Ez volt Isten szándéka? (beszélgetős fórum)

Jehova Tanúi – magas az anyák halálozási aránya a szülésekkor

— Felvéve: szülés, vér, transzfúzió, halálozás, felmérés, Jahova Tanúi

Létrehozás: 2009. július 02., 10:35 Legutolsó módosítás: 2009. július 02., 10:37

Amsterdam – A Jehova Tanúi egyház tagjai körében az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú az anyai halálozás a szülés során, a szülés kapcsán fellépő vérzések okozta halálozás esetében például több mint százszoros a kockázat – derült ki egy holland felmérésből. Forrás: velvet.hu

A világszerte több mint 6 millió tagot számláló Jehova Tanúi egyház szabályai közé tartozik, hogy akár még életveszélyes helyzetekben sem fogadnak el vért vagy vérkészítményeket. Egészen pontosan: „Vajon helytelen vértranszfúziót elfogadni? Emlékezz rá, Jehova megkívánja tőlünk, hogy tartózkodjunk a vértől. Semmilyen módon nem fogadhatjuk be a testünkbe mások vérét, sőt a saját vérünket sem, miután tárolták. Az igaz keresztények tehát nem fogadnak el vértranszfúziót. Másfajta orvosi kezelést elfogadnak, például vér nélküli készítmények infundálását. Élni akarnak, de nem próbálják meg Isten törvényeinek a megszegése árán megmenteni az életüket." (Az idézet a Jehova Tanúi hivatalos weboldaláról származik.)

Ez pedig esetenként veszélyt – akár életveszélyt – rejt magában, hiszen a szülés kapcsán előforduló anyai halálozás leggyakoribb oka éppen a vérzés. A BJOG című szülészeti-nőgyógyászati szaklap legfrissebb számában nyilvánosságra hozott holland felmérésben az 1983 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan elemezték a szülés kapcsán fellépő anyai halálozás okait. Azt találták, hogy az átlagos holland nők körében a szülészeti vérzések miatti anyai halálozás gyakorisága 100 ezer szülésre számítva átlagosan 0,67. Ezzel Hollandia jó helyen áll az országok közötti rangsorban, melyet a kutatást vezető Jos van Roosmalen professzor jórészt azzal magyaráz, hogy egy ilyen súlyos komplikáció bekövetkeztekor vér és vérkészítmények állnak rendelkezésre az édesanya életének megmentésére.

A Jehova tanúi azonban nem fogadnak be testükbe vért, ezzel több mint százszorosára növelik annak esélyét, hogy az anya belehal a szülés közben fellépő vérzésbe. A professzor tapasztalatai szerint a teljes vér és annak fő alkotóelemei tekintetében valóban igen merev a hívők álláspontja, nem egységes ugyanakkor az elutasítás például az alvadási faktorok pótlása vagy a korábban levett saját vér bejuttatása tekintetében. A szülési vérzések miatti halálozásban mutatkozó igen döbbenetes különbségek megszüntetésére éppen ezért azt javasolja, hogy az orvos már a terhesség korai szakaszában pontosan tisztázza a várandóssal, mely kezelési módszereket tartja hitével összeegyeztethetőnek egy esetleges súlyos szülési szövődmény elhárítására. Fontos, hogy az ilyen speciális igényekkel jelentkező anyák terhességét olyan szakintézményben kísérjék figyelemmel, ahol megfelelő protokoll áll rendlelkezésre, és a személyzet is felkészült a szülés kapcsán fellépő vérzések vértranszfúzió nélküli kezelésére.

Adott esetben sok múlhat persze azon, hogy az anya mennyire mereven ragaszkodik egyháza szabályaihoz. „Nem próbálják meg Isten törvényeinek a megszegése árán megmenteni az életüket” – mindenkinek szíve joga, hogy hite szerint éljen vagy akár haljon meg. De ki kérdezi meg az alig megszületett gyereket? Neki mihez van joga?

sziasztok!

