Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetés)

Ja! :)

Sztem menni fog neki, 4 hónap múlva október. És az OKTV -vel megvan egy jó felsőfok. Bár nem tudom, a latin milyen

Gratulálok!

(Ezzel a végzettséggel tényleg nem lehet elhelyezkedni?)

Hm. A lányom a "link laza" kategória volt gimiben, neki valóban sokkal több pontja lett duplázással, a fiamnak (aki lassan most nevezhet be ebbe a kategóriába, de gimiben nem tehette meg, hogy az legyen) viszont az egyik szakra ugyanannyi pontja lett a kétféle szàmítással.

Nem hinném, hogy az állatorvosi külön szabályokat hozhat az emeltekkel kapcsolatban.

Megjött.

Legkorábban 3-4 hét múlva derül ki, kap-e második esélyt (1 vizsgára ment el összesen, a mjus végi - június elejieket kihagyta, mert lázas volt, és utána nagyon letört emiatt).

Most viszonylag jó állapotban van, bár látszik, hogy van benne feszültség. De rosszabbul nézett ki legutóbb.

Érdekes hónapok előtt állunk.

Köszönöm mindenki támogatását!!

Oka van, több is:

1. nem volt hajlandó jelentkezéskor bejelölni, hogy van egy konkrét fogyatékossága (a mentség az, hogy itthon ez stigma)

2. nem volt hajlandó kint sem bejelentkezni ugyanebből a célból (mentség ld. fönt)

3. mikor bajba került - ha tényleg többször volt lázas és emiatt csúszott el, azt itthon megnézettetem, miért lehet -, nem szólt senkinek sem akkor, sem később, nem kért segítséget se kint, se itt (ez adódik a problémájából magából is, de nem törvényszerű)

4. túl sok időt adtunk neki itthon, és bár láttuk az elutazása előtt, hogy nincs jó állapotban, nem próbáltuk visszatartani (mentségünk csak annyi, nem akartunk nagyon rászállni, ő pedig a mai napig alig ad ki információt)

Nem tudom, hogy ha ezeket meglépi ő vagy mi, másként alakult-e a történet (valószínűleg igen), de most a jelen helyzettel kell megbirkózni.

Abban nem hiszek, hogy ha valami rossz történik, annak az az "oka", hogy majd jön egy még jobb. Abban igen, hogy meg kell próbálni kihozni az adott helyzetből, amit lehet.

Az biztos, hogy a kisöccse lelkes, hogy lehet, hogy most sokat lesz itthon. Ha ő hívja játszani, neki kevésbé mond nemet. :-)

Meg aztán mindennek megvan a maga oka. Ha most ezt nem lehet folytatni, akkor lehet, hogy valami számára még jobb lehetőség fog megnyílni, pont azért, mert irányt vált. Nehéz ezt még elképzelni, de majd idővel kiderül.

De még az se biztos, hogy minden lehetőségét elvesztette. Várjuk ki a végét! Nagyon szorítok, hogy tényleg valami jó süljön ki ebből, még ha nagy meló lesz is.

Akkor úgy írom, hogy bízom benne, hogy a racionalitása felülkerekedik és tudja, hogy ti vagytok a menekülő útvonal :)

Egyébként tényleg igazad van, hogy amikor valaki nagyon összezavarodik, akkor se tudjuk követni a gondolatait. Egy ilyen komplex esetben meg aztán kvázi lehetetlen. Az a biztos, ami már megtörtént.

Remélem, hogy már este jó hírrel tudsz jönni, még ha csak távirati stílusban is! :)

Igazad van! A legfontosabb, hogy menjen haza, tegyéket rendbe a lelkét.

Utólag a nagynak gondot kudarcok is kicsik lesznek, a legfontosabb az egészség és család. Sablonos, de igaz.

Nagyon menő külföldön tanulni, de nem mindenkinek való. Én pl. nem vállaltam be, mert tudtam, hogy nem bírnám, a fiamon is azt látm, hogy nem neki való, a lányomat viszont simán elküldeném. És ettl még egy csomó dologban a fiam talpraesettebb, érettebb, sikeresebb, mint a lányom, de szüksége van a családra és otthonra, mint hátországra. Nem vagyunk egyformák.

Egy dolog a racionalitás, és egy más az, hogy beszűkült érzelmi állapotban mit csinál az ember.

Úgyhogy, bár most valóban reménykeltőnek néz ki a helyzet, de tényleg csak akkor hiszem el, hogy hazajön, ha már itthon is van.

És persze meg is írom nektek!