Hogyan lehet nem "görcsölni" rajta, ha nem jön a baba? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Talán kapcsolódik a téma ...

Mivel a témában érdemleges szakmai véleményt nem találtam, úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat, hátha az hasznos lehet mások számára is.

Van egy 3,5 éves gyermekünk. Most tervezzük a második babát sajnos nem akar összejönni.

Amikor az első gyermekünket terveztük igen nehezemre esett elmondanom a feleségemnek, de valahogy túlestem rajta és elmeséltem neki, hogy 17 évesen egy foci meccsen nagyon erősen megrúgták a heréimet. (sajnos a labdát nem, de a golyóimat sikerült telibe találnia a falábunak)

Erről a férfi ember ritkán beszél, igaz jót nevetnek rajta, főleg a lányok (és azok a fiúk akiknek még nem volt ezen "élményben részük"). E mögött valószinüleg nálam már pszihés okok is húzódhatnak, hogy nem tudok ilyesmin többet nevetni, az osztályban 16 lány volt és Ők is végignézték (röhögték) a nagy jelenetet, (nagyon ciki volt gondolom nem kell ecsetelnem). Szóval a "sérülésemet" követően már nem tudtam felhőtlenül nevetni ezeken a "poénokon", azóta ha ilyet látok rögtön összezsugorodnak a golyóim, legalábbis az ami megmaradt belőlük.

Tehát nézzük a tényeket, próbálok objektív maradni.

A rúgás következtében a bal herém erősen megsérült, majd a duzzanat eltüntével (kb. 2 hét) rövid idő alatt (kb. 1-2 hónap) jelentősen kisebb lett a bal herém térfogata (15 ml-re sorvadt(-40% az eredeti mérethez képest!!!)). Előtte mindkét herém 25 ml térfogatú volt. Ezt onnan tudom mert elzavartak orvoshoz az "eset" után azonnal és az orvos megvizsgált, mivel tornaórán történt és elég dúrvák voltak a tünetek. Elájultam egy kis időre, hánytam, elment a hangom, meg persze az a jelenség amit mindenki ismer összeesés a golyók szorongatása, stb. . .

A rúgás után nem sokkal (kb. 2-3 hónap) pedig a bal herémen a viszér is megjelent. A jobb herém nem szenvedett maradandó károsodást (lehet még nőtt volna a mérete ezt nem tudhatom mivel a serdűlkort már túlléptem akkor, meg azt sem tudom hogy a 25 ml az normális méret-e).

Ezek után ilyen "előélettel" nem volt kérdés, hogy csináltatunk-e sperma vizsgálatot, mielőtt belekezdtünk az első baba projektbe.

Szerencsére elfogadható eredményt kaptunk (30 millió/ml, nem szuper de még elfogadható mozgékonysággal) annak ellenére, hogy az egyik herém sérült (15 ml-re sorvadt) és viszér is volt rajta (ekkor már kb. 10 éve).

Közben természetesen mérlegeltem a viszér műtét lehetőségét, ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy mivel még elfogadható a spermakép és elviselhető az ehhez kapcsolódó kellemetlen fájdalom nem érdemes a gyermekvállalás alatt műtetni a kockázatok miatt.

Persze az orvosok ha tehetnék egyből szabdalnának.

Sikerült a fogantatás gyermekünk született.

Mint említettem most tervezzük a második babát, ezért még mindig nem vállaltam a hereviszér műtétet.

Sajnos kb. 1 éve szerencsétlen baleset ért a fürdőszobában, a kádból kisszállás közben megcsúsztam és a kád szélén landoltam a legérzékenyebb testrészemmel, teljes testsúlyommal a herezacskómra estem kapaszkodási lehetőség nélkül. Mindkét herém csúnyán zuzódott, megdagadt, egyik be is vérzett.

Természetesen ez (ismét) nem tett jót a golyóknak, kb. 3 órára „térdre kényszerültem”.

Miután megvizsgáltam magam, azt éreztem, hogy mindkét heregolyóm "egészben" maradt,megőrizte szabványos alakját, egyik sem nyomódott szét, így ezzel elintézetnek véltem a dolgot.

Tavaly a sérülés után kb. fél évvel, hogy "megnyugtassuk" magunkat elmentem egy újabb kivizsgálásra, amelyen sajnos meglátszott milyen kemény is „a kád széle”.

A bal herém már csak 10 ml térfogatú volt (még -33%-os méret csökkenés!!!), a jobb herém is már csak 20 ml térfogatú(-20%-os méret csökkenés!!!), az orvos azt mondta hogy valószínüleg egy hajszálon múlott, hogy a bal heregolyó nem szakadt le teljesen, mivel a bal mellékhere alig tapad már hozzá. (Tehát félig leszakadt a bal heregolyóm a kád szélétől) Az orvos véleménye szerint, ha még egy erősebb "behatás" éri a bal herémet a későbbiekben az nagy eséllyel szétroncsolhatja vagy leszakíthatja azt.

Mivel eltelt fél év helyreálító műtétet már nem javasolt, azt mondta segíteni már nem tud rajta érdemben nagyobb a kockázat mint az elérhető eredmény ha hozzányul, de örüljek mert legalébb nem kell eltávolítani, így legyek boldog mert nem leszek "félig" kiherélve.

A jobb here még "kemény" ahogy fogalmazott, nem veszélyeztetett ebből a szempontból. Ekkor kezdtem kételkedni a dolgokban hiszen az is rengeteget ("20%-ot sorvadt) és fájdalmasá vált.

A spermavizsgálat eredménye 20 millió/ml lett, és a mozgékonyság sem túl biztató. (Ez így még éppen határeset felülről sűrolja a problémás határt)

Előtte a viszér másfél évtized alatt nem okozott akkora kárt a herékben mint a kád széle 1 másodperc alatt. Így útólag átértékelve a dolgot azt a nagyon nagy hibát követtem el, hogy nem mentem el rögtön orvoshoz. Az önvizsgálat amit elkövettem a sajgó heréken magamnak felületes volt(igaz ezt ma sem tudnám jobban megcsinálni), igazából csak azt tudtam megvizsgálni, hogy egyik herém sem ment-e szét, amit pedig bevérzésnek véltem az valószínüleg egy leszakadt heredarab volt.

Az orvosok a viszér káros hatásáról rengeteget beszélnek, a sérülést pedig meg sem emlitik jelentősebb kockázatként, csak egy a sok közzül.

Valósznüleg ez utóbbira semilyen konkrét adatuk nem áll rendelkezésre.

Amikor tökön rúgtak anno, és most a sérülést követően is azt mondta mindkét orvos aki megvizsgált, hogy nem károsítja ez a spermatermelését a heréimnek, az csak abban az esetben csökkenne ha teljesen roncsolódtak volna a heréim (teljesen szétnyomódtak volna a golyók).

Az urológos a sorvadásra nem tudott érdemben mit mondani (szerintem erre semilyen vizsgálati eredményük sincs mint említettem már, talán ezért érdemes lesz végénézni még ezt a pár sort, ha másért nem is az adatokért), arra sem tudott mit mondani, hogy a sorvadás megáll-e vagy folytatódhat-e még. Kontrollt javasolt.

Mindkét heregolyóm azonban a második sérülés óta hihetetlenül érzékeny a legkisebb behatásra is (ez már odáig fajúlt, hogy már a simogatás sem esik jól), ez néha roppant kínos tud lenni. Elmentem ultrahangra is emiatt(2010 április), az a fentieken kívül mást nem mutatott, de sajnos további méret csökkenést állapított meg. A viszér műtétet javasolták ismét, a műtét azonban a herék fájdalmát, és kisebb behatásokra történő ilyen szintú érzékenységet valőszínüleg nem fogja orvosolni, és a sorvadást sem mivel a herék már elérték végleges kifejlett méretüket, az csak kb. ~18 éves kor alatt segíthetett volna a sorvadás visszafordításában. A bal herém jelenleg már csak 9 ml térfogatú (még -10% méret csökkenést szenvedett 6 hónap alatt!!!), a jobb herém is már csak 17 ml térfogatú(-15% méret csökkenés 6 hónap alatt!!!) Mivel az ultrahangot nem urológus végezte a sorvadásra nem kaptam érdemleges választ.

Nézzük összefoglalva az adatokat:

Első sérülés előtt a herék mérete(1996 tavasz):

bal:25 ml jobb:25 ml =50 ml

Első sérülést követően a herék mérete(1996 ősz):

bal:15 ml jobb:25 ml =40 ml

Spermakép(2005 február):

30 ml/ml mennyiség 5 ml, mozgékonyság elfogadható

Második sérülést követően a herék mérete(2009):

bal:10 ml jobb:20 ml =30 ml

Spermakép(2009 október):

20 ml/ml mennyiség 3, 5 ml, mozgékonyság gyenge

Ultrahang herék mérete (2010 április)

bal:9 ml jobb:17 ml =26 ml

Azt hiszem ehez nem kell több magyarázat. . .

A szexuális életünkben nem okozott gondot a sérülés, azt leszámítva hogy 2 hétig nem voltam képes a házaséletre.

Azért ez idő alatt elégé kétségbe volt esve a feleségem, én persze még jobban. Aztán ez megoldódott, helyreállt az eredeti állapot.

Most már nagyon megpróbálok vigyázni a megmaradt férfiasságomra, különösen a baba projekt miatt.

Azért gondoltam, hogy megosztom ezt azokkal akik ebben a cipőben járnak mert sehol nem találtam ezzel kapcsolatban semmilyen konkrét szakmai véleményt, vagy adatokat, hogy milyen hatása lehet egy erősebb „rúgásnak” vagy sérülésnek a herék sperma termelésére, és az orvosok pedig csak pislogtak az ez irányú kérdésemre.

A néphiedelemben szereplő „már csak keresztapa lehetsz„ szlogenre pedig nem lehet alapozni úgy gondolom. Vagy mégis a számok tükrében?