Isten valóban nem változik, a Mózesi törvény ma már nincs életben, mivel Jézus ezt az újszövetségben feloldotta.

Isoráz! :DD

A mózesi Törvényben leírt ún. tisztátalan állatok elfogyasztásának tilalma az egészségügyi óvintézkedéseken túl a zsidóság elkülönülés-tudatát is hivatott volt erősíteni, amely során a mindennapokba is bekerült a különbségtétel, a megkülönböztetés vélelme a zsidó (szent) és a pogány (tisztátalan) dolgok között. Ez Krisztus egyetemes küldetése után megszűnt, és így megszűntek a tisztátalan dolgok megkülönböztetései is, és ezért az Újszövetség feloldotta ezeket a tilalmakat (vö. ApCsel 11,7-9; Róm 14,14.20; 1Kor 10,23-33; 1Tim 4,3-5). Ugyanez vonatkozik a vérre is: „Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert.” (Mk 7,15)

Nem Isten változott..

Csak a szentszöveg.:DD

Nem én mondom hanem a biblia!

Nem láthatóak jól az idézetek? :)

Több mint szimbólum

Az erőteljesen absztrakt, intellektualizáló európai gondolkodás ugyanis már akkor hibát követ el, amikor úgy közelíti meg a bibliai képes beszédet és szimbólumokat, mint amelyeknek csak az a szerepük, hogy valaki lefordítsa őket a fogalmak nyelvére. Valójában itt ennél sokkal többről van szó. A biblikus világnézetben a képes beszéd mint szellemi-természetfeletti kommunikáció irányítja is és átrendezi a természetfelettiben a viszonyokat. Az Újszövetség például előírja, hogy ha férjes asszony nyilvánosan prófétál vagy imádkozik, fedje be a fejét – ami férjezettségének szimbolikus kifejezése –, de nem Isten és nem is a jelenlévő emberek, hanem az angyalok miatt. Isten a szívek vizsgálója, ő mindent tud az illetőről, de úgy t?nik a szövegrészből (1. Levél a korinthosziakhoz 11,5–15), hogy az angyalok mint természetfeletti, szellemi lények nem érnék be azzal, ha valaki csak megmondaná nekik: a hölgy jó feleség, hanem szükségük van a szimbolikus jelre, számukra ez a "hiteles" üzenet, kommunikáció. Az Ószövetségben, ha egy férj féltékeny lett a feleségére, elvitte a paphoz, az felírt egy átokszöveget egy papírra, azt felolvasta, az asszony áment mondott rá, majd a szöveget lemosták a papírról, és az asszonynak meg kellett innia a tintás vizet. Ha valóban megcsalta a férjét, a Szentírás szerint különböző daganatok jöttek létre a testében ezután – ha nem, nem.

Láthatjuk tehát, hogy többről van szó, mint intellektuálisan lefordítható szimbólumokról: a bibliai világnézetben a szimbolikus, jelképes cselekvéssor természetfeletti erőt szabadít fel, természetfeletti eredet? eseményeket okoz.

Az úrvacsora

Évszázadokon át vitatkoztak a keresztény kultúrkörben az úrvacsora kérdéseiről. A klasszikus katolikus tanítás szerint a kenyér (ostya) felemelésekor a pap átváltoztatja azt oly módon, hogy bár külső tulajdonságai (íze, színe, szaga, alakja stb.) ugyanolyanok maradnak, szubsztanciája (igazi lényege) valóságosan átváltozik Krisztussá, azaz Istenné – így azután az ostya Istenként imádható, amikor a templomban kiteszik (szentségimádás). A protestantizmus ezt elvetette mint bálványimádást, ám egyes irányzatai átestek a ló túlsó oldalára, amikor azt állították: puszta szimbólumról van csak szó, nem többről. Pál azonban azt írja, hogy aki az úrvacsorában méltatlanul részesül megbetegedhet, vagy meg is halhat. Nos, hogyan lehetne megbetegedni vagy meghalni egy puszta szimbólumtól, melynek jelentése csak annyi, amit fogalmilag is vissza lehetne adni, le lehet fordítani?

