Egyedül vagy, amikor egyedül vagy? (beszélgetés)

Több szempontból is meg lehet közelíteni ezt a témát. De mindjárt az elején külön kell választani az egyedüllétet és a magányt. Ha egyedül vagy, nem feltétlenül vagy magányos és ha magányos vagy, nem feltétlenül kell hogy egyedül legyél.

Erről oldalakat lehetne írni. Minden esetre érdekes a téma!:)

"Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot."

/Gabriel García Márquez/

Ezt az idézetet bármibe be lehet helyettesíteni.

Tudod, ha a te férjed lett volna, talán megérteném a felháborodásodat ..... talán ..... de nem a tiéd volt. Közöd nem volt hozzá, nincs közöd a feleségéhez, se a gyerekeihez ..... Ha a felesége nem haragszik rá, nem gyűlöli, hanem szeretettel gondol rá a történtek ellenére is, te miért szidod?

A hegymászók másféle értékrend szerint élik az életüket, mint mi ..... de sorolhatnék más embereket is ..... a felesége tudta, mikor hozzáment, sőt, ő is hasonló értékeket vall .... nem kell követni őket, ha nem értesz egyet velük, de fogadd el, hogy ők ilyenek ..... hisz semmi közöd hozzájuk ..... neked tök mindegy, hogy Zsolt él vagy nem, és az is tök mindegy, hogy a gyerekeivel mi lesz .... szóval nem kell a családja meg a gyerekei nevében felháborodni. Örülj, hogy a te férjed bizonyára a te értékrended szerint él ..... mert számodra ez az igazán lényeges. És ez tartozik rád.

"És ha ez kívülállókat esetleg zavar velem kapcsolatban akkor az az ő problémájuk, nem az enyém."

Teljesen jogos ez a megállapítás. Mindenkinek egyéni problémája hogy hogyan lát engem és a világot.

Neked akartam írni az előző hozzászólást, de eltévedtem... hát látod, ennyire nem értek én itt semmihez.:))

Te értesz mindenhez..én, a kis tudatlan most tanulok Tőled:)

De már nem írom át, nem küldöm el Neked... ennyi volt, befejeztem:)

Nem is rá írtam,a személyére.....

csak válaszoltam arra a bejegyzésére.

Végre hagyjuk. Nem lovagolnék rajt ha nem lenne igazam, nem vagyok híve az ilyesminek.

jó...igazad van...de ez nem jelenti azt, hogy Ő pánikos...azt ki íra le? Olvastad, hogy írta magáról??:) mert én nem...és nem is tűnik annak:)

De hagyjuk abba, engem nem érdekel az egész:)

Máskülönben az első hozzászólásomra való reakciód eleve nem volt megfelelő, rá irányuló.

Ott arra válaszoltam a fórumindítónak amivel előhozakodott: pánik és adrenalin.

Aki meg ért egy kicsit hozzá :persze hogy lereagálja,erre te megmondod nekem ez a fórum nem erről szól.

Ki gondolta volna :)

Vettem...és még most sem látok olyant, hogy baja lenne:)

Ha esetleg előkerül,akkor meg lehet kérdezni Tőle.

Gratulálok, nem akarlak meggyőzni semmiről.

Hidd el, voltam már maradéktalanul boldog, amikor évekig úgy éreztem, semmi sem hiányzik, "jártam a fellegekben", "önzetlenül szerettem" (természetesen, hiszen a szeretet nem kisajátítani, hanem adni akar), és nem bántam meg semmit.Nekem az én utamat kell végigjárnom, neked pedig a tiédet.