Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Az érem másik oldala fórum

Az érem másik oldala (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az érem másik oldala

1 2 3 4 5 6 7 8
131. Toprengo (válaszként erre: 129. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:51

És nem fogok nyugtatókat meg altatókat szedni. Mint ahogy alkoholt sem iszom már 16 éve. Ez egy döntésem, és erősebbé tesz ezeknek betartása.

Nem fognak infarktussal bevinni a mentősök, és köszönöm szépen, a vérnyomásom rendben van, és inkább alacsony, mint magam lenne.

Kedves tőled, hogy ilyen szép jövőt szánsz nekem, de ha nem haragszol, nem kérek belőle, viszont neked nem kívánok hasonló rosszat. :-)

Te amúgy szedsz valamilyen gyógyszert?

130. Toprengo (válaszként erre: 128. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:48

Igazad van, én nem a nézetem szerint szültem gyereket. Ez így van.

Ezzel együtt a helyzet most már adott számomra az átélt depresszióval együtt, és most már a jelenre és a jövőre koncentrálok.

129. martini64 (válaszként erre: 127. - Toprengo)
2009. nov. 15. 10:44
Rendben, ez a te döntésed, de ígérd meg, hogy az első alkalommal, mikor infarktusos tünetekkel és 180/110 vérnyomással visz be a mentő, meggondolod a dolgot. A gyógyszerek segítenek leküzdeni a legnehezebb időszakot, és téves dolog, hogy sose lehet abbahagyni, mert igenis, abba lehet, ha már nem lesz rá szükséged. Akinek fáj a feje, az beveszi a gyógyszert, vagy szenved, de sose értettem, a szenvedésnek mi az értelme. Jelen esetben valóban, a gyógyszer nem oldja meg a problémádat, de abban segít, hogy könnyebben leküzdjed, és értéke szerint ítéld meg, azaz ne csinálj a bolhából elefántot. A depresszió nem gazdag hölgyek kiváltságos hisztije, hanem komoly betegség.
128. martini64 (válaszként erre: 126. - Toprengo)
2009. nov. 15. 10:37

Nem magunknak szüljük, hanem a párunknak... :) Bocs.

Nem ugy gondoltam én se, hogy saját tulajdonunknak szüljük, hanem hogy nekünk kell ugymond megküzdeni vele, de persze ezért jutalom is jár, babamosoly...

A férfiak szerepe a gyermekvállalásban abban merül ki, hogy nagyon akarják (már aki), és rettenetes büszkék, főleg, ha fiú. Tisztelet persze a kivételnek. A többi nem az ő dolguk, így tartja ezt a társadalom, és (sajnos) így gondolják ezt a nők is nagy többségben. Grátisz, ha a férjed elviszi a gyereket sétálni, és szerencséd van, ha nem a kocsmában kötnek ki. Később majd kap nyalókát, hogy ne árulkodjon :) Látod, én mostmár csak nevetek ezen :)))

Nem mondom, hogy nincs mit tenni. Nem tudom, próbáltál-e erről beszélni a férjeddel, és mi a véleménye, gondolom, napi több órai munka után úgy gondolja, hogy nincs kötelezettsége, de elfelejti, hogy azalatt, míg ő dolgozott, te is ugyanannyit dolgoztál. Sajnos az is általánosan elterjedt téves nézet, hogy a háztartásvezetés meg a gyereknevelés nem munka, és a gyesen lévő anyukák naphosszat nem csinálnak semmit.

127. Toprengo (válaszként erre: 125. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:32

Ezt is vártam már, mert nem te vagy az első a hoxán, aki azt írja nekem, hogy orvosra lenne szükségem.

Orvosnál nem jártam, mert nem vagyok beteg. Pszichológushoz jártam pár éve, de gyógyszert nem szedtem sosem, és nem is fogok.

Szerintem nincs szükségem orvosra, meg tudom oldani egyedül a problémáimat, és ezt önmagamnak fogom bebizonyítani.

Testi panaszaim voltak az egy év alatt, és tudom, hogy a lelkem miatt. Igen, szédülés is.