Valójában tehát nem arról van szó, hogy a kenyér átváltozna, de nem is arról, hogy csak szimbólum lenne: a szimbolikus cselekedet által a természetfelettiben valóságos változások jönnek létre, amelyeknek azután különböző fizikai következményei is lesznek. Ez akkor is megtörténik a bibliai világnézet értelmében, ha az úrvacsorát vevő nem tudja esetleg tökéletesen értelmezni, fogalmi nyelvre lefordítani cselekedete tartalmát, csak hisz benne.

Jeremiás próféta egy ízben úgy mondta el Isten Jeruzsálemre vonatkozó ítéletét, hogy az üzenet után egy cserépkorsót látványosan a földhöz csapott a város vezetői előtt, a város elvettetését szemléltetve. Mivel ezt Isten kifejezett parancsára tette, biztosak lehetünk abban, hogy nem lényegtelen dologról van szó. A csak szóbeli üzenet nem volt elegendő ahhoz, hogy felszabaduljon a szükséges szellemi erő. Egy másik esetben prófétai ítéletet írt Babilón ellen, majd azt elküldte egy emberrel Babilónba, hogy ott olvassa fel a folyóparton, azután kösse a tekercset egy nagy kőre, kiáltsa el magát: "Így vettetik el a nagy Babilón!", azzal dobja be a tekercset a kővel a folyóba. Úgy t?nik, erre az eljárásra azért volt szükség, hogy szavai beteljesedjenek: e szimbolikus cselekedet által szabadult fel az ítélet természetfeletti ereje, amely mintegy hetven évvel később elpusztította a várost.

De ugyanígy lehet megérteni, hogy miért vette körül hatalmas természetfeletti erő a frigyládát, jóllehet az egyszer? földi anyagból készült szimbolikus tárgy volt csak. A belőle áradó "sugárzás" nem fizikai eredet? volt – hiszen "intelligens" erőként másképp és másképp bánt kivel-kivel –, hanem a láda által képviselt szimbólum szabadította fel azt.

Érdekes megjegyezni, hogy ugyanezen az elven m?ködik az úgynevezett rituális mágia is, amelyet a Szentírás elítél, mert a természetfeletti gonosz oldalához tartozik. Ez az oka a bálványimádás súlyos tilalmának is, amely a tíz legfontosabb parancsolat között is a második helyet vívta ki. A bálványimádás egy tipikusan szimbólumon alapuló természetfeletti kommunikáció és erőközlés – csakhogy gonosz.A jó és rossz természetfeletti között a különbséget nem maga a szimbolikus cselekedet természetfeletti célból történő megtétele vagy meg nem tétele jelenti, hiszen a természetfeletti világnak általános jellemzője – akár jó, akár rossz –, hogy így kommunikál, hanem úgy különböztethetjük meg a kettőt, hogy amikor egy ilyen tett Istentől származik, az összhangban van a teljes Szentírással, kizárólag a Szentlélek inspirációjára történik, valamint Isten Igéjével összhangban lévő eredményeket hoz létre. Amennyiben nem Isten a forrása, úgy ezen ismertetőjegyek egyike sem igaz rá.

Nem tudom ,csak annyit,hogy ezekben a mondatokban ,annyira egyértelmű ,hogy mit értettek a próféták vagy kicsodák,az alatt.

ételt,állati húst,és vért.

Köze nincs emberi vértől való távolságtartásról.

