Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Jöjjön-e a kistesó? fórum

Jöjjön-e a kistesó? (beszélgetős fórum)


1 2
48. shneidera (válaszként erre: 47. - Banita76)
2014. ápr. 27. 11:12
Szia! Köszi a választ! :-) Miért örültök, hogy vállaltatok tesót? Csak mert írtad, hogy nehezebb anyagilag, fárasztóbb is, akkor lássuk az előnyöket is! :-)
47. Banita76 (válaszként erre: 1. - Shneidera)
2014. ápr. 26. 14:21
Szia! Én bevállalnám a másodikat. Nekem 2 kislányom van. Jóval nehezebb kettőt nevelni anyagilag is, és le is fárasztanak minket nagyon, de nagyon örülünk neki, hogy vállaltunk kistesót.
46. f6390e6b9b (válaszként erre: 45. - Loch ness)
2014. ápr. 25. 10:11
Abban igazad van hogy nincs unokatestvére,de vannak másodunokatestvérei akikkel szinte egyidősek,nap mint nap együtt vannak,nem csak itthon de az oviban is.Testvérekként szeretik egymást.Nem marad egyedül a világban.Az hogy neki nincs tesója,attól még a rokonság nem kicsi!!Sőt..
45. loch ness (válaszként erre: 44. - F6390e6b9b)
2014. ápr. 25. 09:20

Szerintem itt senki nem támadt neked. De azért gondolj bele: se testvére, se unokatestvére nincs, ha veletek történik valami, egyedül áll a világban. Ha pedig vele történne valami (ne történjen!), ti maradtok teljesen gyerek nélkül. Mi mindig ott voltunk egymásnak a húgommal, az unokatesókkal, a családi találkozókon vidám gyerekcsapat zsivajgott, játszott, csodálatos volt... Ha egyke vagy, ezt tényleg nehezen tudod elképzelni, és nem is tudod, mi az, amit nem adsz meg a gyerekednek, csupa jószándékból. Nekünk nem ment jól anyagilag soha, meg kellett küzdeni mindig a megélhetésért, de a világért nem cserélném el az anyagi biztonságra a testvéremet, aki a legjobb barátom, és a családomat. Mit ér egy örökölt ház, ha egyszál egyedül maradtam, mert se szüleim, se testvérem, se unokatestvérem? Saját családja remélhetőleg lesz, de az más.

Ez nem rábeszélés, mert rábeszélni senkit nem szabad a gyerekvállalásra (legfeljebb ha ő is szeretné, és csak bátorítani kell), az az ő ügye, de azért szerintem érdemes meggondolni ezeket a szempontokat is.

44. f6390e6b9b (válaszként erre: 41. - Vbt26)
2014. ápr. 24. 12:48
Azt egy szóval nem írtam,hogy önző lenne!Tudja,mi az osztozkodás,nem kell ahhoz testvér.És akár milyen hihetetlen,nem körülötte forog a világ!Mint mondtam,én így csinálom,akár tetszik itt valakinek akár nem!!Attól Ti még szülhettek annyit amennyit szeretnétek!!
43. shneidera (válaszként erre: 41. - Vbt26)
2014. ápr. 21. 08:55
Ezt én is így gondolom.
2014. ápr. 21. 03:14
nektek kell eldonteni.
41. vbt26 (válaszként erre: 32. - F6390e6b9b)
2014. ápr. 20. 22:57
De pont akkor, ha az emberrel történik valami, akkor ott a gyerekemnek a testvére, és ők számíthatnak egymásra, nemcsak anyagilag. Szerintem akkor adunk meg mindent neki, ha ezt a lehetőséget is megkapja. Az, hogy mit örököl, az meg teljesen mindegy szerintem. Mi van, ha 80 évet élsz, addigra neki már akár nagy gyerekei lehetnek, akkor már nem az örökség lesz a lényeg... Meg pont jó, ha azt is megtanulja, hogy osztozni kell másokkal. Nem biztos, hogy az a jó, ha csak azt látja, hogy minden körülötte forog...
2014. ápr. 20. 22:22
Én egyke vagyok, és mindig hiányzott a tesó. Éppen ezért az én lányomnak mindenképpen szeretnék. Szintén 1+2 félszobás panel...
39. latina
2014. ápr. 20. 22:14