És a gyógyszerek nem segítenek senkin, mert nem a problémákat oldják meg, hanem a tüneteket kezelik több-kevesebb sikerrel.

Persze hogy van célom, csak ezeket most újra kell gondolnom, mert már Dani is itt van.

Azért azt remélem, pár év múlva nem a depire fogok emlékezni, hanem arra a sok mulatságos pillanatra, amit a fiam mellett átéltem, és amik most sokszor idegesítenek. :-)))

126. Toprengo (válaszként erre: 122. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:27

Nem magunknak szüljük a gyereket, hanem önmagáért kell, hogy megszüljük! Ha magunknak szüljük, szerintem nagy az esély rá, hogy magunkhoz láncoljuk őt, és elrontjuk az egész életét.

Én nem magamnak szültem Danit, hanem a páromnak... ő akart már nagyon gyereket. Ilyen is van... én pedig a sorsra bíztam a dolgot.

Azzal sem értek egyet, hogy mindent a nőnek kell csinálnia. Ez a férfiaknak rohadt kényelmes!

Egy gyermeknek két szülője van, és még ha nagyobb szerep hárul az anyákra, akkor is részt kell vennie az apának is a gyermeke életében!

Ez az én véleményem.

125. martini64 (válaszként erre: 119. - Toprengo)
2009. nov. 15. 10:26

Toprengo, én csak úgy idecsöppentem, sajnos nem olvastam a naplódat, így nem tudom, jártál-e már orvosnál. Mindenesetre nagyon tanácsolom, mert a lelkünk gondjai testi panaszokba is fordulhatnak, ha sokáig elfojtjuk (szédülés, ilyenek). Már az is jó, hogy leírtad, és itt foglalkozunk vele. A gyógyszerek segítenek, de az életproblémákat nekünk kell megoldani. Eltökéltséggel. Célja meg hogyne lenne annak, akinek ilyen gyönyörű csőppség lehet az ölében?

Humoros dolgokat is írtak itt alább, Murpy törvényeket, ilyesmit. Én úgy látom, a gondjaink oka az, hogy görcsösen akarunk tökéletes anyák lenni, és a legkisebb kudarc is elkeserít. Nem akarok frázisokat csattogtatni, de engedd meg, hogy három gyerekes anyaként, aki átesett két hozzád hasonló életszakaszon, engedd meg, hogy azt mondjam, mégiscsak igaza van annak, aki azt mondja: örülj, hogy egészséges, szép, okos gyereked van, neveld fel, törekedj arra, hogy minden napban találj valami szépet, a gondok, amiket ma óriásinak hiszel másnap, egy hét múlva, egy év műlva már jelentéktelenek lesznek. Írj egy másik naplót is, amiben csak a szép dolgokat írod le, ami aznap történt, és olvasd vissza sokszor. Hihetetlen, de ezek az idők eszméletlen hamar elszállnak, és évek múltán alig fogsz emlékezni másra, csak erre a szörnyű depire, pedig majd meglátod, mennyi apró boldogságot tudsz majd felsorolni a mindennapjaidból.

124. Gavrilo1 (válaszként erre: 121. - Toprengo)
2009. nov. 15. 10:20
Szerencsére nem ismerem! De konkrétan most nem arról írtam, kicsit elkalandoztam. :-))
123. Gavrilo1 (válaszként erre: 122. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:19
Igazad van, a férj szerintem is társ kell hogy legyen, de az általam ismert esetekben , mint társ nem volt elég egy ilyen komoly probléma megoldásához.
2009. nov. 15. 10:12

Gavrilo1, neked igazad van. A gyereket az asszonyok maguknak szülik, maguk nevelik fel. De olyan kérdést feltenni, hogy miért szültél... Szültél, mert a Jóisten adta, mert itt volt az ideje, mert azt hitted, majd akkor jobb lesz... sokan vagyunk, akikkel ez a dolog csak úgy megtörténik. Nem mindenki olyan tudatos, hogy eltervezi, hogy jövő év május harmadikán egészséges gyermeknek ad életet.

