Életem legfájdalmasabb percei (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Életem legfájdalmasabb percei
a párom nagymamája 78 éves, és volt egy terhessége és meghalt a baba...megszülte egy napig élt és meghalt.
És én is elmondtam neki ami velem történt és őt mai napig megviseli..mondja ezt soha nem lehet kitörölni...lehet az embernek bárhány gyermeke...sokat felhozza a megszületett babát akit elvesztett...mondta kemény volt....szóval látjátok mindegy mennyi idő telik el ...ezt elfeledni nem lehet...
Én mióta benéztem erre a fórumra többször eszembe jut milyen nehéz volt az az időszak lelkileg...
de látom sokan vannak ralytam kívül akivekl ez megesett..
Szép hétvégét!
Eladó egy rózsaszín hip hop zebra!Teljesen új állapotban, karcolás mentesen!
Eredeti ára 18990.-Most áron alul a tiéd lehet!
fix ár:10.000.-
Én is átéltem egyszer...Lassan 8 évvel ezelőtt... és annak ellenére, hogy nagyon-nagyon régen történt és a vetélés után kevesebb, mint egy évvel megszületett Vanessza lányom, mégis életem egyik legszörnyűbb emléke marad...
Mi terveztük a babát így teljesen összeomlottam mikor elkezdtem vérezni és a doki közölte, hogy a baba nem fog megmaradni... Bíztatott és mondta, hogy egyből próbálkozzunk újra! 2 hónap múlva megfogant Vani, majd 2002 augusztusában megszületett. :) De emlékszem, a terhesség elején rettenetesen féltem, h ő sem fog megmaradni. De végül minden jól alakult!
Tudom, h ezek az élmények sajnos borzalmasak, de nem szabad feladni és arra kell gondolni, hogy egy beteg gyermek nevelése az egész család életére rányomja bélyegét. Ezt a terhet vannak, akik bírják, de vannak akik nem...
Minden jót nektek és szép, boldog babás éveket kívánok mindenkinek!
Mindenki másképp éli meg egy baba elvesztését.
Én emlékszem sok féle dologba menekültem.....
Elkezdtem érdeklődni a vallás iránt...sőt ilyen vallásos formában próbáltak nekem segíteni, hogy túllépjek a fájdalmamaon...aztán rájöttem senki nem tudja mit érzek..
Sokat sírtam fájt...aztán eljött a nap amikor éreztem már nem sírok...
Minden napom egyre jobb és jobb lett...
Persze hazudnék ha azt mondanám, nem fáj ami velem történt...
Nincs nap amikor ne gondolnék arra a babára ami nem született meg...de nekem az ad erőt, hogy tudom ő beteg lett volna...az orvos azzal vigasztalt engem.
És azoknak akik átestek vetélésen próbáljanak erre gondolni, hogy az milyen fájdalom lett volna...
Már eltelt 2 év...én még viszonylag erős vagyok....nem görcsölök, nem vágyok babára hisz az előzőt sem terveztem...jött...én tudom ha ideje lesz jön az a baba amire én is vágyom.
jelenleg a kapcsolatomat építgetem a párommal lassan 2 éve, hogy vele élek mi még ott tartunk, hogxy ő fél a babától...
Én bizom abban hogy én is megtapasztalhatom ilyen az anyaság...
Minden jót lányok, és soha de soha ne adjátok fel!!!
Szia!Tudom ez most nem nagy vigasz ,de nekem is volt már egy vetélésem, és most két kiscsajom van:).
Fel a fejjel.....
ne görcsölj rá, az már fél siker.
Bár sajnos még nem vagyok gyakorló anyuka, de volt egy problémám ami miatt nekem is azt mta az orvosom, lehet hogy nem, vagy csak nehezen fogok teherbeesni.
Nagyon elszomorodtam, de aztán elkezdtem belátni, hogy az történik amire gondolsz, amiben valóban hiszel. És én valóban hiszem, tudom, hogy lesz valamikor egy egészséges kisfiam, akinek a nevét, 15 éves korom óta tudom...:):)
Ez a topik nagyon marja a szívem. Kívánok sok kitartást minden gyermekre vágyó hölgynek.
Visszaolvastam, és könnyes lett a szemem.
De jó:_DD
Figyi gyere át a pozitív teszten innen és túl csapatba ott mindenről tudunk beszélgetni:-))Várunk!!