Hálapénz, orvosfogadás, mikor lesz ennek vége? (beszélgetős fórum)

Először is nem vagyok akkora koponya, hogy doki legyek, másodszor meg ahhoz hivatástudat is kell.

Aki dokinak megy azért menjen annak(szerintem a többség azért is megy)hogy segítsen az embereken, nem holmi hálapénzekért.Tudom ők nagy odafigyelést igénylő munkát végeznek, de ennyi erővel lehetne adni a buszsofőrnek is, a tűzoltónak is. Ja és kíváncsi lennék ki adott hálapénzt az altatóorvosnak, akinek nagyon nagy szerepe van a műtéteknél,gondolom nem fognak tolongani a jelentkezők!? Amíg dolgoztam, addig én is tettem meg szívességet, mégsem vártam el érte semmit, és nem fogadnám el, egyébként az előtted író jól írta, ha mindenképp hálálkodni akarsz, adj egy ajándékkosarat az talán még belefér.

Hálapénzt csak igazi hálából érdemes és szabad adni.

De lehet valami "aprósággal" is kifejezni a köszönetünket.

Pl az a nőgyógyász, akinél a gyerekeimet szültem, nagyon örült, amikor egy alkalommal a gyerekekről vittem neki aktuális fényképeket, megköszönve hogy a terhesség és a szülés is az ő segítségével volt problémamentes.

Szerintem fontos megkülönböztetni a zsarolást a hálapénztől. A hálapénz legális kategória (pl. az adóbevallásban külön rubrika van neki), azt jelenti, hogy a beteg hálás a kiváló ellátásért az orvosnak, de nem vesz neki ajándékot, hanem odaadja az erre szánt összeget. Mondjuk én itt is csak a jelképes összegeket tartom elfogadhatónak (virágcsokor ára).

Az előre közölt tarifa, ne adj isten előre elkért pénz nem egyszerűen gusztustalan, hanem bűncselekmény, az ilyet fel kéne jelenteni. Viszont ez szerintem nem olyan gyakori, ahogy sokan hiszik.

Minthogy szabad orvosválasztás van (kórházon belül), bárki megteheti, hogy ha egy orvos konkrét tarifát közöl vele, vagy egyszerűen csak utal arra, hogy elvárja a pénzt, azt mondja neki: kösz, de másik dokit szeretnék. Ha pedig ez egy osztályon rendszerré fajult, bizony betegjogi képviselőhöz kell fordulni, ilyen minden kórházban van, az elérhetőségét minden osztályon kötelező jól látható helyen feltüntetni. Ha a betegek kicsit öntudatosabban viselkednének, hónapok ala1tt megszűnne ez a visszataszító gyakorlat. Az, hogy egyeltalán kialakult, szerintem a politika, az orvosok és a betegek felelőssége is.

Más dolog a fogadott szülészorvos. Itt sem tudom elfogadni, hogy előre elkérje a pénzt (az én orvosom nem is teszi), de szerintem igenis illik neki megköszönni valamivel a szülés után, hogy a gondozás során éjjel-nappal számíthattunk rá (ez nem kötelessége!), és hogy tudtuk: ha dec.24-én szülünk. akkor is ő fogja levezetni. Az én dokim legalábbis ilyen (reggel indult második nászútra Sidney-be, de egész éjjel mellettem volt).

Szerintem itt nem arról van szó, hogy mi "rontottuk" el a dokikat... Egyszerűen "hatalom" van a kezükben és ezt használják, "kihasználják" maximálisan. Azt pedig, hogy mennyire "felesleges" adni, vagy nem adni, azt mindenki maga döntse el. Mert ha ezen múlik, hogy egy adott helyzetben mondjuk hajlandóak-e megműteni téged, vagy valamelyik szeretted...

Egyébként szerintem is felháborító, hogy itt tartunk. De mit lehetne tenni?? Én megbüntetném azt, aki pénzt fogad el betegtől (kivétel LEGÁLIS magánrendelés).. sőt, kizárnám az orvosi kamarából. Mert ezt más esetben korrupciónak hívják, nemde??