Az Urvacsora egy szimbolikus ceremonia a legtöbb kereszteny felekezetnel ! Szinbolikussan magunkhoz vesszuk ( tehat megesszuk,isszuk..:) Isten testet,veret ez nekunk termeszetes , mert ebben a kulturaban nöttunk fel ! De vannak mas tiszteletremelto nepek,vallasok akik maskeppen tolmacsoljak ezt ! Csak ezt akartam hozzafuzni :)

A magia az kicsit mas teruletre tartozik , szerintem.

Csak hozzafuznem hogy Isten ill a profetak akik Isten "igejet" hirdettek nem kanibalizmusra celoztak :) Mint tudjuk abban a regi idökben (epp hogy , kijött az ember a barlangbol es teruletekre vadaszott,tehat nem volt otthona ,piszkos is volt higenia hijjan ,kellettek elkepesztö szabalyok :)

Viszont kerdezem en MI AZ URVACSORA ? !

Ugyebar vannak mas nagyon regi vallasok mint Hindu,Budhizmus stb..... ezek elhulve szemlelik az urvacsorat , ami a kanibalizmus jelkepe naluk :)

Bocs,de szerintem a te vallásod nézte be ezt az egészet!:))

"tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól. Ha gondosan megőrzitek magatokat ezektől, jól lesz dolgotok. "

"Csak légy szilárdan eltökélt abban, hogy nem eszed meg a vért, mert a vér a lélek; ne edd meg a lelket a hússal. 24 Ne edd azt meg. Öntsd a földre, mint a vizet. 25 Ne edd meg, hogy jól menjen sorod neked és fiaidnak utánad, mivel azt teszed, ami helyes Jehova szemében"

Hát ha Jehova drága ezekben a mondatokban a kannibalizmusra céloz,hogy az mennyire egészségtelen,akkor megeszem a kalapom,reggelire,véresen!:))

A vérevés és vértranszfúzió tilalmának állítólagos bibliai alapja

Elküldte Horváth Gábor idő 2009. július 17., 04:23

Először is angolul tudóknak ajánlanám Jehova Tanúi Vezető Testületének volt tagjának írását a kérdésről:

[link] - Blood and Life, Law and Love

A keresztény ember számára csak az Ószövetség erkölcsi parancsolatai kötelezőek (hiszen azok nem változhatnak), de a különböző liturgikus, szociális, és egyéb ún. kazuisztikus törvény már nem kötelezi őket. Így az étkezési szokások sem, pl. sertéshús-tilalom, vagy zsír tilalom, de ugyanide tartozik a vér-tilalom is.

Jézus is ezt mondta:

Mt 15,11

Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a szájába, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.«

Mk 7,15-19

Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Akinek füle van a hallásra, hallja meg.« Amikor bement a házba a tömeg elől, megkérdezték őt tanítványai a példabeszéd értelméről. Így válaszolt nekik: »Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem szennyezheti be őt, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig a félreeső helyre kerül?« Ezzel megtisztított minden ételt.

Isten megismétli:

Csel 11,7-9

Szózatot is hallottam, amely felszólított: „Kelj föl Péter, öld meg és edd!” Én azonban azt mondtam: „Távol legyen tőlem, Uram, mert közönséges vagy tisztátalan sohasem jutott a számba!” Erre másodszor is megszólalt a szózat az égből: „Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek.”

Pál ugyancsak:

1 Tim 4,3-5

Akik azt mondják, hogy tilos a házasság, hogy tartózkodni kell egyes ételektől, holott azokat azért teremtette Isten, hogy hálát adva élvezzék őket a hívek, azok, akik megismerték az igazságot. Mert Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, amit hálaadással vesz magához az ember, mert szentté lesz Isten igéje és az imádság által.

A JT-k azt mondják, hogy igen, de az Apostolok cselekedeteiben (15. f.) is meg van tiltva a vér, a bálványhús és a fulladt állat evése, azaz az Újszövetség ezt továbbra is tiltja. A katolikusok számára ezt a kérdést a Firenzei zsinat eldöntötte, ui. kijelentette, hogy ez az apostoli rendelkezés csak ideiglenes intézkedés volt, hogy megkönnyítsék a zsidók és a pogányok közötti egyetértést a korai Egyházban. Tehát a rendelkezés csak az adott körülmények között volt kötelező. Úgy is mondhatnánk, hogy egyházfegyelmi kérdés volt.

Ugyanezt a Biblia is megerősíti, és megadja arra a választ, hogy miért is hozták ezt a döntést az apostolok. Pál kétszer is beszél erről:

Róm 14,1

Karoljátok fel szeretettel azt, aki gyönge a hitben, de anélkül, hogy vitatkoznátok az eltérő felfogásokról. (2) Van, aki hiszi, hogy mindent szabad ennie; aki pedig gyönge, az növényekkel táplálkozik. (3) Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Hiszen Isten magáévá fogadta őt… (6) Aki megtartja a napot, az Úrért tartja meg; s aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálát ad Istennek; és aki nem eszik, az Úrra való tekintetből nem eszik -- s ő is hálát ad Istennek. … (13) Ezért ne ítéljük el többé egymást, hanem inkább arra határozzátok el magatokat, hogy ne okozzatok a testvérnek megütközést vagy megbotránkozást. (14) Tudom, és meggyőződésem az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában; csak annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. (15) De ha a testvéred elszomorodik az ételed miatt, akkor már nem a szeretetnek megfelelően jársz el. Ne veszítsd el ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. (16) Ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. (17) Isten országa ugyanis nem étel és nem ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben… (20) Ne rontsd le az étel miatt Isten művét. Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botránkozással eszi. (21) Jobb, ha nem eszel húst és nem iszol bort, sem egyebet nem teszel, ami miatt testvéred megütközik. (22) A meggyőződésed maradjon a tied Isten előtt. Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát. (23) Akinek azonban kétségei vannak, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert cselekvése nem származik meggyőződésből. Bűn tehát mindaz, ami nem történik hitből eredő meggyőződésből.

1 Kor 10,25

Mindent, ami a húspiacon eladásra kerül, egyetek meg, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek. (26) Mert az Úré a föld és annak teljessége. (27) Ha valaki a hitetlenek közül meghív titeket és el akartok menni, mindent egyetek meg, amit elétek tesznek, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek. (28) De ha valaki azt mondja nektek: »Ez a bálványok áldozatából való«, ne egyétek meg amiatt, aki szóvá tette, és a lelkiismeret miatt; (29) nem a te lelkiismeretedet értem ezen, hanem a másikét. Miért ítélje meg az én szabadságomat másnak a lelkiismerete? (30) Ha én hálaadással étkezem, miért káromoljon engem valaki azért, amiért hálát adok? (31) Tehát akár esztek, akár isztok, és bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek. (32) Ne adjatok okot a botránkozásra se zsidóknak, se görögöknek, se Isten egyházának…

Tehát azért tiltották meg a vér evését az apostolok, hogy „ne adjanak okot a botránkozásra” s hogy „ne káromolják azt a jót”, amiben részesültünk, s hogy ne veszítsük el egy étel miatt azt, akiért Krisztus meghalt. Mindezt a tiltó rész is megerősíti, hiszen megadja az okot, hogy miért kell tartózkodni a vértől: „Mert Mózesnek ősi nemzedékek óta hirdetői vannak a városokban” (ApCsel 15,21).

Általában az apostoli zsinat (Kr.u. 50 körül) egyes végzéseivel jönnek.

Azonban az apostoli zsinat pasztorális és nem doktrinális végzését idézik, amely bármikor, a körülményekhez mérten megváltoztatható.

Az apostoli zsinat leszögezte azt az örökérvényű dogmatikai igazságot, hogy egyedül Jézus Krisztus húsvétja által van üdvössége minden embernek a Földön, az Ószövetség csak előkép volt, amely beteljesedett. Ezért egyetemleges (katholikos) az Egyház, minden kor és minden hely emberéhez szól a "királyi decretum", vagyis az "Euvangelion".