Én egyébként a bátyám kívánságára készültem...Hazajött az iskolából az első napon, és nagyon ki volt akadva, hogy mindenkinek van tesója,csak neki nem. Addig Anyu el se tudta volna képzelni, hogy még egy gyereket szüljön, ő is egyke volt. Így születtem én meg a következő szeptemberben, mert muszáj, volt, a " nagyságos úr" megrendelte a tesót :)

Most épp Angliában él, és minden másnap felhív, évente 3szor hazajön (nemsokára hazaköltöznek). Volt 2 év,2007-2009 közt amikor beszélőviszonyban se voltunk úgy összevesztünk az aktuális nője miatt. De ilyen ez, az ember a tesójának megbocsát...

Nekem ő apám helyett apám volt mindig is.

El se tudtam volna képzelni, hogy a lányomtól megvonom a lehetőséget, hogy egy életre szóló, önzetlen barátságot kaphasson a szülői házban.

38. latina (válaszként erre: 32. - F6390e6b9b)
2014. ápr. 20. 22:05

azért gondolod így, mert azt sem tudod, milyen jó dolog, hogy van egy testvéred, akire számíthatsz, ha már esetleg a szülők nem élnek.

Általában véve ez jellemző az egykékre, az egyik legjobb barátnőm ugyanilyen.

Nem tehettek róla, számotokra az a természetes, hogy ti vagytok az univerzum középpontja, mivel sosem kellett a testvéretekkel osztoznotok a szüleitek figyelmén. Mert a szeretetén nem kell, az végtelen :)A világ nem csak arról szól, hogy majd minél többet örököljön a gyerek abból, amit a szülei összedariztak. Valamit azért tegyen ő is.

37. f6390e6b9b (válaszként erre: 34. - Bnedora)
2014. ápr. 16. 08:16
Én is egyke vagyok,a férjem is.Egyikünknek sem hiányzott soha a testvér,a lányom sem panaszkodik.Attól még a fórumindító gondolhatja másként,én a saját gondolkodásomat vezettem le.Az meg hogy mi történhet velem?Bármi,bármikor.
36. Valakivagyok1984 (válaszként erre: 31. - Kubiak)
2014. ápr. 16. 07:41
Koszi:-)
35. shneidera (válaszként erre: 33. - Manó2000)
2014. ápr. 16. 07:02
Én is egyke vagyok. És most felnőtt fejjel érzem csak igazán, milyen jó lenne egy tesó.
34. bnedora (válaszként erre: 32. - F6390e6b9b)
2014. ápr. 15. 23:04
Lehet, hogy "mindent" megadsz neki, de a testvéri szeretet nem tudod. Az örökség meg még olyan messze van... vagy ki tudja, annyi mindent tartogat az élet.
33. manó2000 (válaszként erre: 1. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 19:08

Szia!

Szerintem két gyerkőc simán bevállalható. Csak jókat tudok mondani arról, ha van a gyerkőcnek egy kistesója.

Remélhetőleg később is jó testvérek lesznek, felnőttként is számíthatnak egymásra.

Én gyerekként nagyon szerettem volna ha lett volna egy testvérem, ezt most igazolva látom a saját gyerekeimen, hogy bizony nagyon jó dolog.

Két gyerek simán bírható.

