Diétavetélkedő (beszélgetős fórum)
Mostanában egyre jobban zavar ez a jelenség. Mármint egyre gyakrabban van olyan érzésem, hogy Szendi G. valóban hajlít a majdnem párhuzamos egyeneseken. Mivel majdnem párhuzamosak, ezért még a végtelen előtt összefutnának, szerintem felesleges tovább hajtogatni. Minap idéztem egy számomra baklövésnek tekintett kísérletet, ezt is Szendi oldalán találtam. (3000 kcal-on tartani 95 kg-os cukorbetegeket 50% zsírbevitel mozgás nélkül). A másik, na az nálam leverte a biztosítékot, egy tanulmány volt, 1-es típusú cukorbetegek ketogén étrenden tartásáról. Elfogadom, éltek inzulin nélkül, de könyörgöm, ez olyan, mint mikor levágsz egy virágot, majd vázába teszed, és vízzel öntözöd. Az nem élet. Nincs glycogén, állandóan csak szédölögni a gyengeségtől? Szóval ezzel az a bajom, hogy az ilyen publikációkkal már inkább árt a paleonak, mint hogy népszerűsítené. Ilyenek miatt olyanok is elfordulnak, vagy komolytalannak fogják tartani, akik egy picit belelátnak a témába.
Jelen esetben a felesleges görbítgetés alatt értem, hogy sok keményítő hatására előbb utóbb úgyis sok lesz a vérzsír, hisz ha megtelnek a glycogen raktárak, úgyis zsírrá alakul. Na most ember legyen a talpán, aki magas glikémiás indexű kajákból nem eszi túl magát kalóriákban. Nekem nem ment, de pár hónapja körülnéztem az egészségügyisek körében, hát mindegyik komoly visceralis elhízással büszkélkedhetett, leszámítva akik eleve ektomorf testalkat.
Dr. Légrády könyvében valahol az oxidált LDL-t emlegette, hogy igazából az a veszélyes, majd megkeresem, mert nem nyugszom bele, míg nem fogom átlátni a témát.
A lektinek legfeljebb gyulladás szint emelésével járulnának hozzá a folyamathoz. Persze, írtad, hogy ez már az immunrendszer válasza, csak ugye másból eredő gyulladás még gyorsíthatja a folyamatot.
Mandlin lúgosítás videón (megnézted?) is igencsak gyakran emlegeti a biokémiában jártas doktornő a gyulladás elméletet. NF-kappa B
A lektinek érdekes téma. Régi öregek nem véletlenül áztatták egy napig a babot, majd az első levét leöntötték főzéskor. Hő hatására nem mind bomlik le. Lektinekkel kapcsolatban, konkrétan a búzacsíra agglutininról van pár tanulmány, miszerint inzulinrezisztenciát és leptinrezisztenciát is okozhat. Számomra ez a két jelenség már megmagyarázza, hogy miért éhes állandóan az ember gabona alapú kajákon. Tudom, glikémiás index. De sokáig ettem úgy, hogy a gabonákat elhagytam, de még mindig rengeteg rizst. És láss csodát, ezzel már eltartott 6 órákat mire újból megéheztem. Hántolt rizs, magasabb GI mint a durum tészta...
Mostanában inkább az "eredeti" paleo guru oldalain mazsolázgatok, ott még nem tapasztaltam az egyenesek szándékos hajlítgatását. Pl. Dr.Cordainnál találtam ezt, most ezt mazsolázgatom a maradék szabadidőmben.
(persze szabadidőbe bele kell férni egy új nyúlól összetákolásának is, meg van még 1-2 alkalmazás, amit szeretnék Python nyelven leprogramozni s60 platformon. Csak előtte azt is meg kell tanulni :)
)
A többihez szóhoz sem jutok...:DDD
De beszélgettük már a másikon a témát...Vagyis a 3.linkre gondolok.
jav:
"Jó példa a lektin hatására, hogy az egyik legaterogénebb zsiradék a mogyoró olaj [55], de sokkal kevésbé aterogén miután a mogyorólektint kivonták belőle [56]."
Az idézőjel lemaradt.
Szendi…
ATEROSZKLERÓZIS (Érelmeszesedés)
„Az ateroszklerózis a mai nyugati társadalmakban a tipikus öregedési folyamat része, SOKAN már FIATALKORtól érintettek [37, 38].”
Nem akarok túlkötekedni…de EZ alatt mit ért…
„ Egyéb szabadon élő emlősöknél nem jelentkezik ez az állapot, hacsak olyan étrendet nem esznek, ami egyébként nem fordul elő természetes környezetükben [39].”
U.a…
„Az ateroszklerózis előidézése és MEGSZŰNÉSE állatkísérletekben rendkívül érzékeny a diétás manipulációra,”
Van némi ilyen remény,de nem bizonyított.Pontosabban:van egy bizonyos szakasza,igen,ami még reverzibilis.De az nagyon és nagyon az eleje és igen:evidens,hogy az oki tényező megszüntetésével a folyamat ekkor leáll,megszűnik,és ez tényleg diéta-függő kérdés.
„sokkal inkább, mint a pszichológiai stresszre, fizikai inaktivitásra, vagy önmagában a dohányzásra [40-42].”
Mind a 3 a másodlagos,ún.befolyásolható rizikófaktorok közt szerepelnek,csakúgy,mint az étkezés.Annyiban mégis igazat adnék ennek a mondatnak,amiben szépen bemutahatom az önellentmondást:hiszen,diétás kérdésben a magas koleszterin-szint az,ami az önállóan is felelős.Majd most már le is írom a patomechanizmust és mond el,hogy vajjon koleszterin „nélkül” lenne-e ateroszklerozis…:) Mert ha csak ez a fenti 3 van,de a koleszterin mondjuk low értékű,akkor ugyanmár miből és hogyan lenne ateroszklerozis?:O És akkor mi is van azzal a túlzott zsírfogyasztással?:)
„A zsírbevitel nem az egyetlen ateroszklerózisos folyamatot érintő táplálkozási faktor az állatkísérletekben.”
Nem,csak éppen kulcsszereplő…Pontosabban:kulcskérdés.(lsd:Patomechanizmus!:)
„Sok kísérlet kimutatta, hogy a kazein inkább hozzájárul az ateroszklerózis kialakulásához, mint a szója fehérje [43], és egy kísérletből az derült ki, hogy a hús fehérjéi kevésbé aterogének, mint a szója fehérje vagy a kazein [44]. Így a hús kevésbé lehet aterogén, mint a szójabab, alacsony zsírtartalmú és magas zsírtartalmú tej, ebben a sorrendben. A tejfehérje szérum koleszterinre és érelmeszesedésre tett kedvezőtlen hatását rendszerint az "állati fehérje" hatásaként szokták emlegetni.”
Bocs,elvesztettem a fonalat…
„Van valamennyi bizonyíték arra, hogy a gabonafélék hozzájárulnak az érelmeszesedéshez. Ezt Fiennes [45] már régebben felvetette, amikor feljegyezte, hogy a növényevő madarak (veréb, strucc és egyéb), valamint A MAGVAKAT FOGYASZTÓ emlősök (patkányok, egerek) REZISZTENSEK az érelmeszesedésre, amikor gabona alapú aterogén diétát kapnak, miközben a nem magvakat fogyasztók (papagájok, főemlősök, disznók, tengeri malacok, stb ) nem. Számos oka van annak, hogy a gabonák aterogének lehetnek.”
U.a…Vagy szerinted mit jelent az a szó,hogy „rezisztens”?:O
Továbbá: mit jelent az,hogy „gabona alapú aterogén diéta”?Most akkor a hipotézist tesszük meg axiómának,hogy bebizonyítsuk,hogy az,vagy mi?Maximum: Gabona alapú diéta,lássuk aterogén-e…bocsánat,de a kérdés nincs bizonyítva,sőt...Én nem is tudom,hogy vajjon mennyi magocskát kéne a gabonákból elrágcsálni ahhoz,hogy az a kevés kis olajocska,ami ráadásul koleszterin-mentes,valaha is ateroszklerozist okozzon.Lehet előbb kimúlnék végelgyengülésben…:O Ja…állítólag a párhuzamosak a végtelenben találkoznak…:DDD Persze lehet próbálkozni a nem összetartozó dolgok valamiféle összekapcsolásával,de ahhoz nagyon sokat kell ferdíteni.Hát már attól függően,hogy az a két párhuzamos dolog,melyek nem igen keresztezik egymás útját,milyen távol is esik egymástól…:DDD
„Az érdekesebb gyanúsítottak között található a xenobiotikumok egy csoportja, a növényi lektinek [46, 47]. A búza lektin (búzacsíra agglutinin) fokozza a bél áteresztő képességét [48], bekerül a vérkeringésbe [49], aktiválja a vérlemezkéket és a sejtösszetapadást elősegítő molekulákat, mint pl. a PECAM-1 [50], kötődik a makrofágokhoz és az artéria falakban lévő simaizom sejtekhez [51, 52], valamint azokhoz a receptorokhoz, amelyek normális körülmények között az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-1 által aktivizálódnak [53, 54].”
A lektin valóban okoz mérgezést,de többszáz félét izoláltak belőle,közülük egyesek mérgezők(pl.bab,ricinus),mások nem(pl.borsó).Így nem túl tiszta csak úgy nagy általánosságban lektint emlegetni. A receptoros résszel nem tudok mit kezdeni,ezek ELÉG spéci R-k…így hasra:abszurdnak tartom a kijelentést.Túl ezen:A lektin hőkezelés hatására denaturálódik.Innentől kezdve miről is beszélünk…
A fent említett folyamat pedig,ahogy így elnézem a gyors összefoglalót és az egyetlen támpontot, egy bakteriális fertőzésre adott gyulladásos reakció része…Túl azon,hogy BÁRMILYEN okból kialakukó immunválasz nagy mértékben kihat az endothelsejtek működésére,egyet kiragadni eléggé nagy ferdítés...
„Bár külön-külön minden egyes kölcsönhatás fontos az ateroszklerózis folyamatában, az étkezési búzacsíra agglutinin egészséggel kapcsolatos hatásai többnyire ismeretlenek.”
Akkor meg mi van…:O
De azért olyan „jó” ide berakni ijesztgetésnek…:O
Meg még tényként is kezelni az állításaiban…
Jó példa a lektin hatására, hogy az egyik legaterogénebb zsiradék a mogyoró olaj [55], de sokkal kevésbé aterogén miután a mogyorólektint kivonták belőle [56].