Az apostoli zsinat ezenkívül pasztorális, diszciplináris döntvényt is hozott. A zsidók tisztán pasztorális szempontból megtarthatják (nem kötelező jelleggel) az Ószövetség rituális és fegyelmi szabályait (alapja a 613 előírás a Tórában), míg a betérő "sokaságnak" (goyim) kötelessége a "békesség kedvéért" megtartania a 7 db noachida törvényt, amelyet a nem zsidóvá önként "betért" pogányok, hanem a már Krisztus előtt meglévő "noachida" pogánymisszió által ún. "prozelitává" lett pogányok kötelesek voltak megtartani Izrael messiásváró adventjában. Ezek között található például a vérevés tilalma. Azonban ne felejtsük el, hogy az apostoli zsinat a Zerubábeli-Heródesi Templom lerombolása (Kr.u. 70) előtt volt, s az ószövetségi "halakha" ennek lerombolása után gyakorlatilag megtarthatatlan. A farizeusi-rabbinikus judaizmus kétezer éves erőfeszítése ellenére, mély hiány és sóvárgás él minden jámbor zsidóban, mert érzi, hogy bármely talmudparafrázis ellenére valami mélységes seb van belül... A kőszív, a kőtemplom kivésetett, azonban a hússzív, melyről a próféta jövendölt, a "vízzel meghintés" által adatik meg, az Eucharisztia válik új hústemplommá az ember centrumában.

A mózesi Törvényben leírt ún. tisztátalan állatok elfogyasztásának tilalma az egészségügyi óvintézkedéseken túl a zsidóság elkülönülés-tudatát is hivatott volt erősíteni, amely során a mindennapokba is bekerült a különbségtétel, a megkülönböztetés vélelme a zsidó (szent) és a pogány (tisztátalan) dolgok között. Ez Krisztus egyetemes küldetése után megszűnt, és így megszűntek a tisztátalan dolgok megkülönböztetései is, és ezért az Újszövetség feloldotta ezeket a tilalmakat (vö. ApCsel 11,7-9; Róm 14,14.20; 1Kor 10,23-33; 1Tim 4,3-5). Ugyanez vonatkozik a vérre is: „Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert.” (Mk 7,15)

Az ApCsel 15,20.29-ben található tilalom csak első látásra tűnik a régi törvény megerősítésének. Itt ugyanis az apostolok az Izrael földjén lévő idegenekre vonatkozó törvényt idézik (Lev 17,8-9.10-12.15; 18,6-18), azaz egyrészről a megtért pogányok (illetve a keresztények általában) bebocsátást nyertek „Izrael földjére”, viszont megbotránkozást nem akartak a régi „földiek” között (vö. 1Kor 10,28-33).

A XVII. Egyetemes Zsinat Firenzében egyértelműen állást foglalt a vérevés tilalmával kapcsolatban, mikor is a jakobiták számára dekrétumban a következőket jelentette ki:

"[A mi Urunk és Üdvözítőnk szavára alapozott Szentséges római Egyház] erősen hiszi, vallja és hirdeti, hogy Istennek minden teremtménye jó, és "semmi sem elvetendő, amit hálaadással vesz magához az ember" [1Tim 4,4], mivel, az Úr szava szerint, "nem az szennyezi be az embert, ami a szájába bemegy" [Mt 15,11]; és a mózesi Törvénynek a tiszta és tisztátalan ételekre vonatkozó megkülönböztetését a szertartási törvényekhez tartozónak állítja, amelyek az evangélium keletkezése után túlhaladottnak és hatásukra nézve megszűntek. Még az apostolok ama tilalmát is, hogy "tartózkodjanak a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől és a fojtott állattól" [ApCsel 15,29] úgy ítéli meg, hogy az az akkori helyzetnek felelt meg, mikor az annak előtte különféle szertartások és szokások szerint élő zsidókból és a pogányokból egy Egyház keletkezett, hogy a pogányok is megtartsanak valamit a zsidókkal együtt, és hogy alkalom adódjék az Isten egyetlen tiszteletében és hitében való megegyezésre, és hogy az egyenetlenkedés okát megszüntessék, minthogy a zsidók számára a régi szokás alapján a vér, a fojtott állat utálatosnak látszott, és az áldozatokból való evés miatt a pogányokról azt lehetett volna gondolni, hogy vissza fognak térni a bálványimádáshoz. Mihelyt azonban a krisztusi vallás annyira elterjedt, hogy test szerint származó zsidó már nem volt benne, hanem mindenki, aki az Egyházba lépett, megegyezett az evangélium ugyanazon szabályaiban és szertartásaiban, hittel elfogadva, hogy a "tisztáknak minden tiszta" [Tit 1,15]: ekkor, mivel megszűnt az említett apostoli tilalom oka, megszűnt az érvénye is.

Nem jelenti ki tehát elítélendőnek semmilyen olyan eledelnek a természetét, amelyet az emberi társadalom elfogad; és nem tesz különbséget az állatok között, akár férfi, akár nő által, és akármilyen halálnemmel is pusztulnak el; ámbár a test egészsége szempontjából, az erény gyakorlása végett, az egyházi szabályok és fegyelem érdekében lehetséges, és szóükséges is, hogy sok olyan dolgot mellőzzünk, ami nem tilos, mivel az Apostol szerint "minden szabad nekem, csakhogy nem minden használ" [1Kor 6,12; 10,23]."

Nem csak Mexikóban van ilyen kórház.

Itthon is.

Engedjétek meg hogy idézzek egy cikket az

Ébredjetek! 2007 07/09-es számából.

„Sokat tettek az orvostudományért”

AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI ÍRÓJÁTÓL

Jehova Tanúi világszerte ismertek arról, hogy vér nélküli kezelési módokat választanak az egészségi problémáik megoldására. Néhányan bírálják ezt a Biblián alapuló álláspontot. Ezzel szemben, ahogy a széles körben olvasott mexikóvárosi Reforma című lap beszámolt róla, dr. Ángel Herrera, az Országos Onkológiai Intézet sebész főorvosa ezt mondta: „A Tanúk nem tudatlanok, és nem is fanatikusak . . . Sokat tettek az orvostudományért azzal, hogy felhívták az orvostársadalom figyelmét a vérmentés szükségességére.”

Tizenöt évvel ezelőtt dr. Herrera megszervezett egy aneszteziológusokból és sebészekből álló csoportot, hogy vér felhasználása nélkül végezzenek műtéteket. Dr. Isidro Martínez, aki a csoport egyik aneszteziológusa, ezt mondta: „A megfelelő érzéstelenítő eljárás lehetővé teszi az összes vérmentésre használt módszer alkalmazását. Tehát mindenképpen tudunk segíteni Jehova Tanúinak, tiszteletben tartva a vallásos álláspontjukat.”

Több mint 30 vértranszfúziót helyettesítő eljárás létezik, számolt be a Reforma 2006 októberében. Ezek közé tartozik a vértérfogat-növelő készítmények használata, az erek kauterizálása, illetve egy speciális géz alkalmazása, mellyel letakarva a szerveket, a gézből kioldódó kémiai anyagok megakadályozzák a vérzést.

Dr. Moisés Calderón, a mexikóvárosi La Raza Közkórház szívsebész főorvosa nap mint nap végez műtéteket vér alkalmazása nélkül. Ezt nyilatkozta a Reformának: „A vértranszfúzió nem veszélytelen eljárás. Fennáll annak veszélye, hogy vírusok, baktériumok vagy élősködők kerülnek át a vérrel. Allergiás reakciók is felléphetnek, melyek megváltoztatják a vese és a tüdő működését.” Ezeket a kockázatokat figyelembe véve dr. Calderón ezt mondta: „Minden beteget úgy műtünk meg, mintha Jehova Tanúja volna. Törekszünk rá, hogy a vérzés a lehető legkisebb mértékű legyen, megpróbáljuk visszanyerni az elvesztett vért, és olyan gyógyszereket igyekszünk használni, amelyek segítenek, hogy a beteg kevésbé vérezzen.”

