Magány/egyedüllét (beszélgetés)
igazad van, én használtam rossz szót, sorry.
csak haverok voltak, mert szerintem pasik között a barátság gyermek oder fiatal korban történik.
a többi az csak haverság.
komoly bajban a jóbarátok szinte mindig elpárolognak az ember mellől.
de ismeretlenül mindig nagyon könnyű ítélkezni más felett.
Hát ez benne van a pakliban, de kit érdekel már akkor. A legfontosabb az, hogy életünkben érezzük jól magunkat.
Mondjuk engem lehet hogy 1-2 napon belül megtalálnak ha úgy járok. (Bár lenne olyan mázlim hogy hirtelen megyek el!) Szembe szomszéd ha nem lát a ház előtt csak 1 nap, már rám telefonál. Ha nem érne el, tudja hol van kint elrejtve egy lakáskulcs.
A felettünk lakó nő teljesen egyedül élt, alapjában véve nem volt beteg. Leszokott a dohányzásról és azt írta a Facebookján magáról, hogy "egy boldog nyugdíjas". Se gyereke, senkije nem volt, távoli rokonai Romániában, akik soha nem látogatták meg. Senki nem járt hozzá soha. Ő járt el a lakóházzal szemben lévő református templomba.
Hirtelen halt meg, amikor éppen ült a számítógépe előtt. Arra lettünk figyelmesek, hogy egy jellegzetesen rossz szag kezdett terjengeni a lakásunkban. Súroltunk, takarítottunk sokkal intenzívebben, mint ahogy szoktunk, szellőztettünk amikor tudtunk, de ez a jellegzetes, egyedi büdös szag nem csökkent. Aztán egy személy amikor elhaladt a bejárati ajtó előtt, nagy döglegyek repültek ki a bukóra nyitott ablakon...
Kiderült, ez a nő, aki teljesen egyedül élt, hetek óta halott volt és mi hullaszagot éreztünk a szellőzőnyílásokból hozzánk is szivárgó szag kapcsán.
Na szóval, a teljesen egyedüllét gyakran végződik sajnos így, aki hirtelen hal meg a lakásában és nem keresik, vagy ha esetleg telefonon és nem veszi fel, nem törődnek ezzel, akik esetleg keresték.
Persze lehetséges egyedül és boldognak lenni, ahogy ez a nő érezte magát "boldog nyugdíjasnak", sokat járt a reformátusokhoz és gondolom másfelé is (kirándulás), közelről nem ismertem őt.
Csak ha igazán nincs szoros kapcsolat senkivel, nincsenek közeli hozzátartozók, benne van a pakliban, hogy valaki így hal meg hirtelen és a hullaszag miatt tűnik fel, hogy jó ideje nem tud róla senki.
Hétvégén? Azt sem tudtam, merre vagyok arccal előre, mindig volt dolog.
Most időmilliomos vagyok, de még egy percig nem unatkoztam. Találtam új hobbit, kézműveskedés. Többnyire elajándékozom, olyan jó elvinni nekik, látni, hogy örülnek.
Én nem értem ezt a hozzáállást.
Aki mindig is csak úgy érezte boldognak magát, hogy folyton társaságban volt, annak szerintem van annyi ismerőse, barátja, hogy később is lesz kivel eltölteni időt.
Aki meg olyan beállítottságú, hogy tök jól el van egyedül és ez nem zavarja, azt később sem fogja.
Miért telne unalmasan? Te magadnak teszed unalmassá, hisz nem találsz elfoglaltságot, vagy barátokat.
Attól, mert van egy férje, aki mondjuk csak szolgának nézni, akkor már nem is unalmas??
Vagy mondjuk van gyereke, de távol és és ritkán találkoznak, akkor mi a különbség??
Akinek bármilyen betegsége van, elhiszem hogy szenved a semmittevéstől. Szeretne valamit kezdeni magával, de nem tud erőt venni magán. Voltam így én is, kegyetlen egy érzés. Tartok is attól hogy megismétlődik mert ahogy öregszem, egyre jobban lehet ilyesmire számítanom. Igyekszem ezt az időt kitolni minél messzebbre, de sajnos sok mindent nem tudok az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. de tanulom állandóan. Ez is időigényes.😉
Amíg egészsége van az embernek, nem kell hogy unatkozzon még ha egyedül él akkor sem. Aki vágyik társaságba, menjen. Vagy vállaljon önkéntesmunkát, vagy járjon nyugdíjas összejövetelekre, mert ott is lehet ismerkedni. Nem ismerem nagyon a lehetőségeket mert engem nem érdekel, de akit igen, az biztos hogy talál többet is. Aki egészséges, annak tilos unatkozni, mert az egészségromboló. Elég ha akkor unatkozunk ha megbetegszünk. De ilyen ne legyen!