Nem hiszem, hogy csak mi rontjuk el, vagy rontottuk el,egyszerűen pofátlanság, hogy közlik sokan a tarifájukat! Visszatérve apósomra,amit az elején meséltem. Amikor felküldik az osztályra, hogy sürgős operáció, akkor mire vártak az orvosok 2 napig?? Vártak, hogy kifakadjon az a valami és akkor, amikor már fetreng kínjában akkor az ügyeletes veszi a fáradtságot és megműti? Hogy teheti meg az orvos,hogy miután megkeresi az anyósom közli vele: 40 ezerért vállalom??Nem is volt választása, hogy ad vagy nem!Pofátlanok az orvosok!

Az első szülésemnél egyszerűen nem volt pénzünk, hogy adjunk a dokinak,nem is volt fogadott orvosom,nem is foglalkoztak velem semmit, de azt nem felejtem el, hogy amikor a vizsgálóasztalról felkeltem varratszedés után, pont ott volt egy kis mosdó ahol öltözni kellett, mellém állt a doki és amikor ránéztem, a zsebét igazgatta és nem tudom hogy írjam le, de így kinyitva hagyta, hátha kap valamit. Nagyon szégyelltem magam akkor, de nem tudtam adni.Ma már tudom én se kapok hálapénzt a munkámért, csak fizetést!

Támogatom a cikk íróját.Ahány internets portálon tudom,hangoztatom,h mekkora felesleges dolog a dokiknak zsebbe fizetni egy kicsit.No nem azt mondom,hogy ha olyan dokiról van szó,akihez magánrendelésre jár az ember,és mindenről számlát kap,és úgy érzi ő ezt megteheti,akkor tegye.De az,h mindenkinek már elvárás számban megy,h fizet-e???

Az egész szülésemmel nagyjából 1 órás munkája volt a dokinak,beleszámítva a varratszedést,és a viziteket.Igazán kedves,normális dokinak tartottam,és örülök,h ő segítette a világra a kislányomat,így kapott egy üveg finom bort a végén,de ezt is csak azért,mert a harmadik kh-ban fekvős napomon kiderült,h ő tulajdonképpen szabadságon van,csak az utolsó ügyeleti napjába sikerült beleszülnöm.De minden nap bejött hozzám a kórterembe,és megkérdezte,h vagyok.

Az orvosok meg nincsenek elrontva,csak nem kellene mindig a kezükbe nyomkodni a borítékot,és nem kellene úgy fogadni orvost,h nem magánrendelés,arról nem kapunk egy bizonylatot.Megtiltanám minden kh-ban,h dokit fogadjon valaki.Csak az ügyeletes tartózkodhatna odabent.

Sziasztok,

elkeseredve hallom hogy meg mindig ugyan az megy Magyarorszagon mint regen. Ha nem rosszabb.

En egy ideje Nemetorszagban elek, es meg kell mondjam nagyon halas vagyok a sorsnak hogy itt szülhettem meg kisfiam. Itt elve nincs ilyen hogy maganrendeles, es fizess ha rendes dokit akarsz. Minden orvosnak külön rendelöje van, ott vesznek vert, ott is tesztelik, nem küldözgetnek sehova, az egyes dokik felszerelese csaknem jobb mint otthon egy korhazban. Sehol egy fillert nem kernek, es gyanitom hülyen is neznenek ram, ha akarnek adni. Az 8. heten vereztem, ezert viszonylag sürün jartam a nögyogyaszomhoz, minden alkalommal teljes vizelet es verkep, uh, es soha nem fizettem egy centet sem. Es az aszisztensei mar messziröl köszönnek, tudjak a nevem, kedvesek. Ugyan ez a korhazban is. Kedvesek, türelmesek, embersegesek. Pedig egy fillert sem adsz nekik, mindent fizet a biztositod. Es akkor a korhazi ellatast mar ne is emlitsem. Többfajta menü etkezeskor, es lehet extra kivansagod, nem akadnak ki.