Abban viszont nem értek veled egyet, hogy a férfiaknak ebben nincsen szerepük, és itt nem arra gondolok, hogy segítsenek pelenkázni meg takarítani, hanem arra, hogy a férfinak oda kell figyelnie a feleségére, mert nem családi rabszolgát kapott, mikor megnősült, aki mos, főz, takarít, neveli a gyereket és engedelmes az ágyban, hanem társat. Észre kell vennie, ha problémája van, és meg kell próbálnia segíteni.

121. Toprengo (válaszként erre: 118. - Gavrilo1)
2009. nov. 15. 10:05
Örülök, hogy te nem ismered a depressziót. Ne is ismerd meg, légy boldog! :-)
120. Toprengo (válaszként erre: 115. - Be5fb1cdcc)
2009. nov. 15. 10:04

Nem akarom, hogy rosszul érezd magad azért, amit írtam! Csupán egy év története, ami akkor lenne teljes, ha az életem is ott állna mellette. De persze nem írom le az élettörténetemet, mert túlságosan hosszú lenne. :-)))

Köszi :-)

Szerencsére sokszor jókedvű a kisfiam, igyekszem is őt sokszor megnevettetni. Persze mindig csuklik utána.

119. Toprengo (válaszként erre: 114. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:01

Nem, nem így képzeltem. :-(

Tini koromban sok gyereket akartam majd szülni, annyira szerettem a gyerekeket. Imádtam is velük foglalkozni. Aztán történt sok minden, én is megváltoztam sajnos.

Teltek az évek, 30 elmúltam, amikor terhes lettem Danival. Akkor már minden más volt bennem, és amikor kibújt a kisfiam, valahogy minden olyan nagyon nehéz lett.

Még mindig próbálom megérteni, miért így történt mindez, mert biztosan van értelme, csak rá kell jönnöm. És rá is fogok jönni.

118. Gavrilo1 (válaszként erre: 114. - Martini64)
2009. nov. 15. 10:00

Lehet hogy nem úgy gondolta, de az anyáknak alapjába véve egyedül kell megküzdeni ezekkel a "gondokkal". Ő a terhes nem a párja, ő szül nem a párja, a gyerekkel ő tud a legmegfelelőbben foglalkozni. Persze hogy jó ha az ember párja (ha van)ott van és ha tud és képes rá segít, de neki nem ez alapvetően a feladata!

Bár az is igaz hogy a mai emencipált világunkban a tendenciák SAJNOS kezdenek eltérni a normális, természetes irányból.

117. Toprengo (válaszként erre: 107. - Nikice)
2009. nov. 15. 09:55
Köszönöm, én is szép napot kívánok neked!
116. Toprengo (válaszként erre: 106. - Lilimia)
2009. nov. 15. 09:54

Én köszönöm!

Mást nem is tudok írni, elolvastam a naplód egy részét.

Nekem nincs problémám, úgy érzem ezek után.

Te nagyon erős vagy, én pedig csupán szeretnék az lenni...

2009. nov. 15. 09:53
szia Toprengo! olvastam a cikkedet, és megszakadt a szívem, mire a végére jutottam. Még fiatal vagyok, és nem vagyok olyan helyzetben mint Te ezért nagyon tanácsot vagy véleményt nem mondhatok. Megnéztem a kisfiadról készült képeket... :)Gyönyörű!!! :D :))) a pici mindegyik képen mosolyog, és vidám, és egy cseppnyi szomorúság sincs a szemében!!! Csak azt a akarom mondani ezzel, h ne őröld fel magad, mosolyogj, légy boldog!!! ...és foglalkozz azzal, ami feltölt Téged!!! :)
114. martini64 (válaszként erre: 81. - A0c1361e44)
2009. nov. 15. 09:48

Sziasztok. sokat gondolkodtam, írjak-e nektek, de kék irisz hozzászólása miatt mégiscsak megteszem.

