Kedvenc idézetek (beszélgetés)
A lélekben szabad ember
még az ellenfelei közt is
fölemelt fejjel sétálhat.
"Az ölelés, ami közvetít. Közvetíti a szerelmet, a benned élő érzéseket. Átadja a másiknak, és benne kapod meg az ő érzéseit."
Csitáry-Hock Tamás
Csak mert nem látunk semmiféle megoldást, még nem jelenti, hogy nincs megoldás. Bízz benne, hogy rendbe jönnek a dolgok, mert ez az élet rendje. Így lesz. Ne feledd, együtt érzek veled, és bármit megtennék érted, hogy melegebben süssön rád a nap újra. Míg elvonul az eső, gondolj rá, van egy biztos ember, akivel megoszthatod szíved terhét, s akinél oltalmat találsz szeretetben.
Jason Blume
A világ nyomora
Keserű bíbor tűzben
lobban fel a hajnal,
nyirkos, bús ködében
a lét szíve dobban,
magányos lélegzet száll,
a Nap sötét arany
könnyében utat talál,
lángjában elolvad.
Holtak terein pilleg
álmatlan árnyak hada,
fájdalmában nem pihen
lelkük kihunyt parazsa.
Hontalan halál rebben
a szél zokogó hangján,
torz madara nem retten
rabolni, magába zár.
Éhínség párállik szürke
estek kihalt udvarán,
árvaság haldoklik messze,
haláltusája megtalál!
Tűztengerben porladnak
kihunyt, ártatlan lelkek!
Jégviharban megfagynak
fáradt, összetört testek!
Özönvíz hullámai
folynak zöld rónaságon,
csillagok reményei
elfúlnak a pusztuláson.
A lég szemében ködbe
fagynak a fájó könnyek,
mit felhők közé rejtve
csöndben eltemetett.
Az élet is megtorpan,
reményt keres elhagyott,
csonka, villanó álmokban,
cserzett lénye itt bolyong
törékeny létünk lábnyomán,
ösvényt váj a napfény
kesergő, ráncos homlokán,
mert a világ szíve él,
érverésében az elmúlás
démonai kísértenek,
lelkének kell egy fénysugár,
hogy sebei behegedjenek.
Korhadó percek íriszén borul
rám az est, árnyak szövik
a sötét avarát. Könnycsepp sajog,
s marón létem húsára hull.
Időmalmok törik
a jelent, elhalt élet íze vacog
bennem. Holnapba réved az éjfél,
míg gondolatszirmokba takarózom
a magvába ölelő csend vérembe
lüktet, magamba hasítva széttép.
Mint koldusnak, a nincs lett asztalom,
a sors tövissel izzó mételye
rám kulcsolta indáit. Lehántom
a tegnapok kérgét, hogy szemembe
égjen az emlékek arca, amíg
csonkra sírom őket testébe láncol
a tátongó űr. Fuldoklom, esengve
zuhanok, minden lélegzetem sír,
a bőröm alá kúszott magány
is didereg már, csak menekülne
e honból. Érzem derébe aszalja
lényem morzsáit hűvös ajkán
a halál, mégis belé szenderülne
valóságom, múltvirággá hervadtan.
Fura az élet, bár gyakran elvesz,
jutalmad mindig, hogy újra kezdhetsz.
Csillogó gyémántod köddé fakul,
majd öledbe hullik váratlanul.
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e."
Albert Einstein
;P
Veled együtt, ketten élünk meg meleget, fagyot,
kellünk egymásnak, a Hold is a Nap nélkül némán ragyog.
Punnany Massif (dalszöveg)
A természet - valóság. Egyszerűen - van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép. Hogy lenni annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.
Biegelbauer Pál
Az ember sorsa a szívétől függ, mert mindennek lehet parancsolni, csak a szívnek nem.
Lin Jü-tang
- Nem is bátorítasz, hogy remélhetek?
- Mi értelme volna?
- A világon semmi - mondtam. - Felesleges kérdés volt, mert akár bátorítasz, akár nem, úgyis remélek.
Agatha Christie
Életed útját magad választod,
Válassz hát úgy, ha egyszer
Elindulsz, nincs már visszaút.
Nem gondoltam, hogy létezik ekkora szomorúság. Egészen a következő napig, amikor még rosszabb lett a helyzet. Majd eljött a következő nap és a következő. Rosszabb volt, mintha belezuhantam volna egy mély és sötét lyukba.
Philip Beard