Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Ha terhes lennék és nincs bejelentett munkahelyem, mit kapnék alanyi jogon? fórum

Ha terhes lennék és nincs bejelentett munkahelyem, mit kapnék alanyi jogon? (tudásbázis kérdés)


1 2
59. Ancsurii (válaszként erre: 57. - Ed88de3413)
2010. dec. 18. 15:27
Azért nem kaptál Tgys-t, mert megszűnt a munkaviszonyos bejelentésed, és csak az jogosult rá, akinek a ilyen jogviszonya van. Az 55. hozzászólásban van, h melyek ezek a jogviszonyok. A Gyed-re pedig az, akinek a biztosítási jogviszonya vagy élő, vagy a Tgys ideje alatt szűnik meg. Sajnos a többiek csak Gyes-t kapnak.
58. jozsi.38 (válaszként erre: 57. - Ed88de3413)
2010. dec. 18. 15:20
szerintem nem jár neked a gyed, csak a gyes. ez van sajnos. nincs meg az időben elég munkaviszony a gyeáshoz és a gyedhez :( nem tudsz mit csinálni
2010. dec. 18. 13:58

Sziasztok!

Na akkor segítsetek nekem is!

27 éves vagyok 8 éve folyamatosan fizetve van utánnam a TB ugye az utolsó 2 évet nézik 2008.07.megszűnt a munkahelyem,utánna munkanélküli,elhelyezkedtem ideiglenesen ez 2 hónap volt kaptam a munkanélkülit ez lejárt és volt egy hónapom függőben amíg nem kaptam semmit,de az állam fizette utánam a tb mert egy hónapig utánna védett vagyok ugye?Megkezdődött a munka ismét bejelentettek augusztustól táppénz mert kiderült terhes vagyok ezt kaptam december közepéig utánna ismét munkanélküli március 16.-ig ezek után ismét az állam fizette a tb-t április 16.-ig,de szerencsémre 15.-én megszületett a kislányom így azóta is folyamatos.Gyesre vagyok jogosult mert azt mondták nekem csak ez jár semmi más,annak idején nem járt a terhességi gyermekágyi segély se,most meg a gyed sem,hogy miért nem választ nem kaptam a szomszéd asszonyom azt mondta az nekem is jár akkor most mivan?

Köszönöm a segítségeteket!

2010. dec. 18. 13:21
a minimálbér pedig nem tévesztendő össze a garantált bérminimummal - pl
2010. dec. 18. 13:15

1997. évi LXXX. törvény


a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről


A biztosítottak


5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

(3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.

2010. dec. 18. 13:13

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak


6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

(2) A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.

(3) A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket.

(4) A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket.

7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.

8. § Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.

8/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra az uniós rendeletekben meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

2010. dec. 18. 13:12

Gyermekgondozási díj


42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyámot.

(3)

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)

