Írjunk verset bármiről! (fórumjáték)

Tudom én, hogy nem vesztél el,

én piacra ma nem mentem,

viszont főzni én is főztem,

hozzávalóm is volt bőven.

Gyenge babom a leves lett,

krumplim meg a paprikás,

és pogácsát is sütöttem,

túrósat, rá sajtocskát.

Elmentem a kínaiba,

vettek csokit és kávét,

virágboltba beugrottam,

egy szép csokor rózsáért.

És most én is ideültem,

egy kicsikét pihengetem,

egy dolog vár már csak rám,

felhúzni az ágygúnyám.

Fokhagymátok hűtlen nem lett,

Nem megy el a versek mellett.

Elolvas ő minden művet,

Értékeli verseteket.

Tudom, írhatna ő többet,

De nem mindig jön az ihlet.

Tennivaló is van bőven,

Hisz ebédet ma is főztem.

Piacra is elsétáltam,

Karomon a kosárkámmal.

Vettem én ott mindenfélét,

Piros almát, sárga körtét.

Sárgarépát, petrezselymet,

Karalábét, finom retket.

Lila színű sonkahagymát,

Nem is tudom, hogy még mi mást.

Délután is útra keltem,

Rossmannba és Lidl-be mentem.

Most egy kicsit megpihentem,

És versemmel jelentkeztem.

az időt már nem sürgetem,

ráérek én azt hiszem,

amim most van, szortirozom,

mert magammal nem viszem,

Jajj ne sürgesd már az időt,

úgy is megy az rendesen,

a jövő év elejéig.

irhatsz rímet még ide.

Ha ráér a mi fokhagymánk,

biztos Ő is itt farag,

nem lesz köztünk soha-soha.

mérgelődés és harag.

hová lett a Knóbli mama?,

nem látom itt Fokhagymát,

itt kellene csiszolgatni,

rímfaragó hatalmát,

de a Knóbli csak ígérget,

hogy majd írok nektek én,

olvassátok az új versem,

majd jövő év elején,

Trombitáltam tegnap este,mert zenélni akartam,

a zenéhez nincs érzékem, füleimet vakartam,

nincsen kottám, nincsen hangom, mi lesz velem óh atyám,

elcsúsztam egy nagy tócsában,és elszakadt a gatyám...

Csendes eső esik áztatja a földet,

zebránál egy autós átenged egy hölgyet,

közben el indulna egy öreg bácsika,

de sajnos annak szól már a sok duda,

jött egy fiatal lány megfogta a bácsit,

és elindult vele szólhatott ott bárki,

meg is álltak sorra a bőszült sofőrök,

de a bátor leány csak közéjük lépött.

Bugyit váltok, itt a hétfő,a régiben barna folt,

új bugyiban elindulok, messze ide az a bolt,

fiatalon udvaroltak, a sok fiú mind meg volt,

álmaimban téged látlak, de a remény már meg holt...

Párduc mintás bunda bugyit

hordanék én telente,

nem cserélném azt naponta,

maximum csak hetente,

Sajnos itt még nincsen fűtés,

fázik minden porcikám,

bundás bugyit is fel húztam,

hósugárzót bekapcsoltam.

ropog a tűz itt a házban, próbafűtést csináltam,

cserépkályha melegénél, az asztalnál kajáltam,

sört is ittam meg egy kávét, tajtékpipám füstölög,

csendre vágyom, de az nincsen, mert az utcán sok kölök,

Amikor én kirándulok,

templomokba mindig járok,

ott megnyugszom, feltöltődök,

egy padjában kicsit ülök,

Vasárnapi harangszóra,

nem járok a templomunkba,

Isten háza mindig nyitva,

akkor megyek mikor út van.

fohász, ima tőlem távol,

templomba sem jártam soha,

van egy sarkom a kertemben,

s ott egy kövem, rajta moha,

van egy padom, ott mélázok,

lábam előtt ott a kutya,

ott szoktam én uzsonnázni,

pogácsa van a batyuba,

Ma is lóg az eső lába,

ma sem megyek Duna partra,

csak annak a közelébe,

Bazilika nagy termébe,

ott mondok el ma egy imát,

lezárom a lelki vitát.

Bogár anyó dorombolna, mint egy ázott kiscica,

párja kezét markolászná,mint "Gergőnek a Vica", (Egri csillagok)

Duna partján csilingelne Bogár mama fohásza,

hogy szerelme legyen idén az évszázad kohásza,

hehe..))

Üldögélnék kint a padon,

sétálnék a Duna parton,

ha nem esne az eső,

ha nem lenne vad szellő,

ha sütne a napocska,

dorombolna kiscica,

morzsi kutya vakkantana,

a kedvesem kezét fogva.

Kint ültem a teraszomon,

szél borzolta hajamat,

nap is sütött gőzerővel,

barnítja a "hájamat",

pedig sokat fogytam idén,

hová lett a pocakom?

bajusz, szakáll nőtt helyette,

ennél lejjebb nem adom,

Azt suttogja itt a szél,

Tizenkét éves lettél,

Jó volna most átölelni,

Homlokodra puszit adni,

De sajnos ezt nem tudom,

Ahogy lehet pótolom,

Addig fogadd szeretettel,

virtuális ölelésem. 🥰🥰

Ezt tegnap költöttem az unokámnak. :)

Hansi mindig gátlásos volt, női fortélyt nem tudott,

a sok néni kábította, neki csak ennyi jutott?

szekér után ne szaladgálj,ha felvenni nem akar,

pici bugyi nem sokat ér, inkább izgat mint takar,

eddig volt a mese mára, bezárt Hansi mesetára,

belejöttem, udvaroltam, a lányoknak nem lett kára,

kék a szemem, kacsintottam, és már jöttek a lányok,

nem volt nehéz a bánásmód, nem voltak ott talányok,

Okos vagy Te így is Hansi,

nem kell tőlem tanulnod,

van mögötted tapasztalat,

Én ezt sejtem, nem tudom.

A nőkkel meg, hogy kell bánni,

azt nem itten tanulod,

ha nem vagy is házas Hansi,

nők fortélyát csak tudod!?

tengerparton izzik a nap, Itália kék egén,

okos a Te politikád, tanulhatnék tőled én,

de a Hansi szókimondó, lett is ebből vitája,

ma már nem bánt, azt gondolom: "édesanyja pitája"

Pedig néha nyafoghatnék,

de nem az én stílusom,

szókimondást is kerülöm,

volt itt már konfliktusom.

Ha valami nem is tetszik,

inkább ki is kerülöm,

többet ér az én nyugalmam,

mint aki itt belém köt.

Őszülök már úgy is én is,

azért festetem hajam,

ráérek még fehér lenni,

gondolom ezt én magam.

hogy lehetne überelni ezt a rímes csacsogást?

Bogártól csak ilyet látni, nem hallani nyafogást,

Fehér már az én szakállam, hajam, bajszom is fehér,

A Duna is úgy kezdődött, hogy kibújt egy pici ér,

Hansi bácsi nyöszörögve faragja a rímeket,

a nőstények kicikizik a túlkoros hímeket,

bokor alatt üldögélek, a hasamat vakarom,

ma is lesznek új csimpánzok,de én már nem akarom,

Köszi Hansi, igyekeztem űberelni versedet,

a szó csak úgy folyt belőlem, nem fékeztem nyelvemet,

csattogott a billentyűzet, sorra jöttek a szavak,

szinte nem is gondolkodtam, írtam a válaszokat!

Nincsennek itt öreg nénik,

csak korosabb szép hölgyek,

vigyázz Hansi mit írsz róluk,

mert seprűvel megütnek.

Bizony dolguk van Ő nekik,

hullik már a falevél,

azt kell nekik söpörgetni,

nem repülni a nyelén.

Nem lesz már igazi nyaruk,

jól lehűl a levegő,

de talán majd októberben,

lesz még "hasaló" idő.

Addig meg fő a bableves,

és sül a fonott kalács,

melegíti az a konyhát,

terjeszti az illatát.

Ablakot is megpucoljuk,

mire beköszönt a dér,

ha virágot akar rakni,

tisztaság lesz a helyén.

A ruhát én nem vasalom,

jól kirázom, felveszem,

ha van időm pihengetek,

nem ment el az én eszem!

hol vannak az öreg nénik? sütnek,főznek,vasalnak?

vénasszonyok nyara van itt,és a fűben hasalnak?

Takarítás, az kell nekik, nincs pihenés, nincs szunya,

seprűnyélen lovagolnak, így repked a sok nyanya,

sötétedik korán este,és lehűl a levegő,

éjjel sokat ficeregtem, gyűrött lett a lepedő,

a hétvégén, Balatonon, felszedtem egy stoppos csajt,

minek megyek kalandokba?, az hozza csak rám a bajt,

mert a kulcsot elfeledtem, benne hagyni a zárba,

meglepetten néztem hátra, mint a török bazárba,

feleségem,após, anyós, nézték, hogy mit csinálok,

de már tudtam, hogy itt többet, én már sosem kajálok,

kellemetlen esetekkel tele van már a padlás,

férfitársak, kakaskáim, veszélyes ám a kotlás...

titokban kell kufircolni, lebukásnál tagadás,

s marad minden változatlan, mint tévében az adás...

sötétedik korán este,és lehűl a levegő,

éjjel sokat ficeregtem, gyűrött lett a lepedő,

a hétvégén, Balatonon, felszedtem egy stoppos csajt,

minek megyek kalandokba?, az hozza csak rám a bajt,

mert a kulcsot elfeledtem, benne hagyni a zárba,

meglepetten néztem hátra, mint a török bazárba,

feleségem,após, anyós, nézték, hogy mit csinálok,

de már tudtam, hogy itt többet, én már sosem kajálok,

kellemetlen esetekkel tele van már a padlás,

férfitársak, kakaskáim, veszélyes ám a kotlás...

Hó azért még ne is hulljon,

falevél se peregjen még,

várjon még egy kicsit az ősz,

ködös idő ne jöjjön még.

Süssön kicsit a napocska,

fújdogálhat kicsit a szél,

lehet jókat kirándulni,

erdőben és tavak mentén.