Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik.
A baj csak az, hogy olyan sokáig nézegetjük a zárt ajtókat, hogy közben nem vesszük észre azt, amelyik nyitva van.
“Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. Amikor iskolába mentem, és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: “boldog”. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Én meg azt mondtam,hogy rosszul értelmezték az életet.” / John Lennon/
Egyik embert a sikertelenség teszi tönkre, a másikat pedig a kudarc.
Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.
“Két módon tehetnek bolonddá.
Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot.
A másik, hogy visszautasítod az igazságot.”
Hiányzol bár nem tudom ki vagy, és merre jársz egyszerűen csak érzem, te ott a messzeségben ugyanúgy rám vársz.
Minden, amit megtehetsz annak érdekében, hogy ideális férfival találkozz, az, hogy megszülöd.
Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak, holott azt is mondhatnák: “Na és?”
Ez az egyik kedvenc mondásom: “Na és?”
Nem tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a trükköt.
Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted el.
(Andy Warhol)
Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a mukások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett. - Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret! Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt: - Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen? - Milyen asszonynak? – felelte Sam. – Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet.” Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.” (Dan Millman – A békés harcos útja)
Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.
„Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!”
Fogadd el a szeretet csodálatos adományát az életedben, nem azért, amit látsz, hanem amit igazságnak érzel vagy tudsz. Az igazi szeretet akkor érhető el a számunkra, amikor megnyitjuk a szellemünket belső vezetőink és álmaink előtt, és követni merjük szívünket. A szeretet gyakran álruhát visel, éppen úgy, mint az igazság. Láss túl a maszkon, a személyiség világán, túl a felszínen és a sztereotípiákon. Ahol sötétség van, láss fényt. ahol fájdalom van, küldj gyógyító imát és gondolatokat. Ahol diszharmónia van, hintsd el a megelégedettség és az öröm magjait. engedd, hogy a szereteted és nemeslelkűséged kifejeződjön szeretteid, barátaid, szélesebb közösség és az emberiség egésze felé. Amikor belepillantasz a lélek tükrébe, legyél hálás az isteni élet és örök szeretet gyönyörű adományaiért.
Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság? - Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék. - Az álmoknak is van színe? - Az álmoknak? Azok alkonyszínűek. - Milyen színű az öröm? - Fényes, kis barátom. - És a magány? - A magány az ibolya színét viseli. - Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát. - És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet? - Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa. - Na és a szerelem? - A szerelem színe a telihold. - Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag. Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.
Kötelességed minden életben egy van csupán: Légy hű magadhoz. Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra. Azért létezel, hogy úgy éld az életed, ahogyan neked örömet hoz és okoz. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi. (Richard Bach: Illúziók)
Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. "Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés... Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek, vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet hit, a cselekedet megvalósulás." (Tatiosz)
Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van - és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragja belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre.
Az ember életében minden egyes mélypont egy lehetőség a bizonyításra. Csak az ilyen pillanatokban mutathatod meg saját magadnak és embertársaidnak ,hogy miként vagy képes kimászni a gödörből. Ezért van szükségünk életünk során annyi próbatételre,amikor bebizonyíthatjuk mire vagyunk képesek.Minden ilyen pillanat tapasztaltabbá és bölcsebbé tesz.Tehát Te döntöd el ,hogy az akadályban a veszedelmet vagy a lehetőséget látod! /Gy.Ildikó/
Nem mindegy meddig tekintesz és meddig látsz. Az ember nem a reményeiben csalódik, hanem a feltételezéseiben. Ébren is megbotlik az ember, de legalább tudni fogja miben botlott meg. Tanulni a hibákból lehet, hát ne hibázd el a tanulást. Építs úgy,hogy ha egyszer az egész összeomlik, senki ne maradjon a romok alatt. Ne gyújts olyan tüzet, amit nem tudsz táplálni. Minden küzdelem a szívedben dől el. Nyerni akarsz vagy csak félsz veszíteni.
Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.
“Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a pillanatokat – megállunk, hogy érezzük a napfényt, és saját szivárványt építünk. Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a lehetőségeket, és nekivágunk saját kalandjainknak. Ma van az a nap, amikor élünk és nem aggódunk, amikor megünnepeljük az örömöt, amikor időt találunk álmainkra, és arra, hogy higgyünk a csodákban.” (ismeretlen
Ha van mit mondanod, de hallgatásra kényszerítenek, belül mondd ki; az ilyen hallgatás átsugárzik. Az is észreveszi, aki kiáltozásra is kész, hogy elhallgattasson. Ő fog megcsöndesedni, s elakad lehengerlő mondata közepén. Akkor nyugodtan pillants rá, kicsit hosszasabban. Érteni fogja, mit nem mondtál ki. Akinek beszédes a hallgatása, annak a szava rövid lesz, de hiteles. Halk, de határozott. Komoly, mégis derűs. Vonzani fog, anélkül, hogy akarná. Világol a mind sötétebb világban.
Tanulj pozitívan gondolkodni! Utálod a munkád? Tedd fel magadnak a kérdést: miért? Azért mert nem becsülik meg a munkád? Becsüld meg saját magad munkáját hisz magadnak dolgozol! Rosszban vagy a kollégáddal? Légy kitartó,előbb utóbb úgy is eltűnik az életedből és egyébként sem kötelező puszi pajtásnak lennetek. Utálsz bejárni? Miért választottad? Azért mert ezt akartad csinálni!Mindig akad egy másik lehetőség,valamiért még mindig itt vagy. A semmit tevésre nem lehetsz büszke,a munkádra igen. Főnökeid mindig rád bízzák a nehéz feladatokat? Azért van mert tudják képes vagy megcsinálni tehát szükségük van rád! Leegyszerűsítve: 'Ha nem teheted mindig azt amit szeretnél,szeresd azt amit tehetsz!
„A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerűen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak. " Virginia Cleo Andrews
“Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni egy napon. Gyakran mondjátok: “Adnék, de csak az arra érdemesnek.” Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy élhessenek, mert a nem-adás elpusztít.” (Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)
"...Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy hol vagyunk: a világ gyönyörű, csak néha nem látjuk a kút aljából. A kút mélységénél csak egy rosszabb dolog van: a beletörődés. A döntés mindenkinek megadatott - élni a négy fal között és csak vágyakozni dolgokról tettek nélkül, vagy elindulni és a bőrünkön érezni a világ csodáit."
Sírsz majd, mert az idő túl gyorsan telik, és elveszítesz valakit, aki közel állt hozzád. Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc, amit szomorúan töltesz, az egy perc boldogság… amit már sosem kapsz vissza!
“A pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy felismerem: minden ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.” (Kurt Tepperwein)
“Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.” (Wass Albert)
Kezdem megérteni, hogy az egész élet csak egy játszma, amelyet olyan ügyesen és jól kell megjátszanom, hogy örömöm teljék benne. Ha vesztek, vállat vonok és nevetek, ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek. Bárhogy is van, azon leszek, hogy tréfásan fogjam fel a dolgokat.
Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van - és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragja belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre.
“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” (Wass Albert)
További ajánlott fórumok: