Egy nő kezdeményezhet, vagy hagyja meg a férfinak? (beszélgetés)

Igen, a segítségkérés egy jó ötlet. De az is meg lehet példaul kérdezni, hogy "Mit tanácsolnál?" :-)

Ugye DA? :-)

Ez teljesen személyiségfüggő... én pl. könnyedén és lazán megismerkedem bárkivel, aki bejön, és nem tűnik felkínálásnak, mert alapból kedves és laza vagyok.

Ha egy merev, amúgy feszélyezett nő tenné/mondaná ugyanat, hááttt.... másképp hatna.

tehát, pl. nézd meg miben jó... aztán kérj segítséget... éppen olyan problémád legyen, amiben csak ő tud segíteni, és hagyd, hogy felajánlja! :)

Igen, ebben van valami. Úgy látszik, ennek ellenére én kicsit konzervatív vagyok ebben a kérdésben. :)

Szerinted egy nő hogy kezdeményezhet anélkül, hogy utólag kínosan érezné magát? Mit tanácsolnál?

Ebben igazad van, de én, mint olyan nő, akihez nem mernek odamenni, azt tapasztaltam, hogy csak olyan férfiak próbálkoztak, akik igazán, nagyon odavoltak értem, és ennek minden gyümölcsét kiélvezhettem. :)Én szeretem, ha "levadásznak" és meghódítanak, nem vadásznék sosem. :)

Szerintem számít, hogy gyorsabb volt a férjed, mert mutatja, hogy nagyon tetszettél neki és nem hezitált. :) Az, hogy te is kikezdtél volna vele, csak azt mutatja, hogy kölcsönös volt a tetszés, ami alap egy ismerkedéskor. :)

En hivnek, semmi bajom nincs ezzel. Az egy dolog, hogy nalunk nem en kezdemenyeztem, amikor osszejottunk, de megtettem volna azonnal. Egyszeruen gyorsabb volt a ferjem:). De nem valtoztat azon, hogy megtettem volna en, ezt mindig is mondtam neki, volt olyan baratom, akit en hivtam, nem bantam meg!

Azt hiszem, aki mindig azt varja, hogy jaruljanak ele, sok mindenrol lemarad, plusz nincs mindig tisztaban azzal, hogy o milyen es milyen szint illik hozza. Es esetleg hulyeseget gondol utolag. Pl a szep noktol felnek a pasik ezert a csunyacskabbnal tobbet probalkoznak. Igy az, aki igazan szep, azt gondolja magarol, hogy o voltakepp csunya, mert nala a ferfiak nem kezdemenyeznek. Ugyanigy, sok csunya no annyira jol kezdemenyez, hogy megszerzik maguknak a jobbnal jobb pasikat. Ilyenkor azt tudom mondani: megerdemli, mert le tudta gyozni a gatlasait.

A szepseg(kulso) pedig mulando, es mire megoregszenek, a csunya lany es a szep lany is mar oregecske lesz, csak nem mindegy, hogy melyiknek az oldalan volt 20 evig egy jo partner (akar kulsore es belsore is), es melyik volt egyedul. Egyertelmuen az utobbi csak besavanyodik es kesz.

Én a randira hívást nem gondolom egyenlőnek a szexre hívással. :) De a férfiak manapság nagyon elkényelmesedtek, ritka az olyan, aki tesz valamit egy nő megismeréséért, meghódításáért, és főleg azért, mert könnyen megkaphatóak a nők, nem kell érte semmit tenniük. :) Ennyit a női kezdeményezésről. Persze ez nem vonatkozik minden férfira, de aki amúgy is nehezen talál bárkit maga mellé, annál nem is nagyon kezdeményeznek. :)

Én még soha nem hívtam randira férfit, és nem is tervezek. :) A legfélénkebb pasi is megteszi azt a bizonyos lépést, ha nagyon tetszik neki egy nő. :)

"egy kezdeményezést könnyen sima felajánlkozásnak vesz egy férfi, és úgy gondolja, miért ne, ha már a nő ennyire akarja."

Én is így gondolom...

Ez igaz, de ha abbol indulunk ki, hogy van 5x-7x annyi no mint ferfi, akkor a noknek csak az egy otodenek lenne partnere/ferje stb, a tobbi meg csak egyedul lenne, vagy leszbizhetne.

Ezt nem a nok talaltak ki, de mivel ennyire tobben vagyunk mi, a helyzetben fel kell talalnia magat mindenkinek. Nem hiszem, hogy attol, hogy egy no megszerzett egy ferfit, ucsoroghet a kakasdombon es elnek mig meg nem halnak. Ha a nok egy resze talan vissza is utasitja a kezdemenyezest, mindig ott marad az a masik resze, akikre nem jutott pasi szam szerint, es ok bizony fognak kezdemenyezni csak azert is.

