Kétsorosok mindenről (beszélgetés)

Orvossoktól rettegjetek,

Zsebére majdmind beteg.

Ha a mesék élnének,

A munkaadók félnének,

Amikor a husáng támad,

Főnök, tulaj jól elfárad.

Ma és holnap költözünk,

Kétszobásat cserélünk,

Három lesz majd belőle,

Kezem szakad le tőle.

Szomorúan vettem észre,

Nem írt senki eme helyre.

Sok a munka, kevés idő,

Estére majd Zoli kidől.

Orvoshoz én pénzt nem viszek,

Csak kis félelmet és hitet.

Sajnos, hogy már nem hiszel

A mesékben. Pedig kell, hidd el.

Mesékben már rég nem hiszek,

Orvoshoz is sok pénzt viszek.

Ok csajok megfogtatok,

Nagy meló lesz nem hazudok.

Igen, ebben biztos vagyok,

Súgták nekem a kis manók.

A hetvegi melot nem szeretem

de mas valasztasom nincsen

Hát igen, így is lehet,

Hétvége, munka...jöhet.

Az előző nem személyes,

Munkával a hétvége szeszélyes...

azt hiszem dolgozni fogok en is

de a hetveget mashol toltom megis...

De van olyan, és nem is egy,

Ki dogozik, s nem pihenhet.

Ha tudnád mennyi minden vár rám a hét végén,

Elbújdosnál, s inkább újságot olvasnál a ...

Pirulát én vettem be már,

Nem mondhatom, hogy még fáj.

De jól sem vagyok, azt hiszem,

Ám nem hagyom el a hitem.

KOzeledik a hetvege

nincs olyan ki ne orulne

Egy kis masszázs hiányzik,

Vagy hideg zuhany, s kiázik.

Nem-e, hisyen vagyunk páran,

De más is írhat bátran...

A bezártság csupán egy állapot,

Rajta változtatni lehet,

Húnyd le szemeid, lélegezz mélyeket,

ělvezd-élvezd az életet!

Miért nem ír ide senki,

Talán meggyet vagytok szedni?

Ismét fáj a kis fejem,

Szétdurran, én azt hiszem...

A hárs, a bodza, az akác illata az,

mely lelkembe boldogságot lopna.

Lopna, ha nem burokban élnék,

ha nem gondolnám azt, hogy nélküle nincs érték.

Lágy szellő fújdogál halkan, csendesen,

Tikkasztó hőségben egy kismadár megpihen,

Vidáman dalolva a kertben csipeget,

Rám néz, elillan, s reptében integet.

Minden mozgás torna, ilyen az ásítás,

Rögtön le is fekszem, csak bejön a számítás...

Nem Benike, csak Beni,

Ki a garast fogához nem veri.

Nekem testem nem pihen,

Tornázik, de rendesen.

Amint látom babázgattok eleget,

Megjegyezni mégsem tudok neveket,

Csabika és Benike, két kicsi csibész,

Eljátszik majd együtt a két ifi színész.

Ilyen reggel kell nekem,

Testem végrejól pihen.