Barátnő vagy sem? (beszélgetés)

Nekem is csak 1-2 barátnőm van.Több nem is kell,nagyon bizalmatlan vagyok,sajnos előfordult,hogy le akarták nyúlni anno a pasimat,volt akinek sikerült is.Nem tudtam tenni ellene,ha menni akart a pasi,akkor menjen.

bár néha nálunk is előfordul,hogy 1-2 hétig nem találkozunk egymással,de azért egy sms,vagy emailben érdeklődünk egymás felől.Nekem ott a bébi,nekik meg a munkájuk,de azért próbálunk minél jobban tartani a kapcsolatot.És ha bármelyikünknek szüksége van a másikra,akkor szinte mindig ott vagyunk egymásnak.És ez jó érzés :)

Nem vagyunk egyformák.

Nekem több barátnőm van és mindenki kicsit másban tud "nyújtani"...

Mint ahogy én sem vagyok minden területen "jó".

Van akivel a inkább a párkapcsolati dolgaimat beszélem meg, mert ebben vannak jó meglátásai, a másik a gyermekek körüli zűröket érti jobban és a harmadikkal az egyéb lelki (pl. spirituális)témákat "váltjuk" meg... Mindenki tud szinte mindenről, csak a hangsúlyok tolódnak máshová egy-egy ember esetében.

Ezzel csak azt szeretném mondani: nem biztos, hogy ez a barátnő nem barát... Meglehet csak ebben a helyzetben nem olyan "jó", mint másokban.

Ez nagyon jó, Bebe09! Tényleg leírja a lényeget. Nem igazán ismerem egyébként Sub Bass Monster zenéjét, de azt azt hiszem jól kapisgálom, hogy rap-es stílusban énekel, igaz?

Nekem ebből a dalszövegből az unokatesóim ugranak be, az okokat most nem részletezem, illetve annyit, hogy nekem az nem ok a teljes kapcsolatmegszakításra, hogy más vallásba keresztelkedtek át... nos, egyik-napról a másikra vége lett az együtt elkövetett közös élményeknek, szép emlékeknek... és ez baromira tud fájni! Azt hiszem (bár nem örömből, de), talán lehet ez vigasz valamilyen szinten, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a problémával, amit a topicozó felvetett, csak mindenkinél másképp jön le.

Szia! Sziasztok!

Nem szép dolog tőle, s amit most írok, nem is az ő mentegetőzésére szolgál, de lehet, hogy nem tudja, hogy ilyen esetben hogyan közelítsen, hogyan vígasztaljon, vagy mit mondjon és mit ne? Hogy nehogy megbántson. Aztán lehet, hogy most meg már azon filózik, hogy ha eddig nem ment, nem hívott, akkor most hogy állítson be, leég a bőr a képéről... mert mit fogsz hozzá szólni, stb., stb.

Előfordulhat, hogy volt az életében már egy ilyen nagyon beteg valaki, s ezért most nagyon rossz emlékei vannak, szinte iszonyodik a kórházaktól, stb. Érted, mit írok? Lehet, hogy csak nagyon fél.

Ettől függelenül, én a helyében hívtalak volna, meglátogattalak volna benneteket és természetesen mint barátnő melletettek állnék a bajban.

Tanácsot szeretnék kérni Tőletek, Bárkitől.

Azon szerencsés emebrek közé tartozom, akinek jócskán kijutott barátnőkből, és egyiket sem elemezgetem, biztosan megbízható-e, biztosan számíthatok-e rájuk stb..

Van egy nagyobb társaságunk, de úgy érzem, a csapat klikkesedik. Természetes, hogy van aki közelebb áll esetleg a másikhoz, de akkor is kezd kellemetlenné válni. Nem szeretnék a két "csapat" közt dönteni, viszont attól is félek, hogy ha nem foglalok állást, akkor mindkét fél megorrol. Én a lányokat egytől egyik szeretem, és elfogadom olyannak őket amilyenek, egyikről sem mondanék le szívesen.

Itt lehetne elgondolkoni azon a nagyon is helytálló mondaton, hogy....haver vagy barát! Mint ahogy ezt Sub Bass Monster nagyon stílusosan meg is fogalmazta

Sub Bass Monster : Igaz vagy Hamis

Sajnos ez elég régóta bánt ahhoz, hogy elmondjam neked.

Még csak meg se rebbent a szemed,

Miközben nagyon erősen állítottad azt,

Hogy mi igazi haverok vagyunk, és ez nagyon nyomaszt.

Bezzeg régen, (héj)én még emlékszem,

Frankón együtt lógtunk, akár a mesékben.

Nagy bulik voltak, na meg hát nagy pillanatok,

Nagyon nagy húzások és finom kis csajok.

Nem volt enyém vagy tied, tudtuk minden közös.

Úgy láttam akkor, hogy a bizalom tényleg kölcsönös.

Kétkedés?! Hülye vagy?! Ez szóba se jöhet.

Minden kifordulós ilyen szövegeket löket.

Én megbíztam benned, s te megbíztál bennem.

Hidd el,valami azt súgta, hogy ezt kell tennem.

Pár szó kúszott az agyamig a fülemen át:

Nem egy haver vagyok, hanem egy igaz barát.

Refrén:

Ha szarban vagy kiderül ki az igazi barát.

A minimum az, hogy őszinte és nem ver át.

Hát- hát én számítottam rád.

Ó, de egyedül annak örülök, hogy ez nem téged bánt.

Ha szarban vagy kiderül ki az igazi barát.

A minimum az, hogy őszinte és nem ver át.

Hát- hát én számítottam rád.

Ó, de egyedül annak örülök, hogy ez nem téged bánt.

Tudod a barátság szent, (áá) gondoltam én,

De hamarosan kirajzolódott, hogy ez egy téves vélemény,

Mert veled együtt rengeteg ember hülyének néz.

De nem vagyok hülye, csupán csak közbe szólt a pénz.

Hiába tekerem vissza azt az elmúlt néhány évet,

Én nem akarom elhinni, hogy itt mindenki téved.

Nézd meg, te neked ettől jobb, és meddig?

Furcsa az, hogy valakinek még ez a dolog fekszik.

Belátom,hibáztam, még csak most fogtam fel!

Szomorú dolog, de engem már csak az érdekel,

Hogy ki lehetett az, aki eddig mellettem állt,

Egy haver vagy egy igaz barát?

Refrén:

Ez itt a végszó, bár nem poén, de remélem, hogy leesett.

Ez neked szól, s tanulsz majd belole egy keveset,

hogy mi a bizalom, milyen csalódni másban.

Bár csekély az esély, de meg van, így hátha

Tanít majd valamit, esetleg valamit alakít benned,

S tudod majd, hogy mit kell tenned,

Mert az utolsó nem ez volt ilyenek máskor is lesznek.

A pofonok minden esetben, ugyanúgy esnek.

Nem vagyok rád mérges, csak magamra lehetek,

Bár tudjuk mind a ketten erről nem igazán én tehetek.

Bánom, mert veled együtt elúszott a bizalom, hogy még egy ilyen?!

Áá, kösz nem, inkább kihagyom!

Hogy miért pont engem bánt és miért nem téged?

Ha komolyan ezt kérdezed, akkor tényleg nem érted.

Az ember néha sok-sok dolgot máshogy lát,

De csak egy haver vagy és nem egy igaz barát.

sziasztok!

vanvalami hasonló topik, ahol azt tagaláj, hogy mit csinálsz, ha valakinek baja van veled, de nem mondja meg hogy mi.valami ilyesmi.

Elgondolkodnék, hogy mitől tartottam eddig barátnőnek!

Amúgy nálam is ilyen helyzet volt, akit barátnőmnek hittem, egyik pillanatról a másikra, mikor szükségem lett volna rá, hátat fordított nekem. Ma már csak akkor beszélünk, ha tényleg elkerülhetetlen, mert idő közben a sógornőm lett (ráadásul a férjét általam ismerte meg!)