Kedvenc idézetek (beszélgetés)

Csak remélj, csöndben és türelmesen

Reméld, hogy egyszer vége lesz

Reméld, hogy egyszer megértenek

S hogy megérted egyszer, akit szeretsz

Reméld, mert mást úgysem tehetsz!

József Attila - Én nem tudom...

Én nem tudom, mi fenyeget

az estek csipkés árnyain;

mint romló halról a legyek,

szétszállnak tőle álmaim.

És nem tudom, mily dajkahang

cseng a szivembe csendesen:

nyugodj, hiszen csak este van

s mitől is félnél, kedvesem?

Boldog John Henry Newman: A többlet imádsága

Egy kicsivel több türelmet, hogy elviselhessem azokat, akikkel olyan nehéz együtt élnem. Egy kicsivel több állhatatosságot, hogy folytathassam kötelességeimet, melyek kívánságaimmal teljesen ellentétesek. Egy kicsivel több alázatosságot, hogy megmaradjak azon a helyen, ahová Isten állított, bár ez a hely nem vág egybe sem álmaimmal, sem terveimmel. Egy kicsivel több belátást, hogy az embereket olyannak vegyem, amilyenek, s nem amilyennek szeretném őket...

Egy kicsivel több okosságot, hogy mások ügyeivel minél kevesebbet foglalkozzam, s magamat ne izgassam miattuk. Egy kicsivel több erőt, hogy türelmesen fogadjam azt az eseményt, amely éppen most megzavarta az örömömet. Egy kicsivel több kedvességet, hogy ne mutassam megbántottságomat. Egy kicsivel több önzetlenséget, hogy mások helyzetébe minél jobban beleélhessem magam...

Két szerzetes a folyó partján éppen a tálkáját tisztogatta, amikor észrevettek a vízben egy fuldokló skorpiót. Az egyik szerzetes azonnal kiemelte a vízből, és a partra tette. Közben a skorpió megcsípte a kezét. Nem törődött a dologgal, visszament a vízhez, hogy befejezze a mosogatást. A skorpió mászni kezdett, és ismét belepottyant a folyóba. A szerzetes másodszor is kimentette, amit a skorpió egy második csípéssel hálált meg.

- Miért mented ki újra meg újra - kérdezte a szerzetestől a társa -, amikor tudod, hogy meg fog csípni? Egyszerűen ilyen a természete, ezen nem lehet változtatni.

- Azért mentem ki újra meg újra - hangzott a felelet -, mert az én természetemen sem lehet változtatni.

Keleti Tanmese

Epstein Ágnes

Emlékek

Múltba vesző pillantások,

puha mohával benőtt

sziklaszív.

A csalóka felszín alatt:

akarat,

erő,

szeretet.

"Szólj, gondolj, tégy jót,

s minden szó, gondolat és tett

tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád."

Vörösmarty Mihály

Nem tudnak semmit, a legegyszerűbb dolgokat sem, nem tudják,

hogy néha segít egy verssor is vagy az,

ha fél órán át egyedül ülnek egy sötétedő szobában

Márai Sándor: Az idegenek

Az írói munka – akármilyen a minősége – megköveteli, hogy a szívet, az ideget és eszméletet valamilyen, az átlagos életérzésnél perzselőbb hőfokon tartsuk. Nincs alku, és nincs az, hogy „megéri”-e – az ember nem alkudozhat rögeszméjével, melyet mások tarthatnak „elhívatásnak”, s címkézhetnek tetszetős jelképekkel; meztelen és durva neve, úgy hiszem, mégis a rögeszme

Márai Sándor :Egy polgár vallomásai

Sokáig tart, míg az ember megtanulja,

hogy tulajdonképpen nincs is semmi dolga;

s akkor legtöbbször elkezdi végre valahol.

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

A szél, ez az őrült! Örökké ordít. Örökké ugyanazt. Zajára egy világfürdő alapult, palotákkal, finnyás emberekkel, akiknek éppen ez kell. Mindent túlordít, csak ő, csak ő! Mintha örökké történne valami, a mélyben, az élet mögött, s erről ad elő, kétségbeesve, szilajon hörögve; ő az egyetlen, aki tudja a titkát!

De a hegyek hallgatnak.

Márai Sándor: A négy évszak

"A férfi megtanított magamra is. Az örökös hiányérzetemről, a valami kereséséről azt gondolta, hogy én hiányoztam magamnak. Pedig nem! Ő hiányzott mindig. A hiánya nem múlik..."

/Szécsi Magda/

"És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után. Azt sem tudtam, hogy várok rád, de mire eljött a csütörtök éjjel, már megértettem. És te is tudtad."

/Danielle Steel/

" Egy olyan ember megy át a gondolatvilágunkban, akivel találkozunk, majd aki ismerősünk lesz, majd bizalmasunk, szerelmesünk. Óráról órára jobban birtokunkba vesszük őt, észrevétlenül; birtokunkba vesszük a vonásait, a mozdulatait, a tartását, testi valóját és lelki valóját. Belénk hatol, a szemünkbe és a szívünkbe, a hangjával, minden taglejtésével, azzal, amit mond, és azzal, amit gondol. Magunkba szívjuk és megértjük, mosolyának és szavának minden árnyalatát kitaláljuk; végül már mintha mindenestül a miénk lenne, annyira szeretünk, még öntudatlanul, mindent, ami ő, és mindent, ami tőle való."

/Guy de Maupassant/

"Ha elfelejtesz, sáros lábbal

Taposol majd szívemen,...."

"Egypercnyi kibékülés többet ér, mint egy életre szóló barátság."

Gabriel García Márquez

"Az életben csak egy dolog biztos - leszámítva a halált és az adózást. Mindegy, mennyire próbálkozol, mindegy, mennyire jók a szándékaid, akkor is hibázni fogsz, és megbántasz másokat, és téged is megbántanak. És ha fel akarsz épülni, csak egyetlen dolgot mondhatsz: megbocsátok. Ha valaki igazságtalan, mi igazságra törekszünk. Megbocsátás nélkül a régi viták nem ülnek el. A régi sebek nem hegednek, és a legtöbb, amit remélhetünk, az az, hogy egy nap szerencsénk lesz, és feledni tudunk."

/Grace klinika c. film/

"Tudod, ha engem a kútba löknek, még le sem értem a fenekére, de már zuhanás közben azon gondolkodom, hogyan fogok én innen kijutni?!"

Müller Péter

"Nem volt erőm újra átérezni azt a megmagyarázhatatlan rettenetet, amelyet a hiánya és a tudat idézett elő bennem, hogy végérvényesen elveszítettem. Tudtam, hogy egyszer, hónapokkal, évekkel később még visszatér hozzám, s hogy örökre emlékezni fogok az érintésére, a mozdulataira, a szavaira, amelyek nem hozzám tartoztak, és amelyekre valószínűleg nem is voltam méltó."

Carlos Ruiz Zafón

"A magány gyönyörű, de nem olyankor, amikor az ember egyedül van."

G. B. Shaw

"A GYERMEK az az az apró lény,

aki az éjszakát rövidebbé,

a nappalokat hosszabbá,

a bankbetétet kisebbé,

a ruhát rongyossá,

a pénztárcát üressé,

a múltat feledté,

s az életet boldogabbá teszi."

-ismeretlen szerző

"A BARÁT olyan,akár az árnyas faág

A nyári út mentén.

A barát olyan,akár egy virág

Kitűzöd szíved fölé.

A barát olyan,akár a napfény

Megszépíti a napot.

A barát olyan,akár a kincs,

Tőle megválni nincs okod."