Írjunk verset bármiről! (fórumjáték)

strandolunk a kertben éjjel,

csendben ázunk, na meg kéjjel,

a naptejünk kétszáz faktor,

éjjel remek, de csak akkor,

A verses topik elhallgatott,

Cserebogár elutazott.

Fokhagymának melege van,

A versírás kire marad?

Csak egy legény él és virul,

Hansi az, de elpirul,

Ha sokat dicsérgetem,

Ezért versem berekesztem.

legyen szép a nyaralásod,keress meg sok emléket,

hol van már a régi mező, ahol fogtál lepkéket,

másszál fel az eperfádra,emlékeid keresve,

főzőcskézzél árok parton, tegyél sót a levesbe,

jó nyaralást!

Nemsokára elindulok piciny kis falumba,

leülök az árok partra lábamat lóbálva,

rágondolkodok közben majd fiatal koromra,

fehér eper fára, kis házra, kastélyra.

lemenőben van már a nap, csillagos az ég alja,

Hansi bácsi vacsorázik, egy kis sékkel (shake)befalja,

a pocakján meg is látszik, túl sok volt a vacsora,

vacsi után pipázni kell, tömve jó a csutora,

a kutyákban nincs csalódás, mert őszintén szeretnek,

örülnek ők egy jó csontnak, mint ember a kevertnek,

jó sok ember fura szerzet,mást mondanak mint tesznek,

emberiség kihalóban, így csak selejtek lesznek,

Javítás:

"Versem nem kifogásoló" helyett:

Versem nem téged bíráló.

Nem minden víz gyógyfürdő,

Ahol sok a "ráncos" nő.

Azt írtad, hogy menjek oda,

Nem azt, hogy valami strandra.

Lehetőség van még más is,

Ahol még sok ember úszik.

Medencém az biz' nincsen,

Kutyám sem, hogy megfürdessem.

Ha lenne, se mennék vele

Közösen egy medencébe.

Te csak menjél, ha neked jó,

Versem nem kifogásoló.

nem értem, hogy merre úszol, ha sehova nem mész el,

naponta kell úszni menni, és az erőd nem vész el,

Hansi bácsi vizes fijjú, kiskorától úszni járt,

a víznek a szeretete, nem okozott bennem kárt,

Nem megyek el gyógyfürdőbe,

Se kutyával medencébe.

medencében kutya pajtás, szerintem nem sokkoló,

megy benne a szűrő rendszer, van benne egy blokkoló,

segíteni a kutyáknak, én nemesnek tartom azt,

írni nem tud,hadd ugasson,együtt húzzuk ki a gazt.

Tisztaság!

menjél el egy gyógyfürdőbe,hangoskodnak, mesélnek,

van sok ráncos öregasszony, ők a vízbe pisilnek,

Miért kellett még egy kutya?

Nem elég ha csak egy ugat?

A helyedben nem örülnék,

Ha medencémben társat lelnék.

Ha ez a társ négylábú,

Engem emésztene bú.

Vele együtt nem fürödnék,

Tisztítanám a medencét.

tegnap voltam egy menhelyen, hoztam onnan egy kutyát,

nem is értem mért adták be,oda hozta a gyufát,

hozott labdát, meg a pórázt, gyors döntés volt, elviszem,

két kutyám lesz, de ez nem baj, volt már ilyen azt hiszem,

ebben a nagy dög melegben, végigmentünk a telken,

ismerkedjen és pisiljen,mosolygott az én lelkem,

a két kutya barátságos, volt orrpuszi, csóválás,

nem ugattak, nem morogtak, nem volt hangos szóváltás,

4 soros zárszó !

aztán egyszer nem figyeltem, új kutya meg fejest ugrott,

nem tudom, hogy hol tanulta,a nyugalmam egyből ugrott,

csináltam egy képet róla, ott úszik a medencébe,

felraktam én a hoxára, így kerültem kelepcébe,

javítás mert nem rímelt!

nem baj ha a nagy melegben,

néhány ember kissé méla,

mosolyogni kell a néven,

úgy neveztek el, hogy Béla,

cselédlányok bő szoknyája,

rettenetes titkot rejtett,

"munkaadó" házigazda,

éjjelente foltot ejtett,

(na, így se jobb)

nem baj ha a nagy melegben,

néhány ember kissé méla,

mosolyogni kell a néven,

ha úgy hívnak, neved Béla,

cselédlányok bő szoknyája,

rettenetes titkot rejtett,

"munkaadó" családfő úr,

éjjelente foltot ejtett,

Nem tudom,, hogy miért vagyok ilyen méla,

pedig tegnap vidámságot hozott ez a Béla,

elmesélte ő a parkban a sok asszonyságnak,

milyen is volt fiatalon kószálni a várban.