Jó egészséget kívánok mindenkinek aki ezt elolvasta!😉🌻
Pedig sajnos van ilyen. Én pl. dolgozok munkanapokon, de hét végeken nem mindig tudom kellőképp lefoglalni magam. Lekötnek bizonyos dolgok, de már alig-alig. EGyre kevesebb dolog érdekel. És én is foglalkozok magammal ami elveszi sok időmet, de azért non-stop ezt sem lehet csinálni. Szerencsés az, aki olyan elfoglaltságokkal tudja elfoglalni magát, amit élvez is.
Ez a nyugdíjas nő pedig annyira rosszul van lelkileg, hogy egyáltalán nem képes magát lefoglalni, ezért szenved és gyógyszereken él. Rossz nézni.
Attól, hogy van akinek rosszul, van akinek jól telnek a napjai, nem lehet azt mondani, majd a tiéd is olyan lesz.
Van akinek van gyereke mégis magányosnak érzi magát, van akinek nincs vérszerinti rokona, mégis szeretve van.
Az ember jellemétől is függ, kíváncsi-e rá valaki, vagy sem.
En voltam delutani korben katryazni a nyugdijasokkal a baptista templom kozossegi helyen mikor teljesen levert voltam, de ereztem, hogy ki kell mozdulnom.
Elbeszelgettunk a blattok folott, es szorakoztatta oket a sok hulye sztori. Meg ok is beszalltak regiekkel.
Mind a 3 no elveszitette mar a ferjet.
En is egy egyedulallo boszorkany leszek majd. A volt pasimmal logok allandoan, aki 19 evvel idosebb, mint en.
A kozeli baratnom 13 evvel idosebb. Az egyebek jonnek-mennek.
Nem adtam fel, hogy legyek valakivel, de az elozot tegnap hajitottam ki. Nem olyan, akit szeretnek.
Akit latni fogok kov heten csak szorakozas.
és egy buta feje"
Az a baj hogy az van :( Imádtam autózni, de mostanság oda jutottam hogy nagy halom kaját veszek, ne kelljen autózni, kezdem unni azt is. Pszichiáter azt mondja, ad gyógyszert. És? És akkor reggeltöl estig autózni fogok, sőt a régi félbehagyott hobbijaimat is befejezem?
Ugyanmár!
Van úgy, hogy lennének rokonok, barátok, csak begubózás után nehéz nyitni.
74 éves, elvált. Gyerek meghalt. Van 4 testvére, minddel haragot tart. Csak azért ismerem a körülményeket, mert történetesen engem szokott vegzálni 🙃 nem kicsit fura természete van.
Van olyan, aki teljesen egyedül él? Rokonok, ismerősök nélkül? Ha igen és idősebb korosztálybeli, nyugdíjas, hogyan telnek a napjai?
vannak ilyenek.
a napok biztosan unalmasan telnek.
Szomorú! Szerencse hogy édesanyád még él, mert a félelmeid között nem vagy teljesen egyedül. Addig míg ő veled van, tudatosan készítsd fel magad az egyedüllétre, hogy egy árnyalattal könnyebb legyen majd viselni a hiányát. Bízzunk benne hogy sokáig veled lesz még. 2 házra tőlem él egy 92 éves mami, egyedül. Bár a lánya jár hozzá, de csak percekre. Ő olvas, tévézik, keresztrejtvényezik. Még a kertet is piszkálgatja. A napokban pedig a tévében láttam egy 107 éves nénit. csak úgy sprintelt a konyhában. Megfőz, napi 3 órát alszik, késő éjszakáig kártyázik a lányával, vejével. Szóval ne félj, anyukád is sokáig veled lehet még, ha egészségtudatos.
Én ajánlanám a saját tevékenységeimet mert nekem beváltak, de mivel nem tudom milyen beállítottságú vagy, neked kellene valami hasznos és szórakoztató elfoglaltságot találni. Ha majd nyugdíjas leszel, jól jön. Nem fogod azt mondani hogy úr isten most mihez kezdjek. vagy ha unatkozol, gyere el Balatonvilágosra, szívesen látlak.😉🌻
Én nem unatkozom egy percet sem. Hogy magányos lennék, eszembe se jut. Mondjuk nagyon ritkán igen, de hamar elmúlik.😉 Magammal egyre többet foglalkozom, hogy minél tovább megőrizzem az önállóságomat. A csikungot gyakorlom, ez a legjobb szórakozásom. Élethossziglan lehet tanulni, nagyon élvezetes és hasznos. De most itt a kertészkedés is, kicsi a kert, de sokat ad.
Te is az idősek táborát erősíted? Mivel múlatod a napot?