Hogy miért szülünk? Utólag könnyű okosnak lenni. Gondolom, Toprengo sem úgy képzelte a dolgot, hogy egyedül kell megküzdenie a terhességgel, a gyerekszüléssel, a kisbaba felnevelése adta gondokkal és ezenkívül még saját magával is. Miközben a férje dolgozik, ha pedig nem, akkor a barátaival bulizik. Én mondom nektek, a férfiak bámulatosan érzéketlenek tudnak lenni. A férjének észre kellett volna vennie, hogy valami nincs rendben. Minden nehéz élethelyzeten könnyebb átverekedni magunkat, ha van, aki segít.

113. Toprengo (válaszként erre: 104. - 59d8fb2d3c)
2009. nov. 15. 09:45

Ismerem, én is nagyon rosszul alszom. :-(

A vicces leírásba még bekerülhetne az is, hogyha a gyerek átalussza az éjszakát, te biztos felébredsz óránként, de ha végre jót aludnál, biztos, hogy a gyerek óránként felsír éjjel. :-) (?)

Mert nálam sajnos így van...

112. Toprengo (válaszként erre: 103. - Mariann1974)
2009. nov. 15. 09:43

Nagyon köszönöm, jót nevettem rajta!

:-)))

111. f0b1dee608 (válaszként erre: 102. - Mariann1974)
2009. nov. 15. 09:38

Szia!

Ez nagyon tetszik!Ha nem haragszol meg,bemásoltam a naplómba?!

Nekem az első babám születése után volt egy kis depresszióm,persze a közelébe sem jutottam a ti problémáitoknak,de azt tudom,hogy nekem is mindig azt hajtogatták,hogy "hát itt ez a gyönyörű gyerek,nem hogy örülnél neki,helyette itt sírsz"és ez rosszabb volt mindennél.Az anyósom volt "segíteni"2hétig,de mihelyst hazautazott a depresszióm is elmúlt:D

110. Toprengo (válaszként erre: 101. - E3e5c810b9)
2009. nov. 15. 09:32

Én írtam. :-)

Amit utoljára írtál, nagyon igaz!

Nem hiszünk önmagunkban, és egyre mélyebbre süllyedünk, azt hisszük, nem tehetünk semmit.

Pedig tehetünk!

Én sem hittem önmagamban, mert egyedül voltam, és azt hittem, segítség nélkül nem fogok tudni boldogulni. Persze ennek előzménye is van, ami a gyerekkoromban gyökeredzik. Már akkor sikeresen kiölték belőlem az önbizalmat, és nekem saját magamnak kellett felépítenem a váramat.

Most megint hiszek magamban.

109. Toprengo (válaszként erre: 100. - Sonkanelly)
2009. nov. 15. 09:26

Csak gondoltam, hogy az lettél. Szedsz még antidepresszánsokat?

Te legyőzted már a depressziót, hogy érzed?

108. Toprengo (válaszként erre: 98. - A0c1361e44)
2009. nov. 15. 09:24

Elgondolkodtam a véleményeden.

Van igazság abban, amit írsz, de teljesen nincs igazad.

Én is azt gondolom, hogy a depresszióból mindenkinek saját magának kell kilábalnia, de ebben lehetnek segítségére azok, akiket szeret.

A "gyógyulást" viszont akarni kell.

Ezzel együtt nem volt könnyű számomra ez az év, bár történhetett volna másképp is.

Mégis így történt, és ezen már nem tudok változtatni. Csupán a jelenen és a jövőn.

Amit meg is teszek.

107. Nikice
2009. nov. 15. 08:27

Szia Toprengo!

Más fórumon is össze-össze futottunk már, még mindig csak azt tudom sajnos mondani, hogy nagyon sajnálom, hogy nálad így alakultak a dolgok. Bízom benne, hogy lassan már tényleg csak távoli emlék lesz mindez, amit ugyan elfelejteni nem fogsz, de talán halványodik, és egyre inkább tudod élvezni azokat a perceket, amiket együtt töltötök. Nagyon nehéz időszakon mehettél át, még csak fogalmam sincs róla, de kívánom, hogy lelked békére leljen, megérdemelnéd!

Szép napot Neked és a többieknek!

106. lilimia
2009. nov. 15. 01:09

Toprengo


A cikk elolvasása után, a naplódat is végigolvastam. Nagyon nagy volog, hogy vállalva a "következményeket" nyíltan leírtál mindent!

Köszönöm!


A sok sorstárs után meg is jelentek az ítélkezők, persze hírből sem ismerik a pszichológiát, mint tudományágat, így magát a depresszíót sem. Vaspor majdnem jól írta, a depresszió oka valóban lehet kémiai folyamat, a kismamáknál meg pláne, akikben tombolnak a hormonok.


Felvilágosítanám a kedves okoskodókat, hogy a modern tudományos álláspont a különböző okok egyidejű jelenlétét vallja. Ebben helyet kaphat a genetikai hajlamtól a központi idegrendszer biokémiai folyamatainak elváltozásán keresztül a személyiségfejlődés rendellenességéig számtalan tényező.


Ezen tudományosan bizonyított tény szerint, hogyan is lehetne azt mondani, hogy a depresszió pusztán önsajnálat? Attól, ha valaki sajnálja magát, még nem teremt hirtelen pl. egy bónusz genetikai hátteret magának, vagy legalábbis tudtommal nem igazán lehetséges...


Én 6 éves korom óta vagyok depressziós, de csak akkor volt részem TÉNYLEGES önsajnálatban, amikor megvakultam egyik napról a másikra. Kb 15-20 percig baromira sajnáltam magam, de aztán eszembe jutott, hogy nem éppen az én stílusom, elfogadtam hogy a kezelések után vagy látni fogok vagy nem. Új életet kellett kezdenem.

Még mindig depressziós vagyok, és még mindig vak, és ezeken felül van még ezer problémám, de élem az életem, teszem a dolgom, terveim, álmaim vannak, és teszek is azért, hogy elérjem mindazt, amit szeretnék.

Egyetlen álmom van amiért nem tudok küzdeni: gyermeket szülni.


Szóval depressziósok - csak előre, és csak felfelé :)

Akik szerint a depresszió nem több, mint önsajnálat - próbáljátok ki, egy életre szóló élmény...

105. 59d8fb2d3c (válaszként erre: 102. - Mariann1974)
2009. nov. 15. 00:35
Ez nagyon jó, és nagyon igaz:) Köszi, hogy bemásoltad:)
104. 59d8fb2d3c (válaszként erre: 24. - Toprengo)
2009. nov. 15. 00:34
Sajnos, még most sem tudok aludni, pedig nagyon nagy mázlim/mázlink van a férjemmel, mert a kisfiúnk 5 hetes kora óta, kivétel nélkül minden éjszakát teljes mértékben végig alszik. Csak én nem tudok aludni. :(
2009. nov. 15. 00:27
remélem senki nem haraxik meg érte,néha ki kell zökkenni a dolgokból...
2009. nov. 15. 00:20

olvastam a cikket,sajnos nem vagy egyedül ezzel a gonddal,és most nem mennék bele az én depimbe,de egy kis jobbkedvrederítő írást bemásolnék,már rég kaptam,de elmentettem ha olyanom van elolvasom,legalább jobb kedvre derít:)

bocsi ha túl hosszú...:P


Amit addig nem tudsz, amíg nincs gyermeked…


Az első 6 hónap


- az a hatalmas méretű fej, amit szülés után egyfolytában nézel, hát az

tényleg átfért azon a kis lukon, amibe addig azt a pirinyó tampont

dugdostad.

- a lefejt tej becsesebb, mint egy 200 éves bor.

- úgy tűnik, az egész nap egy végtelen szoptatás.

- napi 4-5 óra alvással is lehet élni.

- ha választhatsz a szex és az alvás közt, az utóbbira fogsz szavazni.

- egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami.

- a séta csak neked séta, ő ebből semmit nem vesz észre.

- elindulni otthonról egy 2 órás procedúra.

- ha eddig nem kötötted be a biztonsági öved, ezen túl befogod.


- kurva nehéz a babahordozót cipelni, gyerekkel együtt.


- minden babazokninak szűk a szára és bevág.


- a legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, azután kinövi.


- aki a fürdetőkrémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon.


- az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass.

Szülés után a 2 irgalmatlan méretű csöcsöd miatt továbbra is csak ábránd

marad...