Sajnos 2 eve a nagyapam korhazban volt otthon, es elszomorito, söt felhaborito hogy mit mit meg nem kell elni egy embernek aki idös, beteg es tudni lehet hogy mar nem lehet rajta segiteni. Egesz nap mellette voltam, es egy nem sok, de annyi növer sem jött be a szobajaba, holott rajta kivül meg 4-en feküdtek benn. Orvos? akkor lattam ha bementem hozza az irodajaba..mar ha eppen benn volt! Hiszen 80 eves, haldoklik, minek vele foglalkozni. Föleg ha ott az unokaja. Pedig kaptak boritekot. Növerek is, orvosok is, megis semmi. A legszebb volt, mikor kerdeztem hogy felfekvesre nem lehetne valamit adni neki? Valasz: felirom, hozzon a patikabol! Az agyam eldobom. Korhazban en vittem a gyogyszert, es ha nem kerdezem nem is mondjak maguktol. Elkeseritö es egyben felhaborito.

Amugy meg szerintem valoban mi rontjuk el azzal hogy adunk nekik. Szamomra ez vicc. Hol adok a tanarnak, peknek vagy a szemetszallitonak extran penzt hogy megcsinalta a munkajat??? Es ök is ugyan olyan fontosak!!

Azt írod "őszintén szabadkozott, hogy nem kellene", de azért csak-csak, nagy nehezen, de rá tudtad beszélni, hogy elfogadja, ugye? Megértem, ha véded, mert szimpatikus, vagy kedves, de a jó ég áldjon meg mindenkit, Te, vagy én, vagy a 3. ember is kap a fizetése mellé hálapénzt?

Mert be méltóztatik menni a munkahelyére és szülés levezetése közben mobiltelefonál? És vagy meghal az anyuka vagy nem?

Tényleg, tisztelet a nagyon kevés kivételnek, kit érdekel a beteg? Mert az orvost nem, az hétszentség.

Örülök, hogy van ez a topic, de azért nagyon felidegeltem magam!

Igen, sajnos a betegek rontották ezt el nagyrészt. Ahogy belépnek a rendelőbe, már nyomják is a borítékot az orvos kezébe - egymást túllicitálva az összeggel, persze már aki teheti. Engem is meg akart győzni az anyósom, hogy a háziorvosnak is pénzt kell adni, mondjuk egy gyógyszerfelírásért egy ezrest, és így tovább... Hát én nem adok - ő viszont ad, és semmi különbség. Azt hiszem, fellépés kérdése is a dolog. Nem szabad hagynunk, hogy rosszul bánjanak velünk! (Illetve ha olyan az állapotunk, akkor a hozzátartozóinkra hárul ez a feladat.)

Még annyit: szüléskor fogadott orvosom volt, nagyon régóta járok hozzá. Ha nem a magánrendelésére mentem, nem akart pénzt elfogadni. A szülés után odaadtam neki a "szokásos" összeget (kiderítettem, mások mennyit adnak) - elfogadta, de őszintén szabadkozott, hogy nem kellene... Van ilyen is.

Abban viszont nem hiszek, hogy egy adott orvos azért bánt velünk rosszul, mert kevés pénzt adtunk neki! Az ilyennek adhatunk bármennyit, nem hiszem, hogy attól jobb v. humánusabb lesz!

Szia!

Én olyan orvosnál szültem, akinek nem volt tarifája. Konkrétan rákérdeztem, azt mondta, hogy ő ezt nem azért csinálja.

Behívták éjjel 11-kor császározni, bejött, és megcsinálta. Utána is minden nap vagy kétszer rámnézett. Tudom, hogy ez fehér holló, de van ilyen is.

Ezeket a hozzáaszólásokat olvasva - hozzávéve a saját tapasztalataimat - csak azt mondhatom, hogy RETTENETES, ami ma megy az EGÉSZ orvostársadalomban!

Most jöhetek a hülye szólamommal, hogy 38 évig fizettem a betegbiztositást, járulékot, vagy bármit, amit kitaláltak.

De amikor a férjem kórházba került, személyi kölcsönt kellett felvennem - hadd ne részletezzem, miért. (Mindketten nyugdijasok vagyunk már, de nem olyan régóta.)