Lektin és lektin között VAN különbség.A mogyoró nem bizonyít semmit a gabonáéval kapcsolatban.És most abból indultam ki,hogy igaz az állítás,fogalmam sincs.Mint ahogy arról sem,vagyis nem tanultam arról,hogy a gabonákban van-e egyáltalán…A gabonákban azt tudom,hogy albuminok,globulinok,glutellinek és prolaminok vannak,mint egyszerű fehérjék.A lektin viszont összetett fehérje kevés kivételével mindegyik lektin glikoprotein.Összetett fehérjékről amit tudok a gabonák kapcsán: nukleoprotein(fehérjeszintézishez),lipoprotein,kromoprotein(a klorofill).Továbbá szakmai oldalakat sem találtam rá,hogy gabona és lektin hol kapcsolódik.Értsd: nincsen a birtokomban olyan szakanyag,ami ezt alátámasztaná.Neked?Egyébént meg tökmindegy,ha egyszer a gabonát hőkezelik…:)
„Ezen kívül a gabonafélékben alacsony azoknak az anyagoknak a szintje, amelyek az egészséges erekért felelősek.”
Ez még nem egyenlő azzal,hogy a gabonafélék érkárosítóak…
Na,jöjjön a pato:
Az atherosclerosis kialakulását 3 fő szakaszra oszthatjuk:
1. ZSÍRlerakódás
Az intimába először koleszterinészterek rakódnak le.Főleg LDL.Beáramlásának oka lehet,érfal sérülés,de megtörténhet anélkül is,ha magas a vérszérum LDL-koncentrációja.
2. PLAKK-képződés
A lerakódott lipidek azon a helyen,mint idegenek,kvázi antigének lesznek.Ellenük tipikus immunválasz indul be.(ITT!->következmény és nem ok!)A makrofágok fagocitálják őket,ám lebontani nem tudják(é:megüli a „pocijukat”)olyannyira,hogy habossejtekké válnak és elpusztulnak.Ekkor belőlük gyulladásos mediátorok szabadulnak fel,aktiválják a fibroblasztokat,azok kollagénrostokat termelnek és ezzel a mechanizmussal alakul ki egy,az érlumenbe domborodó,azt ezáltal (értelemszerűen) beszűkítő ún. plakk.Ha elég tágulékony az ér,azzal tudja a szűkületet „ideig-óráig” kompenzálni,de egy állandó tágulat már régen nem jó.
3. Ezután beszélünk az ún.komplikált lézió fázisról,amikor is kalciumlerakódás indul meg a plakkon.NA DE HA NINCS PLAKK,NINCS KALCIUMLERAKÓDÁS SEM…Ily módon nem lehet a kalciumot rizikófaktornak beállítani,a magas vérzsírkoncentrációt viszont MINDENKÉPPEN.A kilakult egyeneteln felszín indítja be a trombocyta adhéziót és a koagulációt,így lesz a plakkon trombus.
Szóval…Van minden.De okot és okozatot felcserélni tipikus húzás azok körében,akik a párhuzamosokat keresztezni szándékozzák…
Belenéztem a kérdésekbe, de úgy tűnik a húsfogyasztásom nem találkozik egy ponttal sem.
Ami a húsfogyasztással kapcsolatos, engem egy olyan statisztika érdekelne, hogy mennyien vannak akik hús és hústermék közt külünbséget tesznek. Én például rengeteg halat és csirkét fogyasztok, disznót sem vetem meg, marha húst 1 évben 2-3 alkalommal. Viszont feldolgozott bolti árut szinte semennyit. Semmit amiben szója lehetne, bolti kolbászt vagy téli szalámit elvétve, de heti 1 alkalomtól nem gyakrabban, amiben nátrium-nitrit lehetne gyárilag. Sokan ilyen nátrium nitrites dolgokat megsütnek, tojáshoz, vagy lecsóba. (jó kis rákkeltő vegyület lesz mikor a fehérjékkel reakcióba lép sütés közben) Aztán az ő betegségeik szintén a húsfogyaszók statisztikáit rontják. Pedig hús és feldolgozott húsipari termékek között különbség van.
Erről mit gondolsz?
A PLUS verzió tud ijesztgetni (cukor koleszterin, triglicerid), de tud tejsavat is vizsgálni.
Való igaz, a csontritkulási statisztikában minden benne van. Tejfogyasztás, életmód, dohányzás és még ki tudja mi minden. Ezért kell óvatosnak lenni a következtetések levonásával.
Tej esetén ne csak a tej kalciumtartalma legyen kérdés, hisz ennyi erővel ihatnánk meszes vizet is.
Én imádom a savanyú kásposztát, nincs azzal semmi baj. Mai savanyított halam is azzal volt töltve.
Mák szintén kiváló kalcium forrás, jó a kalcium magnézium aránya.
Ezzel a savasítás lúgosítás témával is óvatos vagyok, eddig még csak természetgyógyászok weboldalain találtam ezzel kapcsolatban anyagot, egyetlen kivétellel. Ezt pedig belinkelem, hisz hangsúlyozza, hogy nem a megevett kaja ph értéke a lényeg. Hisz savanyított káposzta nem savasít :)
"Figyelj...nekem nem szabad így futnom...Teljesen szét van a talpam,ha még leterhelem a harántboltozatom,járni sem fogok tudni,csak besz*rni a fájdalomtól...Amúgy én terepen futok.Fűcsomók,gödrök,stb...:)"
Ebbe nem mennék bele láttatlanban. Valamikor meglehetősen sokat futottam betonon, Nike air cipőben. Egy idő után hajlamosított a sarokra érkező hosszú futólépésre. Ez megviselte a térdeimet. Jelenleg Asics terepfutó cipőt nyúzok.
Hogy érzékeltessem a terep jellegét, csatolok egy fotót. Péntek szombat vasárnap együtt megvolt a 43 km.
Ennek a folyócskának a partján, gátján, szoktam futni, sokszor traktornyomban, és még vakondtúrások is tarkítják a terepet.
"Én is így gondoltam,ezek szerint jól!:)Én annyira kiakadok,mikor látok nőket "futni",de te...én gyalog gyorsabb vagyok,mint amit az művel...Na ne...nekem ez kész időpazarlásnak tűnik,így én nem akarok "futni"... "
van akinek a tempósabb gyaloglástól majdnem kiugrik a szíve. Hogy időpazarlás, vagy sem, minden attól függ, milyen adaptációt vársz az edzéstől. Igazad van, van egy intenzitás szint, ami alatt semmilyen adaptációt nem nyersz (sport szempontjából). De azt nem fogom mondani, hogy árt a friss levegő. Mitokondriális fejlődés, izmok haszálerezettségének fejlődése, vagy VO2max növelése, vagy tejsav tolerancia fejlesztése.
vagy:
Elméleti rész kivesézve itt:
Idézem a lényeget:
"A következő kérdés logikus volt. Mennyit fussunk, hogy ezt a hatást optimális mértékben váltsuk ki? Holloszy és társai 4 csoportot alakítottak ki a patkányokból. Az első 10 percet futott naponta, a második 30-at, a harmadik 60-at, a negyedik két órát. Valamennyi edzés könnyű intenzitással, a VO2 max 50-60 %-án történt, heti öt alkalommal, 13 héten keresztül. Talán logikusnak is tűnik, hogy a kétórás csoport érte el a legnagyobb mitokondriális fejlődést az edzésciklus végére.
Egy kemény állóképességi teszt következett a kísérlet végén, melyben azonos sebesség mellett a 10 perc/napos patkányok 22 percig, a 30 percesek 41-ig, a 60-asok 50 percig, a kétórások 111 percig maradtak futásban. Nyilvánvaló volt, hogy a kimerülésig tartó futás időtartama (valamennyi patkány azonos sebességgel futott) közvetlen kapcsolatot mutat a mitokondriális fejlettséggel (az pedig az edzéssel töltött idővel).
De mi a helyzet az intenzitással? Csak akkor képződik mitokondria, ha lassan és hosszan futunk? 1982-ben egy Gary Dudley nevű fickó elhatározta, hogy megvizsgálja a kérdést. Számos patkánycsoportot futtatott heti öt alkalommal (de csak 8 héten keresztül). Holloszy-hoz hasonlóan különböző hosszúságú edzéseket alkalmazott, napi 5-90 percig. Azonban, Holloszy-tól eltérően (akinek valamennyi patkánya azonos sebességgel futott), ő több edzésintenzitási szintet használt. Dudley patkánycsoportjai a VO2 max 100, 85, 70, 50 és 40 %-án futottak. Azt is megfigyelte, hogy a különböző intenzitású és időtartamú edzés milyen hatással van a különböző típusú izomrostokra (gyors fehér, gyors vörös vagy “közepes”, és lassú izomrostok).
Az eredmények érdekesek lettek, és valamennyi rosttípus másképpen reagált. A gyors (fehér) izomrostokban a mitokondriális növekedés 80 % VO2 max fölött kezdődött (lassúbb tempónál nem, valószínűleg, mert ezek a rostok ott nem voltak használva) és exponenciálisan nőtt a 100 % VO2max sebességig. A gyors vörös (középgyors) izomrostok fejlődésének maximuma 85 %-ra adódott, és nem lett jobb a tempó növelésével. A lassú izomrostok fejlesztésére a legjobb tempónak a 70 % VO2 max bizonyult (az adaptáció már 50 %-nál megkezdődött). Bár Dudley úgy találta, hogy a 90 perc nem jobb, mint a 60, Holloszy azt mutatta meg, hogy 2 óra határozottan jobb, mint 1 (ami szépen egybevág a Lydiard-féle edzésjavaslattal, miszerint egy 2 órás futás többet ér, mint két 60 perces – el kell ismerni, hogy nem semmi intuícióval rendelkezett a fickó, ami abból a tapasztalatból született, hogy különböző edzésmódszereket próbált ki saját magán).
"
Ezért nem lenne rossz egy pulzusmérő. Ahogy fejlődsz, mindig feljebb tolódik a tejsav termelés. Mindig nagyobb terhelés fog kelleni, hogy az izmok a glycogén tartalékaikhoz nyúljanak, egyre gyorsabb tempóig lesz elegendő a zsír mint energiaforrás.
Tervezem egy ilyen beszerzését:
Ez viszont több mindenre használható:
Mondjuk ijesztgetni a hozzátartozóinkat :)
Minél edzettebb vagy, egyre magasabb pulzusszámon kezdődik a glycogén anaerob égetése.
Lépésfrekvencia. Szombaton 1:19:20 alatt végeztem ki a 14.5 km távot. 10.9 km/óra sebesség, 13235 lépést számolt össze a lépésszámláló (telefon G szenzora van rá befogva), 166.8 lépés/perc, 2.78 lépés másodpercenként. Persze nem siettem...
Kar ereje számomra nem világos, ugyanis ha ez nem arányos, akkor oldalra tekeredne a tested. Épp ezért kell a karokkal is "futni". Próbáld csak meg, fuss próbaképp szorosan testhez szorított karokkal. Gondolom akad idióta, aki túl rángatja karjait, erre célozhatott a szerző.
9. pont elég egyértelmű. Ha mindig csak totyorogsz, akkor a szervezet azt fogja mondani, hogy minek ide izom? Aztán olyan leszel mint az 50ccm es városi motorbicikli. Gyenge és lassú. Egy tank benzinből elcsetteg 100 km-t. Tehát kellenek a sprintek, kell az erő terhelés is. Futásnál erre jó a piramis, kiadós bemelegítés után futsz egy km-t, ahogy a csövön kifér. Aztán újra visszaveszed az intenzitást, majd tovább folytatod lassú tempóval.
Én ezt leginkább bringán szoktam megvalósítani, mikor beérek a városi forgalomba.
Télen óvatosabban :)
(vastag kerekek a sebesség rovására, valamint a biciklidinamó is levesz vagy 30W -ot a menetteljesítményből)
Ha az edzés elején elfogyna a glycogén, akkor nem lennék képes 21 km tekerés után sprintekre.
(tehát a preferendumok meggyőzése kipipálva)
Ha valaki örökké csak a csúcsteljesítményben edzi magát, akkor annak az lesz a következménye, hogy a szervezete a glycogén égetésben lesz jó.
(tesépítők szinte csak ezeken a fokozatokon építkeznek, leszámítva a bemelegítést) Alacsony intenzitáson meg képtelen leszel zsírt felhasználni, vagyis addig leszel versenyben, míg tart a glycogén. Ezt pedig elég gyorsan el lehet durrantani.
Nekem az a meggyőződésem, hogy egyensúlyt kell kialakítani. (ez is holisztikus nézőpont) Sok óra állóképességi munka, meg rövid sprintek egyaránt fontosak.
Mit értesz az egyszerűbben élni alatt? Hogy veszek 2 szelet kenyeret? A nyakatekert része a dolognak a sok zöldségpucolás. Pasi létemre sok időt töltök a konyhában. Ez tény. Sportolni is időigényes dolog. Van aki a régi ízvilág nélkül nem tud élni, van akinek a macerát nem éri meg. Tegnapi kreálmányaim:
(ami a képen nem látszik - a jobb oldali kép zöldségeshal, a hal a tányér szinte teljes alapterületét elfoglalja. Plusz még 3 drb alma, meg vacsira egy marék mag és pár aszalt gyümölcs)
Ettől egyszerűbben nem tudom megoldani, hogy a számomra szükséges kalória mennyiség ne legyen több mint szükséges, ugyanakkor ne legyek éhes.
(rizsből vagy krumpliból mennyit tenne ki?)
Miféle 40 év?
"„A születéskor várható élettartam a mezőgazdaság előtti társadalmakban körülbelül huszonhat év volt,” mondta Armelagos, „de a mezőgazdaságot használóknál tizenkilenc év."
Idetettem ezt a cikket, persze nem a mezőgazdaságot szeretném vele támadni, hisz ilyen tömeg nem élne meg csak vadászásból és gyűjtögetésből. DE! Amennyiben mezőgazdaságilag előállítható termékekből jobban meg tudnánk közelíteni azt az étrendet, ami evolúciós szempontból nekünk jobban megfelel, hát a piac igényei nyilván rákényszerítenék a mezőgazdaságot, hogy váltóztasson. Például a rengeteg keményítő helyett (évelő) olajos magvakat termő fákat ültessen stb.
Valahogy így:
Erről mi a véleményed?
Szóval az átlag életkor érdekes téma. A csecsemő halandóság szépen lehúzza ezeket a statisztikákat. De ez nem jelenti, hogy nincsenek hosszú életű veteránok, és bizony ma a természeti népek közt a 100 évesek még mindig valamilyen szinten aktívak.
Amit a tejről, mint zsírforrásról írsz, azt teljesen elfogadom. Rövid és közepes hosszúságú zsírok valóba jók. Vajzsírt (nagyrészt butrilik sav) szoktam gyártani vajból, de olcsóbban kókuszzsírt lehet venni, mint a vaj. Lauric sav. Sajnos ilyet hiába ületnék a kert végébe, nem menne semmire... :(
Csecsemőkori tejfogyasztást már kitárgyaltuk. Átjutnak a bélfalon a szervezetbe nem való fehérjék, majd ebből szép kis autoimmun folyamatok lehetnek. Én már rég elmúltam csecsemő, de még az én beleim sem elég ellenállók valaminek, ami a tejben van.
A1 A2 kezein:
Senki nem vitatja a tej kalcium tartalmát. Azt vitatják, hogy bekerül a csontokba, vagy nem? (esetleg jó kis vesekő képződik belőle?)
A kalcium magnézium arányaa tejben egyáltalán nem szerencsés.
Ebben a cikkban vannak adatok, a csontritkulással kapcsolatban. Belinkeltem (régebben) egyet, ahol a lágy részek elmeszesedése és a koszorú ér elmeszesedése volt a téma.
Igaz, ez nem túlzotan szakmai írás, de lásd a pubmed-en említett tanulmány szintén ishemiac disease-t emleget. Mikor nagy tej és kefírivó voltam, akkor kezdtek az ízületeim fájni. Elég alaposan rám ijesztettek. Vagy köszvény szerű húgysav lerakódás lehetett, vagy a sok kalcium.
Ez volt az első impulzus, hogy hagyjam el a tejet. Ezért voltam makacs, mikor az aterosclerosis patogenesisét kérted rajtam számon. Igen, köztudott hogy a sok telített zsír hatását számtalan tanulmány bizonyítja. Transzzsírról már gyakrabban hallani, hogy szintén hunyó. A kazeinről és a tejből haszosíthatatlan kalciumról már ritkábban.
" A futás repülőfázisból és a láb elülső részén rörténő, hajlított térdű, ruganyos, így zajtalan talajfogásból áll. Talajfogáskor a láb közvetlenül a test alatt legyen. (Gyaloglásnál történik a talajfogás sarkon és nyújtott térddel)"
Figyelj...nekem nem szabad így futnom...Teljesen szét van a talpam,ha még leterhelem a harántboltozatom,járni sem fogok tudni,csak besz*rni a fájdalomtól...Amúgy én terepen futok.Fűcsomók,gödrök,stb...:)
"4. A minőség legyőzi a mennyiséget; az a sebesség fog legjobban menni, amit a legtöbbet gyakorolsz."
Én is így gondoltam,ezek szerint jól!:)Én annyira kiakadok,mikor látok nőket "futni",de te...én gyalog gyorsabb vagyok,mint amit az művel...Na ne...nekem ez kész időpazarlásnak tűnik,így én nem akarok "futni"...
"6. A helyes lépésfrekvencia emberek számára 3-5 lépés másodpercenként"
Na ez hasznos info.Pont hogy ezen sokat gondolkodtam,hogy oké,nem akarok csoszogni,mint általában a női "futók",de túlhajtani sem akarom magam...Remélem sikerül ezt belőni...:)
Ezt viszont nem értem,mit jelent?:
"7. A kar ereje (legyen) egyenesen arányos a láb erejével."
Húha...És ez:
"9. A sebesség megöli az állóképességet, az állóképesség megöli a sebességet."
Húha...de és ez miért?:
"11. A statikus nyújtógyakorlatok sérülést okoznak!" Én sokat nyújtózok...:(
Ez mit jelent?:
"Anélkül, hogy folyamatosan fenntartanánk a megfelelő egyensúlyt az edzésben, ideértve a sprintfutást, az intervall edzést, a súlyzós erősítést, a dombfutást és a hosszú futást, a futó szervezete egyszerűen nem fog alkalmazkodni a mindennapos igénybevételhez."
Csontritkulást okozó kalcium...:DDD
Figyelj.Ez kb. olyan,mintha én szereznék magamnak egy dr.-t és elkezdeném hangoztatni,hogy a c-vitamin immunrendszer-ellenes...
Vagy olyan,hogy: Amerikában él a legtöbb ember faházban,tehát a faház az oka annak,hogy ott a legtöbb elhízott.
Nincs összefüggés.Ráadásul ez a nagyonokoska azt a tényt is eltagadja,hogy a savanyított tejtermékekből azért hatékonyabb a kalcium felszívódása,mert hogy savanyúbb a közeg...Miről beszél akkor,hogy pH így,meg úgy,ejnye-bejnye savasság...???
Hát íme mi felel az elégtelen kalcium és d-vitamin bevitele mellett még osteoporosisért:
-menopausát követően
-fizikai inaktivitás
-dohányzás
Szerintem amerikában bőven akad mindegyikből...
Most mond meg nekem: MIÉRT IS PONT A KALCIUM,AMIRŐL BIZONYÍTOTTAN TUDOTT,HOGY A CSONT ÉPÍTŐANYAGA ÉS ERŐSEN PÓTLANDÓ???Ez kb. olyan,mintha azt mondanánk,hogy valaki azért betegszik meg,mert c-vitamin van a reggeli paprikájában,a déli salátájában,meg az esti almájában.És ráadásul még frissek is,így még azok a fránya rostok sem akadályozzák a vitaminokat...Ez vicc.
Szia!
Én mindenevő vagyok,így sajna nem tudok segíteni.
Sok sikert!:)
"(Cirkadián ciklus és az éjszkás műszak sem igazán fér össze), másrészt meg sokszor egymásnak ellentmondó információk tengerében nehéz kiigazodni."
Na erről egy-két-sok T1DM-es tudna mesélni...Nagyon jól megoldják ők a kérdést...Ha nekik megy...nekünk gyárilag miért ne menne...Na jó...EZ PERSZE NEM AZT JELENTI,HOGY AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉG!!!:D
Hát,próbáltam volna idézni belőle,de nem engedi.
Hm…csíramentes nyers tej…Hát…ez kissé vagy paradox,vagy nekem nincs gőzöm arról,hogy az ő szótárában mit jelent vajjon a nyers fogalma…Vagy…ami még meredekebb…ha nem hővel,akkor mivel kellene csíramentes nyers tejet elérni…Ebbe belegondolni is rossz…
A „nyerstej”-hívők is érdekesek,ugyanmár mit jelent a tejet megölni…Ez vicc.A tejet nem a flóráért ajánljuk,hanem a calciumáért.Az meg nincs megölve.Mellesleg jó fehérje-forrás is…Jó zsír forrás is,mert a tejzsír könnyen emészthető,rövid szénláncúak,gyorsan szívódnak fel.Jó szénhidrát-forrás is és emlegethetjük a vitamintartalmat is…Ezek elég jók és az ultramagas hőmérsékleten kezelt tejeknél meg is maradó értékről van szó…Bár lehet a pasztörizáltnál meg visszapótolják,nem tudom…
De a lényeg:a legfontosabb calcium-forrás,elvitatod-e?De ha minden igaz,majd be is vizsgálhatom(más egyébbel együtt),ha ugyan ezt fogom,de csábít ez a téma is…Majd eldől.Jó lenne…na mindegy.
Tehéntej és tápszer kérdésére visszatérek,ha tanultuk gyermekgyógyászatból.De az még odébb van elég durván….:) Hát ha csak előbb nem említjük máshol…Addig is csak egy kérdés: Szerinted mi az oka,hogy tehéntej helyett biztonságosabbnak mondják a tápszert?
Én tudom,mi az összefüggés a csecsemőkori tejfogyasztás és a T1DM-cukorbetegség között…Te tudod?Vagy leírjam,amit én tudok?Érdekel?:) Egyszerű a magyarázat.De talán már írtam is,nem tudom…
A1…A2…Tanulmány? Hol van? Nem hangzik rosszul,de a lényegen nem változtat,semmi többet nem jelent annál,mint amit tudunk a feljebb említett összefüggésről.Vagyis hát utaltam rá,hogy van valami…:)
Bújjak bele a lenti "tej"-linken ajánlottakba is?Szüzanyám...Azokat is nézzem?Már a címük is szörnyen hangzik és némi-nemű idegrohamot re- és produkál bennem...:)
Nos itt kivételesen majdnem mindenen egyetértettünk. Ezért ezt csak kiegészíteném. Hogy miért nem pusztultunk ki? Csak mert sikeresek voltunk a szaporodásban. Mire az ember béta sejtjei felmondják a szolgálatot, meg elmeszesednek az erei, addigra reprodukció által létrehozza az utódjait. Ha ezek a tényezők a szaporodás előtti időszakban okoznának gondot, nyilván hátrányos helyzetbe kerülnének az ilyen gének hordozói. Aki látványosan glutén érzékenynek született, az nem igazán érte meg a felnőtt kort. Ebben lehetett természetes szelekció. A tejcukor szopás utáni korbani emésztése is előnyt jelentett egy jégkorszak utáni Európában. (tejfehérje tökéletes emésztése máig vita tárgya). Ráadásul a múltban nem a kalória bőség volt jellemző, ezért épp a "takarékos" génekkel rendelkezők nagyobb eséllyel éltek túl, mert előbb elérték azt a testzsír százalékot, mikor a női szervezet vállalni meri egy utód kihordását és szoptatását.
Most ez épp a sors fintora, hogy épp az ilyen takarékos génekkel rendelkező egyének előbb hagyják itt ezt az árnyékvilágot, hisz előbb lesznek X szindrómásak....
Tehát ma ezen ismeretek birtokában egyszerű a képlet, úgy kell tenni, mint ha nem lenne kalóri bőség. Rendeltetés szerűen kell használni a szervezetünket, ebbe beleértve a táplálkozást,
mozgást, napfényt, és még sorolhatnám. Valóban nem kis feladat, már csak azért sem, mert egyre több dologban kell szembe menni a fősodorral. (Cirkadián ciklus és az éjszkás műszak sem igazán fér össze), másrészt meg sokszor egymásnak ellentmondó információk tengerében nehéz kiigazodni.
Persze ma már egyre többen követik ezt az irányzatot, és hiszem, hogy nem csak egy múló divat, egy hóbort. Sokan kipróbálják, de kevesen maradnak meg mellette. (be kell vállalni a szektásságot, meg hogy leszar a mikulás...) Ott van például a cross-fit mozgalom. Ők kezdték komolyan venni Dr. Loren Cordain munkáját, lepukkant épületekben, raktárakban konditermeket rendeztek be, és az ő alapelvei szerint kezdtek táplálkozni. Pár évtized múlva kiderül, vajon rossz lóra tettek? Közülük mennyi ember lesz cukorbeteg? Hiánybeteg? Szívbeteg? Majd ezek a számok elég beszédesek lesznek. Ki kell várni.
De gondolom.De ebben csak egy adalék már az inzulinszint.
Hogy bennszülöttek miért tolerálják rosszabbul,ahhoz neked-nekem(most leegyszerűsítve a képet) nem sok közöm van.Most hozzam megint a japánokat?:)Nem ez a lényeg.
Ha figyeltél,én is azt mondtam,hogy döntően...De csak nézd meg,hogy az elhízottak hány százaléka lett cukorbeteg.És mit prognosztizálnak előre...Te is tudod,hogy mennyire igaz az,amit -nem is jut eszembe ki mondott-:"Kétféle ember van: aki cukorbeteg,meg aki az lesz."
A te sztorid ismerem,rejtély nincs sok benne:Fontos a GI,ez vitathatatlan.De ahogy írtam is,nem elég csupán az inzulinszintet belőni.Ha valamit,ezt TÉNYLEG holisztikusan kell kezelni.Ezt látod igen.Nálad az étrend mellett ott van az akarat is,meg a tett is mellette.És ezek a komolyabb feladatok.Ezt megvalósítani az emberek fejében.
Eric Ravussinnak ebben biztosan igaza van.(amit írtál)
Egy paradox:
Ha mi is természeti népek voltunk egykor,de áttértünk erre az étrendre és elkezdtünk kipusztulni,akkor most hogy vagyunk itt?->Ha a legerősebbek maradtak meg,akkor most mi higítja a génállományt?Mert,hogy cukorilag ez történik...De honnan indult?Ha minden népnél az erősebb túlélte?Vagy elfogadjuk,hogy a környezeti tényezők erősebben hatnak a kérdésben és csak ezután,ez alapján jön a GI kérdése,meg az elhízásé,bár ez utóbbi erősen köszönhető genetikának is,életvitelnek is egyaránt.
Én azt mondom,hogy általában véve van egy általános genetika égöv,éghajlatnak megfelelően és nézd meg,hogy ebben a szélességi körben (az extrémeket kihagyva) mennyien élünk. Japánt,mint szigetországot nem számítanám ide.Mi a véleményed?Köztudott,hogy az eltérő genetika (ami nem azért van,hogy verjük rá a mellünket,mint felsőbbrendűségként láttuk a történelemben)bizony eltérő hajlamot is jelent.Ami ott előny (és mi beledöglenénk),az itt hátrány(mi se bírjuk csak feltételekkel-ne hízz meg és hasonlók-,hát még ők...),hát csoda,ha nem igazán jó ötlet az ilyen jellegű globalizáció?:O
Ezeket a kérdéseket nagyjából én is feltettem magamnak. Azok a természeti népek, melyek megtartották az eredeti életformájukat, náluk máig isemretlenek a civilizációs betegségek.
De róluk valóban kevés adat van. Őket akár ki is hagyhatjuk.
A történet ott kezd érdekes lenni, hogy akik most állnak át nyugati étrendre, náluk kimagaslóan sok a cukorbeteg, és róluk már van ócskán adat.
Ott vannak például az arizóniai pimák. A Gila folyó parján élő, gabonát babot, tököt termesztő pimák közül 35 év felett 50% cukorbeteg. 45 év felett 65%, nők között 71%. Sokan megvakultak, vagy tolószékbe kerültek. Ugyanakkor ott van a törzs másik fele, akik genetikailag ugyanaz az anyag, mexikói máig vademberként él, nincsenek is civilizációs betegségeik. Eric Ravussin ezt azzal magyarázza, hogy a természetben élő népek szervezete jobban takarékoskodik, és ha rájuk szabadul a szénhidrát gazdag nyugati étrend, akkor náluk ez katasztrófát okoz.
Pápuá új-guineai wanigelák körében férfiak 27.5%, nők 33% cukorbeteg, 20-22% prediabétesz állapotban van. Nemrég nyugatiasodni kezdő ausztrál bennszülöttek is szépen cukorbetegednek.
Nekem (meg másoknak is) épp az jön le ebből a trendből, hogy ők nem hogy genetikailag hátrányosabbak vagy védetebbek lennének, hanem de őket,jobban tizedeli a nyugati étrend.
Mi közülünk már többen kihaltak, akik nem tudták tolerálni az eszement szénhidrát mennyiséget vagy a tejet.
Bizonyos kutatók szerint nálunk is ilyesmi mehetett végbe a neolitikus forradalom kezdetén. Azok az országok, ahová később érkezett meg a mezőgazdaság (pl, Finnország, még mindig vezet az autoimmun betegségek terén)
Hogy a T2DM mennyire következménye az elhízásnak, nem fogom részletezni, de ugye szép számban találni normál BMI-vel rendelkező embereket is a cukorbetegek körében. Inzulin rezisztenciát, prediabéteszt szintén.
Zöldségen és gyümölcsön is el lehet hízni, nem tagadom. Csak az nem mindegy, hogy mióta így kajálok, azóta egy nap bekajálok 2 alkalommal, vacsira meg meg marék magot nasinak, és nincs farkasétvágyam. Míg sokkal magasabb volt százalékosan a szénhidrát bevitelem, addig igencsak hirtelen jött meg az étvágyam, és bizony kellett napközben gyakran nasizni, mert valóban ÉHES voltam. Kalóriákban meg nem tudtam olyan keveset enni, mindig éhes maradtam volna. Az ilyen koplalást meghagyom a versenyagár celebeknek. Ha nem vagy unalomevő, akkor ilyen étrenden nem fogsz állandóan kajára gondolni. Nem gondolod, hogy azok az emberek, akik mindenféle étvágycsökkentőről fórumoznak, nekik valóban gondjuk van az étvágy megzabolálásával?
Szép kis térkép.Csak egy pár gond azért akad vele...Például,hogy a dzsungelben ki gyűjtötte össze az adatokat...Hát úgy finoman feldobva a kérdést.Továbbá feltűnő,hogy a legsötétebb színt kivétel nélkül az aprócska területek kapták...Én amikor kiírok egy szavazást,és érkezik rá egy szavazat,az egyből 100%-os vélemény lesz!:D
Továbbá hiányolom,hogy melyik diabetesről van szó,de jó legyen a T2DM,de...az az elhízásnak a következménye az esetek döntő többségében...Még továbbá: zöldségen-gyümölcsön is meg lehet hízni.Innentől kezdve...;)
Eh...Ne haragudj,de nekem ehhez most nem sok agyam maradt...Áthoztam ide,hogy ne maradjon el...:(
Na tudom,hogy kibogóztuk,csak elrettentő példának írom: VIGYÁZNI KELL A .PPT-KEL!!!Mondom máris:
Ha megnéznéd az én közegészségtani .ppt-met,amit a tanártól kaptunk,akkor azt látnád rajta,hogy a vírus a védőnk,az enterobaciktól meggyógyulunk és csupa-csupa érthetetlen zagyvaság.Még így is,hogy ott voltam az előadásokon,elég nagy fejtörést okoz,hogy mit is akart írni...Ha ez kikerülne netre...
Figyelj.A diabetes ilyen.Akármennyire is vigyázunk,makacsul progrediál(:D)Nem tudom,hogy egy orvos mennyire nyúlna bele a gyógyszeres kezelésbe pusztán ez alapján.Mondjam?Az attól függ,hogy...
Azaz: Véleményt nem tudok többet mondani,mert nem tudom,hogy mit szed,milyen sűrűn jár kontrollra és az tulajdonképpen mit is takar.Ha az érték éhgyomri,akkor van az,amit mondtam,ha étkezés utáni,akkor csak a fele.Nem mondtad,hogy már diabos a lelkem,plusz elég általánosak voltak az adatok.Ha reflektálsz még pontosabban,akkor tudok nyilatkozni.Azzal rághatod a fülit!:)
Tejes kávé valódi koffeintartalommal ok lehet,a tej dob,de a koffein hipoglikémiára hajlamosít.Ha utána magas,értelemszerűen felejtős,én koffeinre mélyrepülök például...:P