- már nem szereted a vendégeket.


- sírsz, ha az alvó gyereked nézed.


- sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád vagy ingerültebb veled.


- sárkány leszel, mindenért baszogatod a férjed.


- egész nap várod, hogy este legyen és a gyerek aludjon, reggel meg azt

várod, hogy mikor kel fel végre.


- ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor

egész

távolléted alatt otthon jár az eszed.


- a férjed túl csinos, túl szexi és minden nő biztos őt akarja.


- akik eddig hívogattak a szülés előtt, hogy "egyben vagy még?", na azok

mostantól nem fognak. A napok múlásával, már senki nem fog hívni, csak a

család.


- a nagyszülők azt hiszik, nekik szülted a gyereket.


- kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben.


- kiderül, hogy anyád nem tud semmit a babákról (már).


- anyósod még annyit sem.


- fél óra bohóckodás és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen

reális egy babától.


- a digitális mérleg egy szar, csak arra találták ki, hogy idegesítsen.


- amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor a nyakában

gyűlik össze.


- a híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig.


- van 70 dekás teli pelenka!!


- a zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással

sajnos.


- a mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának

nincs.


- egész nap otthon vagy, még sincs este meleg vacsora és kupi is van

pluszban. És még fáradt is vagy.


- a melltartóidat sárkányeregetésre is használhatod.


- zuhanyzáskor meg kell emelned a melleid, hogy alatta is megmosd.


- a hátközépig fosás mindig akkor jön el, amikor sorra kerülsz a dokinál

és le kell vetkőztetned a vizsgálathoz.


- a babagondozással kapcsolatban nincs egyetlen téma sem, amiről ne adna

teljesen eltérő tanácsokat a védőnő, az orvos és az anyád.


6-12 hónap között


- ha a gyerek elalszik végre, akkor a kurva postás csenget. De 2x!!


-a törlőkendő pont akkor fogy ki, amikor a babád nyakig kakis,és a

vízszolgáltatás előreláthatólag!!! 14 óráig szünetel.


- bármit próbálsz hozzátáplálás címszóval, az öklendezve jön ki belőle.


- a főzelék SEMMIVEL nem jön ki a ruhából és textilpelenkából.


- 3 kanál lenyelt kaja után képes fél üvegnyit visszahányni, és még 3x

lebukni magát napközben.


- napi 4x átöltöztetni nem is sok.


- az egész szobát betakaró játszószőnyeg is kicsi.


- a hányás mindig a kimenőbe felöltöztetés és az autós hordozóbabetevés

UTÁN következik!


- 1 óra cipelés után egy 6 kilós baba is 20 kilósnak tűnik.


- a legjobb játék a pillepalack. Minden más pénzkidobás.


- az is befér egy babaszájába, amiről azt hiszed, egy reklámszatyorba sem

férne be.


- mindenen a bevarró címke a legérdekesebb.


- minden fájdalom és baj emelés hatására múlik.


- ha eddig nem volt kutyád, most van. 2 méternél nem távolodik el

jobban

és még a WC-re is követ négykézláb.


- amíg a gyerek iszik a cumisüvegből, már lila fejjel és lélegzet

visszatartva nézve őt rá kell döbbenned, hogy ő tovább bírja 1 levegővel,

mint te.


- térd magasságig minden kéznyomatos és nyálas a lakásban.


- 1 fog arra elég, hogy piercinget lukasszon a mellbimbódba, és

átharapja

a nyaki ütőered.


- ha valamit 1 órán át pepecselsz, főzöl, minden edény koszos, turmixgép

úszik, na akkor nem fogja megenni.


- a babanem nyeli le a szájában lévő falatot, mielőtt veled szemben ülve

eltüsszenti magát.


- a babanem ismeri a türelem szót! (sem)


- amikor leülsz mellé a földre, ő ügyesen feláll beléd kapaszkodva, de

tuti a mellbimbód a fogódzó.


- a körömvágást altatásban kéne végezni!! Olyan, mint futó vadra

lőni..