Mondom en, aki 14 eve tartos kapcsolatban elek a ferjemmel, de nem volt soha 1 nap ebbol, amikor keszpenznek vettem volna, hogy na, megkaptam, az enyem, most aztan mindenki le fog rola mondani mert ott a gyuru a kezen stb. Es o nem fog ranezni elete vegeig senkire. Akkora a tobblet a nokbol, hogy erre alapozni kesz luxus:))))

Ez nem pontosan igy van, vagy nem mindig. Az, hogy a no kezdemenyez, esetleg randira is hiv, nem egyertelmuen azt jelenti, hogy felajanlja magat, inkabb egy olyasmi, hogy "itt vagyok, udvarolhatsz". Barmelyik fel barmelyik pillanatban mondhat nemet, ilyenforman a pasi is visszautasithatja a randit de a no is mondhatja a randi vegen, hogy tobbet nem hivja fel, mert nem tetszik megsem.

A ferfiak is szoktak randizni ugy, hogy aztan nem lesz tobb belole, nem keresik a not, esetleg szex sem volt, csak nem a tipusa, ennyi.

Az a nehez ebben az atmeneti idoszakban (mig a nok is megtanulnak udvarolni es kezdememyezni), hogy a nok meg nem fogtak fel, hogy az, hogy kezdemenyeznek, egy aktiv szerep es "atadni, felajanlani magukat" pedig egy passziv, es a ketto nem ugyanaz. Randira hivni egy ferfit nem egyenlo azzal, hogy menten megb@szhat. Egyebkent meg mindenkinek meg kell dolgoznia a masikert, ne tegyuk a noket sem egy felsobb letrara, sem a ferfiakat.

Tehat maga a szex egy notol nem "ajandek", hanem egy csere, o is kap elvezetet cserebe elvezetert. Akkor lenne ajandek, ha a noknek annyira car lenne a szex es megis megtennek a ferfiert. Na, akkor tenyleg ajandek, mert olyat adsz, amiert nem kapsz semmit

Nekem hasonló sztorim van.

Buszon szemezgettünk egy fiúval. Nem fektettem bele sok gondolatot, mert hát mégis csak egy buszon vagyunk... Ki tudja merre megy, látom e még....

Aztán másnap is láttam. Akkor döbbentem rá, egy helyen dolgozunk, de máshova ment be.... :(

Aztán egysszer csak ott lett mellettem. Beszélgettünk sokat. Együtt jártunk haza. Voltak randizgatások, teljesen beleszerettem. Ekkor kiderült, hogy van valakije, de nem szereti és el szeretné hagyni. Ekkor nagyon összetörtem, de utána éreztem, hogy ő is kölcsönösen szeret.

Úgy voltam vele, hogy ha ő lelkifurdalás nélkül tud velem lenni, én meg nagyon szeretem, akkor megyek a saját "érdekem" után.

Nemsokkal később megtörtént a dolog.

Hosszas szenvedés következett, mert a csajjal együtt élt. Sokáig azt hittem hiteget.

Rengeteget találkoztunk, sétáltunk az éjszakába, romantikázva, titkosan találkoztunk. Ezek nagyon jók voltak, de mikor belegondoltam, hogy ha szeret, akkor már mellettem lenne, akkor mindig csalódott voltam.

1 éven keresztül ment a dolog, mire végül sikerült elhagynia.

És most..... Egy felhőtlen szerelem rabjai vagyunk, ahova várjuk a 3. családtagot :) Remélhetőleg mostmár elmarad a nemvárt :))))

Ez attól függ, ki mit ért kezdeményezés alatt. :) Nekem a szemezés vagy a mosolygás még nem kezdeményezés, egy aranyos kisbabára is rámosolygok az utcán. :) De egy férfi is bátrabban kezdeményez, ha lát valamilyen pozitív jelet, tetszést a nőn.

Nem gondolom, hogy a nők csavarják el szegény ártatlan férfiak fejét. :) De sokkal több olyan férfi van, aki nem hagyna ki egy kínálkozó lehetőséget, mint olyan, aki hűséges. Ezért van sokszor, hogy egy nő rámozdul egy pasira, anélkül, hogy bármit tudna róla, kialakul egy viszony, aztán jön a szenvedés, hogy nős, barátnője van, másik ötnek csapja a szelet stb. Persze olyan eset is van, amikor a nő tudja, hogy nem független a pasi, de nem érdekli.

Nálam a kezdeményezés a randira hívás például. :) Egy mosoly, egy szemezés legfeljebb szimpátia kimutatása. Ha valaki tetszik és nyitott vagyok az ismerkedésre, egy nagy mosoly belefér, de nehogy már én menjek oda és csípjem fel, ennyit egy férfi tegyen meg. Ha ennyit se hajlandó, biztosan nem kellene nekem. :)

Annyit mondják, miért ne kezdeményezhetne egy nő. Talán nem lenne ennyi csalódás és félrelépés, mert egy kezdeményezést könnyen sima felajánlkozásnak vesz egy férfi, és úgy gondolja, miért ne, ha már a nő ennyire akarja. :)

SZAMPILLA = SZEMPILLA :D :D :D

Még fel kell ébrednem!

Érdekes, az én környezetemben egy nő sincs ilyen. :) Azért ez nem általános, mert azt nem is nagyon tartom férfinak, aki nem mer kezdeményezni egy számára nagyon tetsző nőnél. Ha meg nem tetszik annyira... :)

Ha csak belegondolok, hány üzletbe nem járok, mert kikezdett velem az eladó, és kényelmetlenül éreztem magam (mert később sem hagyta abba). Pedig én nő vagyok, megszokottabb, hogy velem kezdenek ki, mint fordítva. :)