ÚJ: Írj 4 soros verset bármiről - jelöld ki a következő témáját! (fórumjáték)

fogpiszkáló vicával,

azzal esszük a halat,

és sárga kukoricával

törjük be a falat

minotaurusz

Tekerem, csavarom

Méretre faragom,

A számítás hibás,

Csavarkulcs kell

Ez már nem is vitás🤣🤣🤣

Fopiszkáló

néha a rozsdás léghajóban puha takaróban elmerengek,

lehúznak vagy elengednek a sötét vermek,

s a bánat sistergős romjai

maiak-e, vagy csak tegnapi

csavarkulcs

Ha dől is ránk egy rozsdás léghajó,

csenddel takar be, mint egy puha takaró.

Ülj le mellém, míg sistereg a bánat,

a romjaink közt is otthonra találhatsz

néha

Ha dől is ránk egy rozsdás léghajó,

csenddel takar be, mint egy puha takaró.

Ülj le mellém, míg sistereg a bánat,

a romjaink közt is otthonra találhatsz.

Amikor kettőnknek egy kabátja lesz,

nem érdekel már a csöpögô eresz,

és a csontváz is ugrálhat a láncán,

favigyorral mások románcán.

léghajó

Kabátod zsebében zeng egy madrigál,

szívem egy eltévedt, őszi karnevál.

Esőben bújik meg néhány mozdulat,

sóhajból szőtt vágyunk némán megmarad.

csontváz

Kabátod zsebében eső,

titkosan figyelő alkonyat,

úttalan utat kereső

xerox lenyomat.

madrigál

Elszúrtam tegnap egy napot

Emiatt nem kellett hívni a papot

A mai napot már jobban csinálom

Így én leszek a lef..szább gyerek a világon😀😀

Eső

Vonatfütty lett most az altatódalom,

hívtál, de késve, már nem vagy utamon.

Kabátom zsebében múltad megremeg,

öröm voltál, csak túl rövid ideig nekem.

elszúrtam

Csendes mocskos kedvesem,

bámullak szerelmesen,

húzzuk össze ágyunkat,

titkosítsuk vágyunkat.

vonatfütty

Vállamon bűn, mint fekete lepra,

mögöttem kúszik egy sunyi vipera.

Ordít a gyomrom, de nincs kegyelem,

ma is a mocsok az egyetlen kenyerem.

csendes

Makadám kockát a kirakatba vágva

enyém a bolt minden finomsága,

zsákomba hányom és gyorsan iszkolok,

legalább ma már éhen nem pusztulok.

vipera

teringettét, álmodozom, egy pici cicis szép leányról,

aki engem bőszen dicsér, jókat mond egy nagy trehányról,

szorgalmasan parancsolok, napi tízszer, akár százszor,

szimmetria nagyon fontos, úgy alakul ki egy házsor,

makadám,

Mosolyod íze még ott van a teámban,

Manilát ringatom halk esti imámban.

Thaiföldi este – füst, pálma és zene

visszahúz, pedig nincs ott már helyem.

Álmodozás

Elefánt árnyával, vízünnep lányával

álmodom.

Thaiföldön vagyok-e nirvána vágyával,

nem tudom.

Manila

Lépteim kongnak a Dunai lépcsőkön,

csend ül a vízen, mint álom a ködmönön.

Roger emlékezik... már csak belül él,

s a múltban nyílik ki a thai ünnep-ébredés.

Elefánt árnya ring a régi forgatagban,

nevetés foszlik szét egy régi dallamban.

A vízünnep rég volt, csak szívem idézi,

ahogy egy mosolyod, már az is emléknyi.

Thaiföld

ma ünnepelek,

mert vettem egy műanyag flakonos vizet,

és ha ízleni fog,

akkor majd veszek belőle még vagy tízet,

Dunai lépcsők,

Kopott cipőm csosszan a Tabán fövenyén,

éj surran át rajtam, hegedűhangot hoz a szél,

poharamban holdfény, nem számolom percem,

csak egy mosolyt kérek, s máris jobb a kedvem.

Vízünnep

hallo, főúr, egy bécsit kérnék kérem,

a keringőért nem jár külön érem,

a köret nem fontos, de krumpli legyen benne,

házmestert spriccelve, és egy iccével rendelve,

tabán

A hullám a hulládé, gondoltam veszetten,

ezért is úsztam oly vakmerő-eszetlen,

de szerencsére élünk burokban-hártyában,

mint bubi és dáma a francia kártyában.

bécsi keringő

Cápaveszély – írta rozsdamarta tábla,

de te csak úsztál, mint aki nem látja.

A hullám súgta: Menekülj, te balga!

haladtál tovább, mint aki nem hallja.

francia

sosem tudja meg a parti őrség,

hogy milyen volt a demjéni hőség,

s szárid hogy került a bárka fenekére,

és hogyan lettél lelkem menedéke

cápaveszély

Kőomlással zúdul ránk a múlt emléke,

szél fúj át az esten, mint halk zene képe.

Fák közt bújik meg egy mézízű álom,

s te vagy a dallam minden pengetésben, bárhol.

sosem

a norte csaj messzi hangfoszlány,

mint Ajkától Pécs vagy Oroszlány,

vagy hol is voltunk, Demjénben,

reménységünk teljében

kőomlás

Camarines Norte, hol a szív megpihen,

szemed tükrében időz a nap szelíden.

Játszol a gitáron, csöpög rá a véred,

egy lány hiánya zeng minden pengetésben.

Hangfoszlány

Camarines Norte

bikol nyelvet beszélve

felhő, felhő, felhőcske,

esővizet fröcskölve

játszom a téren,

esőbe csöpög a vérem

Camarines Norte

Hova lett a fantáziád? 🤔

Összeszokhatatlanság lett végül a vesztünk,

eltávolodott már egymástól a testünk.

Ő nyitott ablaknál alszik, én fázom,

így megy a harc minden éjszakánkon.

felhőcske