Azt mindig is el tudtam fogadni ha egy védtelen nő egy jól irányzott rúgással ártalmatlanítja a támadóját. Használjátok bátran ezt a fegyvert lányok az 5 perc lépéselőny tuti biztos (én speciel ennél jóval tovább szorongattam azt ami maradt a golyóimból mindkét esetben), de azt tényleg csak azzal szemben használjátok aki megérdemli, és szükség is van rá.

Saját példám azt támasztja alá hogy, ha még nem is sikerül "szétrúgni" a golyóit az illetőnek (feltételezem egyik lány sem ezzel a céllal lendíti meg a lábát vagy a térdét, hanem csak azért hogy kereket oldjon) az korán sem biztos hogy úgyananyi monició marad a golyókban mint előtte. . .

Tehát poénból semiképpen sem javaslom ezt alkalmazni. . .

Ha pedig nagy baj történt rövid időn belül érdemes megnézetni orvossal, az önvizsgálat mint a példa mutatja nagyon szubjektív tud lenni. . .

Sziasztok leendő anyukák. Én azért regisztráltam, hogy segíthessek nektek. Először leírom az én kis történetem.

A férjemmel nagyon szerettünk volna babát, de nem jött.Én 33, Ő 39, tehát az idő még jobban sürgetett. Mivel neki van 2 gyereke, engem kaptak elő az orvosok. Vizsgálatok tömkelege, laparoszkópia, stb, telt az idő. Fél év időpontra várakozás után kiderült, a férjemnek nagyon rosszak az eredményei.

Az egyik meddőségi központban először csak a lombikot javasolták, majd átestem 4 sikertelen inszemináción. 2010februárban pedig elő voltunk jegyezve lombikra, de akkor már 2 év eltelt, azt hiszem addigra belefáradtunk, én már eldöntöttem magamban az sem sikerül,az andrológus pedig kijelentette, természetes úton ne is álmodozzunk.

De mi mindent megtettünk, legelőször is eldobtuk a férjem szűkebb alsónadrágjait, nem mentünk szaunázni, uszodába, és kiderítettünk egy olcsó vitamint, fruktóz cink és szelén, amit épp februárig szedett. És megtörtént a csoda. Mikor kellett volna mennem a lombik előkészítőkre, 2 csíkosat teszteltem.

Most 16 hetes boldog kismama vagyok.

És tudom, hogy itt mindenkinek lesz babája.

Tudom ezek a szavak elcsépelek, én sem hittem senkinek.

De valóban próbáljatok meg lazítani, menjetek szórakozni, ne mindig az járjon a fejetekben. Én 2 év után jutottam el ide. Remélem nektek is sikerül. Sok sikert mindenkinek. Mazsolácska(ő egyébként a várva várt pocaklakóm)

Sziasztok!Én még új vagyok, ma regisztráltam,de régóta olvasgatlak, Titeket!Én 23 éves vagyok,2009 március óta próbálkozunk a párommal babával,semmi sikerrel!:(

Nekem most 15én kellett volna megjönnie, és nem jön....csináltam tesztet és negatív lett...

Ilyenkor mi a teendő??Most már elindultam orvoshoz, kivizsgáltatni magam, rákszűrés eredményt várok éppen!És mentem volna a hormon vérvételre de hát nem jött meg....

Tudom még nagyon fiatal vagyok és nem tudom ilyen idösen,mennyire tudok én biztatni egy olyan nŐt, aki hosszú évek óta vágyik babára

DE KITARTÁS MINDENKINEK

sziasztok!

Már egy éve nem védekezek a páromal és nem lettem még terhes...Lehet van valami bajom?

Elolvasom.

Párod? Elkeseredett, vagy optimista azért? Minidg a pasik azok, akik azt mondják: Nincs semmi baj! Majd megoldjuk!

Hát az van, hogy 3 hét múlva időpont a Kaáliba..Apa szedi az antibiotikumokat..elég sokat. Viszont a vizsgálata után elég jól lelóhadtam.. kb kettőször voltunk együtt, csak úgy örömből, nem gyártásból;) Dehát a nagyon lassú katonák miatt, a doki azt mondta, hogy majd..talán..

Tegnap már két napja késett. ami azért gáz, mert a ciklusom óraműpontosságú.. a tesztem a naplómba...

Én minidg ránézek első szülött fórumomra...

Rég hallottam rólad, hogy vagy?

Vagyok, vagyok...csak nemtom minek...

Hogy vagytok Lányok?

Szia Nikice!

Én is olvastam, hogy PCO-val nagyobb a vetélés esélye. Szóval nem 100% a vetélés, nagy a különbség! Szerintem kapsz majd hormonokat (amik nem termelődnek maguktól), mint ahogy hormonokkal segítették a peteérésedet, a teherbe esésedet.

Sok PCO-s nő szült már egészséges babát, a www.pcos.hu oldalon is lehet olvasni szüléstörténeteket, ha jól emlékszem.

Majd mesélj, mi volt!