32. f6390e6b9b (válaszként erre: 12. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 19:01
Nekem csak egy van,3 éves,és örülök hogy csak Ő van.Eszembe sem jutna szülni még egyet.Neki legyen meg mindene és ebben nem csak a ruhákra és játékokra gondolok,hanem majd ha nagy lesz és én már nem leszek nem akarom hogy gondjai legyenek,értem ez alatt hogy el kell adni a házat azért hogy meglegyen az öröksége vagy hitelt vegyen fel hogy a tesóját kifizesse.Én ezt nem akarom.Felelősséggel tartozom az egész életéért és nem akarom hogy gondjai legyenek,most én alapozok,Ő majd élvezi.
31. Kubiak (válaszként erre: 30. - Valakivagyok1984)
2014. ápr. 15. 15:49
Tetszett amit írtál és aranyosak a gyerekeid :D
30. Valakivagyok1984 (válaszként erre: 27. - Kubiak)
2014. ápr. 15. 15:47
Nemtudom mivel érdemeltem ki de köszi a jelet:-)
2014. ápr. 15. 15:32
Èn kettőt ne éltem egyedül,aztàn megismerkedtem a mostani pàrommal ès bevàllaltuk a 3.-at is.Örülök,hogy van,szerintem vàllaljàtok be:))
28. Valakivagyok1984 (válaszként erre: 12. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 15:20
Szia! Nekem egy 4 éves és egx 9 hónaposom van. Leányzó a nagyobb. Én mindig 1 gyereket akartam de párom meggyőzött h kell tesó. Életem legjobb döntése volt. Az nem kifejezés h imádják egymást, kicsi sikít örómében ha haza jön a nagy. Játszik vele a nagylány a kicsi meg követi őt. Zabálni valóak. Sokkal könyebb a 2- vel ha itthon vagyunk mert elvannak együtt, amire nem is számítottam h ilyen kicsi korban már így lefoglalják egymást. Szóval ha anyagilag megtehetitek vágj bele. Nekem ez a tanácsom
27. Kubiak (válaszként erre: 26. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 15:15

Az egy régi játék a meri nem meri :D


Szeretnéd vagy nem szeretnéd?


Ez itt a kérdés!

26. shneidera (válaszként erre: 24. - Bnedora)
2014. ápr. 15. 15:13
Elnézést ha hülyén tettem fel a kérdést. A merjük, ne merjük, az én fejemben cikázó gondolatokra utalt.
25. Kubiak (válaszként erre: 22. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 15:04
Dehogy bántam :)
2014. ápr. 15. 14:54

Anno, szerencsére nem volt net, így magam, vagyis a férjemmel együtt döntöttük el, hogy mennyi gyereket szeretnénk. Akkor nem sokat problémáztunk azon, hogy hová szüljek, meg legyen mindene a gyereknek.


Miért így teszed fel a kérdést, hogy be merjük-e vállalni, mert akkor egyértelmű, hogy az eddigi hozzászólásokat kapod. Ha szeretnél még egy gyermeket, akkor nem kérdés. Én anno, úgy terveztem, hogy ne legyen nagy korkülönbség a két gyerek között. Szoba, konyhában éltünk, és mertem bevállalni. Tudom, akkor más volt a felfogás mint mostanság, de véleményem szerint nem lehet kifogás sok minden, amit mostanában felhoznak a szülők. Neked kell eldönteni, hogy mi a fontos. Bár én mindig 2 gyermeket szerettem volna, de ebben megerősített egy akkoriban történt baleset is. Ebben a balesetben voltak olyanok, akiknek nem volt testvére, így a szülők gyermek nélkül maradtak. Jó, nem kell mindig rosszra gondolni, de bármikor bármi megtörténhet. Csak az tudja milyen egy testvér, akinek van. Ez lehet jó, és lehet rossz is, de ezt sem tudjuk előre. Én mindenesetre több gyerek párti vagyok.

23. selena78 (válaszként erre: 12. - Shneidera)
2014. ápr. 15. 14:54
Én nem örülök, hogy egy van, hanem sosem akartam többet. A gyerek sem hiányolta soha. Aztán most, hogy felnőttként látja a férje és a sógora kapcsolatát, továbbra sem zúgolódik.:)
22. shneidera (válaszként erre: 17. - Kubiak)
2014. ápr. 15. 14:53
És gondolom nem bántad meg a másodikat...
21. shneidera (válaszként erre: 18. - Loch ness)
2014. ápr. 15. 14:52
Köszönöm!!!
2014. ápr. 15. 14:48

És hiába vársz arra, hogy jobb, biztosabb körülményeid legyenek, szerintem ez mostanság nem reális. Mostanában muszáj kockáztatni, ha valaki valami nagyot és szépet akar. Szóval, ez ne tartson vissza, ez nem felelőtlenség, hanem pont a realitás elfogadása.

Te döntesz, én csak igyekezlek biztatni :)

2014. ápr. 15. 14:46

Itt megtalálod a cikket:


[link]

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook