Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetés)

Nagyon aranyosak vagytok, hogy így támogattok ezekben a nehéz időkben.

Ha nagyon nagy szerencsénk lesz, lehet, hogy holnap hazajön, az ismerős srác fölhívott (!), hogy holnap segít neki pakolni, hogy el tudjon jönni. Nem tudok eléggé hálás lenni neki. Akár sikerül hazazsuppolnia, akár nem.

(Mert ebben az állapotában sajnos igazán akkor lehet csak biztos benne az ember, hogy hazajön, ha átment a reptéri beléptető kapun - vagy minimum felült a buszra/vonatra, ami a reptérre megy. Sőt, ha fel is ült a repülőre...)

Én biztos vagyok benne, hogy neki hatalmas ugrás volt ez. Nem a szakkal van baja, hanem a stresszel, és igen, a leválással (amit akart ugyan, de még nem érett meg rá). Hogy egyedül szervezni az életét, az neki eleve nagyon nagy kihívás önmagában, és itt van ebben a rettentően kompetitív közegben, regneteg nagyon okos és motivált (és bár ő nem látja, de szintén stresszes) diák közt.

Nem tudom, tényleg beszél-e a tutorral és megtudjuk-e valaha, mi hangzik el ott. Valószínű, hogy ez így torzó marad az életrajzában. Ő ezt most egészen biztosan kudarcnak éli meg, de remélhetőleg idővel fel tudja dolgozni.

Nekem az számít, hogy hazajöjjön és összeszedje magát, pszichésen megerősödve kerüljön ki ebből a helyzetből.

De jó, hogy sikerült elérni!

Azt hiszem, így a pálya széléről félig-meddig se informálva, hogy tragikusabbnak látja a helyzetet, mint ami. Mondanám, hogy beszéljétek át vele alaposan, de hát ezen vagytok ti is, csak éppen a helyzet nem olyan.

Lehet, hogy neki túl korai volt ez a leválás. Lehet, hogy nem is pont azt kellene tanulnia, amit elsőre választott. Majd idővel letisztul ez is. Szerencsére akárhányszor lehet szakot választani. Valamelyik biztosan be fog jönni.

OFF

Hírek C-ből: egy volt osztálytársat sikerült elérnem a szülein keresztül, ő ránézett a gyerekre (ugyanabban a koleszban van ő is és még kint volt). Rajta keresztül tudom - nem tőle -, hogy nem vizsgázott és nagyon zárkózott volt. A srác sajnálkozott, hogy eddig nem tartotta vele a kapcsolatot, és fölajánlotta, hogy ránéz újra, segít neki pakolni. De nem tudom, a fiam elfogadja-e ezt.

1 percre fölvette a telefont nekünk tegnap, hála a volt o. társnak: 18-án nem akar jönni, beszélnie kell a tutorral (szerintem ki fogják tenni, sajnos meg is érdemli). De aztán letette, így nem tudjuk, hogy mire számítsunk, mikor beszél vele, ha beszél, mikorra foglal jegyet.

Szóval nem az optimista verzió jött be és továbbra sem tudjuk, mikor jön, foglalt-e új jegyet. :-/

A jó hír az, hogy él. :-)

Persze, meg sokszor nem is a gyerekektől függ. Ha vannak nagyobb tesói, már hamarabb előjön a számolás. Vagy ha a szülők szeretnek ezzel foglalkozni, akkor általában a gyerek is. De van úgy, hogy valami kedvenc tevékenységhez kell és akkor is hamarabb tanulnak meg számolni, mint ahogy suliba kerülnek.

Az én gyerekemet nem érdekelték annyira a számok, emlékeim szerint.

Gondoltam, megbeszélték a végtelent, meg a nullát és hasonlók :D

Biztosan tetszett a kicsiknek, minden vendégnek nagyon tudnak örülni :)

Amúgy nem, titkok nem voltak :) csak játszottak picit.

De különben volt velük csoportban is, tartott vmi kis zenés foglalkozást nekik köszönetképp.

Igen, egyébként is többnyire nők veszik körül őket, így van.

Készült, de nem nézhettem meg :) Beszélni is csak konkrétumok nélkül beszélhetett róla. Ez olyasmi, mint az orvosi titoktartás.

jah, tényleg :-)) Nem mondom el lányomnak ezt a sztorit, mert fixen kinyír.

Nemi egyenlőség ide vagy oda, de én nagyon értékelem, ha egy fiú jól kijön a gyerekekkel. A kicsiket szerintem az ovin kívül is sokkal több nő veszi körül vagy legalábbis több időt töltenek nők között. Így igazi felüdülés lehet nekik egy férfi ovóbácsi.

Az interjúkról készült vmi video vagy hanganyag, amit megnézhettél?

;))) Van, de lányodnak már úgyis kinéztük a szuper zseni leendő állatorvos kollégát. :P

Egyesével mentek az "interjúra" a dedek :) de különben igen, úgy valahogy. Amúgy az ovisok iszonyat hálásak minden ilyen extra programért, főleg ha hímnemű felnőtt (vagy csak nagykamasz akár) személy tartja, mert mindig ugyanazokkal a nénikkel vannak körülvéve alapesetben. Van egy óvóképzőbe járó haver is (nagyon is fiú), na őt aztán imádni fogják. Szintén zenész, amúgy.