Akkoriban nagyon régen apró gyerek lévén,

sokat járt a nagyapjával aki ott volt cseléd,

etette az állatokat, kaszálta a friss füvet,

cselédlányok szoknyája alá sokszor belesett.

nem szereti ezt a hoxát,de még nem szól ő bele,

"jó asszony" az tág fogalom, medencézünk telibe,

azt csinálom továbbra is, amit én úgy gondolok,

elején áll új kapcsolat , dolgoznak a hormonok,

Ne ugrass Te engem Hansi, a szavadat nem hiszem,

egyszerre e sok változás, feldúlná az életed?

ha melletted jó asszony van, nem hagyna Ő hoxázni,

csak is mindig azt akarná, őt kényeztesd estélig.

új tervem már régen nincsen,felborult az életem,

a nyugodt kis állóvízben, felmerült az új elem,

nem a panasz miatt mondom, csak változott sok minden,

mosogatok,beágyazok, és vasalom az ingem,

hirtelen a sok változás,nincs már időm semmire,

verset írni Bogárkámnak,titokban kell, izibe,

éjjelente felébredek,akkor gyorsan rímelek,

aztán gyorsan vissza ágyba, s álszent pofát mímelek,

Nem muszáj azt Hansi bácsi, Te akartad így legyen,

ágyra járni csak muszájból, az nem olyan élvezet,

a munka meg ketté oszlik, könnyebb lesz a lelkednek,

kibeszélni, megbeszélni lesz kivel a terveket.

elmúlt lassan ez a nap is, nem csináltam oly sokat,

Láttad volna Hansi bácsit, mily édesen mosogat,

oda lett a szabadságom, párban járok ezután,

muszáj megint ágyra járnom,így telik a délután,

Elbújt a nap, fúj a szél,

erre vártam nagyon rég,

elég már a dög melegből,

jöjjön egy kis enyhülés.

Hiú reményt táplálok,

holnap megint "40" fok,

izzadni fog mindenem,

tusolhatok szüntelen.

A vízórát leolvasom,

eldobom az agyamat,

ennyi vizet nem használ el,

talán egy foci csapat!

Ígéreted ne feledd!

Elülöm a fenekem,

Ha versedet olvasom,

Erre várok már nagyon.

Ha pihentetted testedet,

Ne feledd ígéretedet!!!

hansi túl van az ebéden,édességnek málna volt,

pitykézni sincs most sok kedve, nadrágján meg lett egy folt,

húz a háló, álmosodok, ebéd után pihizek,

alvás után kertbe megyünk,"megvizsgáljuk" a vizet,

Énekedet nagyon várom,

Ne járjál úgy, mint a bárdok!

Remélem, írsz nemsokára,

De nem kerülsz a máglyára.

Walesi bárdok a kedvencem,

Könyv nélkül is elrebegem.

Hansi, gatyád kösd fel már most,

Utánozzad Arany Jánost!

nem tettél fel túl sok kérdést, ennyi tintám nincs nekem,

hogy a választ kimerítsem,olvasd majd el énekem,

"walesi bárdok" stílusában fogalmazom meg Neked,

mire majd a végére érsz, elülöd a feneked,

Tudom, nem vagy őzsuta,

Nem is vagy Te bugyuta.

Fantáziád végtelen,

Megértetted levelem.

Meséljél már egy kicsit,

A Te napod hogy telik?

Milyen arra a széljárás?

Medencédben pancsikolás?

Locsolás a kertedben?

Gyönyörködés epredben?

Husikáddal csevegés?

Hideg szélben remegés?

Tűző napon hőguta?

Bár tudom, nem vagy buta,

Nem fekszel ki a napra,

Szert tettél már kalapra?

tudom, tudom, megértettem,

nem vagyok én oly buta,

sorok között olvasni kell,

nem vagyok én őz suta,

Se nem mákos, se nem tej,

Nekem ilyen sosem kell.

Sokkal jobb volt, tudod Te,

Mi nincs itt megnevezve.

Italokban nem vagy otthon,

Nekem se ivás a gondom,

De azért azt tudom én,

Hogy két italt kevertél.

A whisky az nem pálinka,

Nem is holmi kövidinka.

a fokhagyma pálinkája, úgy nevezett tüzes víz,

úgy cuppogott mikor itta, mint lekvárban gyümölcsíz,

gyermekként volt intézetben, annak neve a "kóter",

ott szokott rá erre arra, köztük volt "fire-water"