Csak egy epizódot említek meg, de ez nagyon megalázó volt: az orvos, aki felvette - miután már ágyat kapott - bement hozzá és megkérdezte, Bácsi!!!!!!, hány éves is maga? A férjem elhaló hangon válaszolt: 60 leszek. Az orvos sarkon fordult és kiment a kórteremből. Nem, nem jött vissza. Egyébként ő is közel állhatott a 60-hoz. De mi az, hogy bácsi? Talán uram! Vagy elvtársam! Vagy bármi, de nem bácsi! A férjem majdnem elsírta magát. Aki beteg, amúgyis cefetül érzi magát mind lelkileg, mind testileg - és rosszul is néz ki. A férjem rámnézett és megkérdezte: szerinted azért ment el, mert meg fogok halni? Na, erre én kimentem, megkerestem az orvost és olyan botrányt csaptam, hogy azontúl 3 nővérke figyelte állandóan a "bácsi" állapotát. Az is igaz viszont, hogy a végén ténylegesen megfizettem az árat! (Ezért kellett hitelt felvenni.)

Utóirat: mikor kb. fél év múlva kontrollra mentünk, az orvos nem ismerte meg a férjemet (kb. 10 kg-t hízott, le volt barnulva, szinte kicsattant az egészségtől - mindezt nem az orvos okozta, hanem én) és megkérdezte: Uram, Ön kire vár? Vagy csak kisérő?

No comment.

Sziasztok!

Én is saját bőrömön tapasztaltam a dolgot. Nemrég szültem. A fogadott orvosom megadta, hogy mennyi a tarifája, adott egy tól-ig értéket. Mikor megszületett a babánk mi csak a minimumot tudtuk adni. Szerintem be is sértődött az orvos, mert utána rám sem nézett. Pedig megígérte, hogy aznap mikor hazamehetek ő is bejön a kórházba. Aztán én csak vártam, de semmi. Varratszedésre nem volt szükség, mert felszívódót használt. Mikor már mentünk volna haza a kórházból felhívtam, hogy mikor jön megvizsgálni és ad igazolást. Erre az volt a válasza, hogy "jaj, elfelejtettem magát. Menjek be a rendelésére, majd ott odaadja ami kell." Marhára fel voltam dobva :(( Szóval a kórházból hazafelé menet útba kellett ejtenünk a rendelőjét...

Mondjuk, azt hozzá kell tennem, hogy megdolgozott velünk, mert nem volt egyszerű szülés, és jó, hogy ott volt. De sajna nem úgy álltunk anyagilag, hogy még több pénzt tudtunk volna adni neki.

És egy pozitív ellenpélda. Mikor gerincsérvvel feküdtem kórházban, senki nem fogadott el semmit. Bár ha belegondolok az csak azért lehetett, mert apu is abban a kórházban dolgozik.

szia!nagyon jó a cikk és a téma,én is tudom már a saját bőrömön,hogyan is működik ez.tavaly októberben szültem,és nem volt fogadott orvosom.nem adtam senkinek pénzt.de már a terhesgondozás alatt össze-vissza küldözgettek,a szülés közben se nagyon foglalkoztak velem,de nem ért váratlanul a dolog,mert tudtam,hogy nem számíthatok jobbra,ha nincs fogadott orvosom.még jó,hogy ott volt a férjem,ő intézkedett,hogy jöjjenek már és nézzenek meg.viziten se néztek meg egyszer sem a dokik,pedig gátvarrataim voltak és fájtak rendesen.

hidd el,hogy neked szerencséd volt!!!!

de remélem,hogy a következő babinál nekem is az lesz!

Igazad van, teljesen túlzásba viszik manapság ezt a hálapénz dolgot. Nekem szavam sincs, mert nálunk a szülészeten ez már megszűnt. Nem lehet fogadott orvosod, csakis az ügyeletesnél születhet a baba. És ez így van rendjén. Nekem sikerült mindkét módszert tapasztalnom, mert első gyerekem fogadott orvosnál született, kapott hálapénzt, a második viszont már az új rendszerben. Mindkétszer ugyanolyan volt az ellátásom. Tehát semmivel nem voltam hátrébb azzal, hogy az ügyeletes orvos nem kapott.

Ez így megy lassan 4 éve Veszprémben. Persze van, aki az ügyeletesnek is ad, de teljes mértékig figyelnek rád akkor is, ha nem adsz semmit.