Az újság idézte a Cselekedetek 15:28, 29-et, azt a kulcsfontosságú bibliaverset, melyen Jehova Tanúi álláspontja alapul. Ebben a bibliaversben az apostolok a következő utasítást adták: „a szent szellem és mi magunk jónak találtuk, hogy semmi további terhet ne rakjunk rátok a következő szükséges dolgokon kívül: tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól”.

A Jehova Tanúi mexikói fiókhivatalában működő kórházi információs részleg jelentése szerint Mexikóban 75 kórházi összekötő bizottság működik. Ezekben a bizottságokban 950 önkéntes vesz részt, akik felkeresik az orvosokat, és tájékoztatják őket a vért helyettesítő eljárásokról. Mexikóban mintegy 2000 orvos kész vér felhasználása nélkül kezelni Jehova Tanúit, akik nagyra értékelik az együttműködésüket. Az orvosok így arra is jobban fel vannak készülve, hogy a nem Tanú betegeknek segítsenek.

"Én hiszem, hogy a Földön, azaz az evilágon, minden Isten szándéka szerint történik, hisz Ő teremtette!:)"

Akkor az első emberpár bűnbeesése is Isten szándéka szerint történt?

"Pont hogy ebben az esetben igenis vegyék szó szerint amit olvasnak."

Hmm.... Nem szereted a véreshurkát?:)

Kicsit benézted ezt a mondatot.:)

Légyszives olvasd el mégegyszer, és figyeld meg a vesszők alkalmazását.:)

Felsorolás.

igen dönthetünk ahogy akarunk...

amugy szerintem Istennek már nincs szándéka..

Ö befejezte müvét és bennünk él tovább és ha igy van akkor ez a mi szándékaink maradtak, hogy mit kezdünk ezzel az a mi döntésünk.

ezért van mosta világ felosztva...

Sziasztok!

Én hiszem, hogy a Földön, azaz az evilágon, minden Isten szándéka szerint történik, hisz Ő teremtette!:) Mi jótettekkel tehetjük jobbá a világot, én hiszem hogy az evilági élet értelme az hogy hová kerülünk a halál után, mi a következő szint? A Menny vagy a Pokol? Erről szól az Evilág. Isten a világok teremtője, minden teremtmény ura, hogyan tudnánk mi földi halandók eltéríteni a szándékától? Szabad akaratunk van hogy mit kezdünk az életünkkel, élhetünk békében, vagy bűnöket követünk el, csak rajtunk múlik.

Mi a véleményetek?:)

Nem értitek ,hogy mit akarok mondani.

Pont hogy ebben az esetben igenis vegyék szó szerint amit olvasnak.

Állati vérről,áldozati állatok leöléséről szól,a vér megevésének,ivásának a tilalmáról,nem emberi vérről,és annak fogyasztásáról szól,tehát számomra egyszerűen egy ütődött nem is tudom hogy nevezzem valaki volt ,aki azt olvasta ki belőle,hogy az embereknek tilos vért az ereikbe juttatni ,ha szükséges,életmentés céljából???

A bibliai időkben alighanem nem ismerték a vérátömlesztés fogalmát. Azt hiszem a vészes vérszegénységet sem tudták diagnosztizálni.:) Gondolom, gyulladt vakbelet sem vették ki, a vakbélgyulladásba simán belehaltak még 100 évvel ezelött is.

Aki szó szerint veszi a bibliát, hagyná belehalni egy vakbélgyulladásba a gyerekét?