(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

1997. évi LXXXIII. törvény


a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

2010. dec. 18. 13:06
mekkora képzavar van itt :D
2010. dec. 18. 08:26
"Mi mennyi 2010-ben" itt bővebben lehet utána olvasni,ki mire jogosult
50. 171925f409 (válaszként erre: 48. - Addi66)
2010. dec. 18. 07:59
28500.- meg 12200.- családi pótlék így majdnem 40 ezret kapok majd havonta szép összeg persze a párom dolgozik vállalkozó meg a szülők támogatnak erre értem, hogy így ki lehet jönni 40 ezerből amit adnak csak úgy
49. jozsi.38 (válaszként erre: 44. - Burkuska)
2010. dec. 18. 06:22
a diploma semmit nem számít! csak az számít hogy legyen egy év munkaviszonyod, akkor kapod a fizud 70%-át a gyerek két éves koráig. utána gyest 3éves korig, amit itt már többen írtak 28ezer, de nettó 23+ családi 12ezer. a gyes és családi alanyi jogon jár, az anyasági támogatás egyszeri és csak akkor ha van négy pecséted a kiskönyvben, vagyis igazolás arról hogy jártál terhesgondozásra
48. addi66
2010. dec. 17. 23:29
Alanyi jogon a GYES-t ami ha jóltudom most kb.28ezer forint, meg a családi pótlék.Ennyi.Ez nem sok.
47. Mandula71 (válaszként erre: 27. - 171925f409)
2010. dec. 17. 23:04
Nem. Amit magán alapon fizetsz tb-t arra jogosít, hogy ellátásban részesülj, ha beteg leszel, vagy baleset ér (tehát orvos, kórházi ápolás, gyógyszer felírás támogatottan).Pénzbeli ellátásnak nem alapja!
46. Szilvamama (válaszként erre: 44. - Burkuska)
2010. dec. 17. 20:54
Szerintem nem számít, illetve semmi köze egymáshoz a kettőnek. Az a lényege ennek az egészben, hogy ha valakinek a munkaköre megköveteli a diplomás/szakmunkás/stb. végzettséget, akkor az arra vonatkozó minimálbért kapja.
45. Burkuska (válaszként erre: 44. - Burkuska)
2010. dec. 17. 19:49
Mármint többet kap?
2010. dec. 17. 19:49
Na,és ha valaki diplomás az számít? Vagy csak akkor,ha bejelentett munkahelye van?
43. Szilvamama (válaszként erre: 41. - 171925f409)
2010. dec. 17. 19:36
Abból a nagy összegből még vonnak le, TB-t azt hiszem :) Azért kevesebb a nettó.
42. Szilvamama (válaszként erre: 40. - Burkuska)
2010. dec. 17. 19:35
Szerintem igen. Én 10 évig dolgoztam a szülés előtt, tehát nekem minden a "rajz szerint" volt, de mivel ezek alanyi jogon járnak, akkor meg kell kapjad. És az egyszerri anyaságit is a szülés után.
41. 171925f409 (válaszként erre: 39. - Szilvamama)
2010. dec. 17. 19:34
Erre gondolok én is csak én 28500.- nak tudtam a gyest de 2 ezren már nem múlik
40. Burkuska (válaszként erre: 39. - Szilvamama)
2010. dec. 17. 19:31
Tehát a 38.000tuti biztos,ugye?
39. Szilvamama (válaszként erre: 32. - 171925f409)
2010. dec. 17. 19:29
Ebben én nem vagyok biztos, mert ezeken kívül minden munkaviszony függő, nem a TB járulékon múlik szerintem. Egyébként 12200 Ft a csp és 25870 Ft a GYES nettója, tehát az 38000 körül lesz havi szinten.
38. Szilvamama (válaszként erre: 31. - Burkuska)
2010. dec. 17. 19:27
Nem, a GYES alanyi jogon jár, ha dolgoztál, ha nem.
2010. dec. 17. 18:37

tgyes, gyed, gyáp

1997. évi LXXXIII. tv + 257/1997. (XII.1.) Korm. rend. szabályozza

2010. dec. 17. 18:36
a gyedet pedig az oep
2010. dec. 17. 18:35
a gyest az államkincstár fizeti
34. Burkuska (válaszként erre: 32. - 171925f409)
2010. dec. 17. 18:31
Aha:)Köszi.
33. 171925f409 (válaszként erre: 31. - Burkuska)
2010. dec. 17. 18:29
Az alanyi jogon jár mindegy van e munka helyed vagy sem
32. 171925f409 (válaszként erre: 30. - Burkuska)
2010. dec. 17. 18:28
Nem bonyolult hidd el ami biztos,hogy kapunk havonta 40.700.- és mivel fizetjük a Tb-t is még erre jönnek plusz dolgok:)
2010. dec. 17. 18:28
Én fogalom zavarban vagyok! A gyes az nem a 70% amit a munkáltató fizet?
30. Burkuska (válaszként erre: 27. - 171925f409)
2010. dec. 17. 18:27
Én is fizetem:) Á,bonyolult ez,na:)
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook