Depresszió vagy csak rossz passz? (beszélgetés)

Fiatal vagy még,sajnálom,hogy ilyen gondolatok gyötörnek.Nehéz kimondani,beismerni,ha valami véget ér.De az érzések önmagukért beszélnek.Valamit lépned kell.Így nem jó élni,változtatnod kell.

Most hogy vagy?

Nem vagyunk mások,nagyon sokban hasonlítunk,közös az izlésünk.Persze van,ami nem olyan,mint amit én szeretek,de senki sem tökéletes.Én meg főleg nem vagyok az.Most felpörögtem,tőle vártam volna csak hogy megoldja a problémáimat.

Ő a jobbik felem,úgy érzem.De ez kell sokszor,amikor én túlságosan vehemens vagyok,az ő józansága ráébreszt a dolgok lényegére.

Sokat gondolkodtam,felállítottam egy fontossági sorrendet,most jobban érzem magam.

Elhiszem,hogy nem bírod ezt.Ezt hívják társas magánynak.Én is így vagyok.

Hány éves vagy?Mióta vagytok együtt?

Igazad van,tudom.Sajnos ezek az érzések jönnek,elborítanak sokszor,mintha egy másik világban élnék.

Nem mártírkodom,ezzel nem akarok a középpontba kerülni,sajnos családon belül volt ilyen jellegű dolgokban részem,kislányként.

Angolt fogok tanulni,egész nyáron,a suliba kell,egy egész könyv fel van adva,ki kell dolgozni.

És keresem a munkát is,mindennap,és minden olyan dolgot,amitől jobb lesz.

Kötelet nem veszek,nem tudok erős csomót kötni,és a csillárunk is gyenge...:-)

"Azt hiszem a sikertelenségem az egyik oka, amit én annak élek meg, az abból fakad, hogy a munkám bizonytalan, unalmas, értelmetlen, de tényleg. "

Na látod kimondtad a varázsszót, bizony feleslegesnek, és céltalannak érzed magad.Itt az idő, hogy valamibe belevágj.Munka vagy tanulás.

Ha te nem teszel semmit mitől lesz jobb?40 évesen ne akard magad elhantolni.

Ha így folytatod egy gyógyszerfüggő zombi lesz belőled, és még a férjed is ledobbant mellőled.

De ha jobb mártírkodni nem marad más, mint hogy elmész a pr.ktikerbe és veszel kötelet, vagy mittomén...

Köszönöm.Agyalok még mindig,most éppen a házasságomon.Nevetségesnek érzem magam,most lesz hétfőn az első,én meg már keresem a hibákat.

Miért történik ez velem?Belekötök a férjembe is,mintha ki akarnám provokálni a veszekedést.

Igen,a fejemben kell rendet raknom,mert ez így nem jó,csak lézengek,ha hazamegyek,úgy érzem,megőrülök!

Egy sor lemaradt.

Nem, egyáltalán nem vagy szánalmas, sőt nagyon is emberi amiket írsz és nagyon jó úton haladsz:))

Na ez egy újabb jó hír, a lényeg, hogy kikapcsolódtál, a férjed gondolom nem szereti a koncertet, de az a fontos, hogy elkísért.

Igen, szerintem is most mehetnétek bárhová, mert ami negatív, hogy nincs már annyira szükség a gondoskodásodra az pozitív is, mert nem kell vigyázni a fiadra és mehettek/mehetnétek.

A "nincs szükség rád" ez is egy olyan érzés amit szerintem mindenki átél csak vagy bevallja vagy nem, illetve van aki könnyebben kezeli van aki nehezebben, túljutsz ezen is, mint minden máson.

Azt azért ne felejtsd el, hogy szüksége van rád a fiadnak csak nem úgy, mint eddig:)))

Nagyon jó olvasni a soraidat, igen szerintem "javulsz":))

Szuper, hogy jól érezted magad és szerintem az is természetes, hogy volt időszak amikor nem, mindenki így van ezzel csak esetleg nem vallja be.

A depis nem ilyen:)))

Hát,akkor Te igazán tudod,miről beszélek!Pedig ezen muszáj lesz változtatni,nehéz,de nem akarok megbolondulni.

Ijesztőek a gondolataim sokszor.És közben szégyellem magam miattuk,nem akarok panaszkodni.

Voltunk Hooligans koncerten,nagyon tetszett,szuper volt.A férjem úgy állt mellettem,mint egy darab fa.De én tomboltam,énekeltem.:-)

Azért gondoltam komolyabb melóra,mert attól várom,hogy jobban legyek,ha van értelme,amit csinálok,látszata,talán nekem is lehet sikerem végre,hasznosnak érezhetem magam.

És mert nem akarok belemarni abba az emberbe,aki a legközelebb áll hozzám,talán ok nélkül,mert sajnos ilyet tettem már azelőtt,azt hibáztattam,aki nem tehetett róla, a saját hülyeségem,kudarcom miatt.

De azért apránként mondtam neki ma is,hogy járjunk el többször,akárhova,nem kell külföldre menni nyaralni sem okvetlen,csak csináljunk programot,lássunk világot,hiszen se gyerek,se senki nem vár itthon minket már,ráérünk.

Olyan sokszor görcsölök dolgokon,hogy mire jól érezném magam,hopp,már vége is a dolgoknak.

Ezt elmondtam neki ma,nem szólt semmit,mosolygott,rám hagyta.Kértem,inkább.

Az az egyik legnyagyobb problémám,felnőtt majdnem a gyerekem,olyan mintha már nem lenne szükség rám,ezt érzem,hogy nem én gondoskodom róla minden nap.Ez fáj,ezt nem tudom feldolgozni.Ő éltetett a legnehezebb időkben is,miatta mindent kibírtam,de tényleg,komoly dolgokon mentem keresztül,de ő erőt adott mindig,hogy fel kell nevelnem.

Miatta tartottam magam mindig,megcsináltam mindent,akármilyen nagy gondban is voltam.

Olyan erős voltam,határozott,céltudatos.

Most meg?Szánalmasnak érzem magam.

Szép estét mindenkinek!

Igazatok van sokmindenben,tudom jól

Igyekszem is tenni azért,hogy jobban legyek.

Ma például Velencei tón voltunk,családdal,barátokkal,nagyon jó volt.

Néha elkapott az a gyomorszorító rossz érzés,hogy nem érzem jól magam,megrémültem,hogy vajon miért nem,hiszen azokkal vagyok körbevéve,akiket szeretek.

Nem tudom,miért történik ez velem,de le akarom,és le is fogom győzni.

Azt hiszem a sikertelenségem az egyik oka,amit én annak lek meg,az abból fakad,hogy a munkám bizonytalan,unalmas,értelmetlen,de tényleg.

Kell valamit találnom magamnak,ami leköt,muszáj,mert ez így nem lesz jó.

Elfáradtam saját magamtól.Lehet,már javulok?

ha van okod rá hogy ilyen legyen a hangulatod, pl meghalt valakid, anyagilag csödben vagy, rákos vagy akkor nem depi hanem csak a feldolgozás része, ha ok nélkül vagy ilyen akkor lehet depi

meg kéne keresni mi tesz boldoggá és azt tenni, enni, menni:D