- a tépőzáras cipő 3 mp-ig van a lábán.


- miközben eteted, mindenki rajtad röhög, aki lát, mert te is nyitod és

csukod a szádat, néha le is nyalod körbe a nem létező maszatot.


- a baba leszarja, hogy hétvége van, akkor sem alszik tovább.


- fel sem tűnik, ha kicsit hányásos a pólód.


- van, hogy 4 napig ki sem bontod a lófarokból a hajad. Kelsz és fekszel

vele.


- rájössz, hogy a mikróba tett babakajás üvegből 40mp után kirobban az

egész főzelék és mindent beterít.


- az etetőtálcára csöppent főzelék sorsa a tenyérrel szétcsapkodás. Ha

nem vagy elég gyors a papírtörlővel?


- elnyúlni egy nagy kád habos vízben, arcpakolással, gyertyákkal körbe

véve, egy pohár itallal?na ez innentől csak ábránd marad.


- ha 1 szál hajad kilóg a copfból, akkor azt megtalálja és szép lassan

kitépi.


- ha megvetted a méregdrága játszószőnyeget lelógó cuccokkal, az

elektromos hintát, a bébikompot, a babataxit, a félsátor áll a

nappaliban, a felfújt kismedence is teli játékkal a szobaközepén, a

járóka felállítva, a babakocsi a folyosón, és éjjel minimum 1 labdán

átesel a 7-ből. . . akkor rájössz, hogy kiszorítottak a kecódból.


- ha eddig fújoltál egy nyálzó kutya láttán, akkor még nem tudod, milyen,

ha megpuszil a csorgó nyálú gyereked.


- bármilyen földre ejtett morzsa vagy kajamaradék a szájában köt ki.


- többé nem kell mosni a papucsod talpát, van, aki tisztára nyalja.


- nem csak a saját lábujját tudja és fogja a szájábavenni.


- a nagyszülőkhöz érkezve te már a kocsiban láthatatlanná válsz

számukra.


- lehet égnek álló seggel aludni!!!


- vendégségben is képes pólón és melltartón át bekapni a bimbódat.


- nem csak anya haját jó szálanként húzgálni, ott van apa mellkas szőre

is.


- igenis meg lehet enni egy 3 fogásos vacsorát 4, 5 perc alatt.


- csak addig néz a fényképezőbe, amíg nem nyúlsz az exponálás gombhoz.

32 képből 1 sikeres.


- vetkőzni öröm, öltözni kín.


- a köldökpiercing képes 5 centit nyúlni. .


- a " de én ezt így csináltam " mondat egy idő után kiváltja belőled a

nagyigyilkos indulatokat .


- ha bevásárlás után cipekedsz az emeletre, karodon gyerek, töködön is

csomag lóg, akkor leejti a cumiját.


- a spejz úgy néz ki, mint egy bébiétel depó.



IV. A KÉSŐBBIEK FOLYAMÁN:


- a tapadókorongos puskával legjobb a tv-re és apa homlokára lőni.

Mindkét helyen ott marad.


- ha maszatos a gyerek szája, és nyúlnál felé a tömött buszmegállóban, az

a kezeit a feje fölé rántva jajveszékel, hogy anya ne üss meg. . .

mindezt

úgy, hogy soha egy taslit sem kapott.


- csak akkor hagyd abba a telefonálást, ha a gyerek esését látva a vér is

folyik.


- le lehet dobni a csillárt egy párnával?


- a legjobb móka a sütőbe bemászni.


- márpedig a pókember jelmezben kell bölcsibe menni 3 napon át. És

fürödni is abban kell!!


- egyedül menni 2 gyerekkel a közértbe: mindkettő a bevásárlókocsi

ülésében akar utazni.


- a parkolóban, amíg az egyiket kiveszed és átmész a másik oldalra, hogy

kiszedjed a másikat is a gyerekülésből, a már szabad gyerek eltűnik az

autók közt.


- mielőtt a kasszához mész, pakold ki a kotongumikat, a konzervnyitót, a

műanyag vájlingot, az Action Man babát, a kisautókat egy félreeső

helyen,

meg mindazt, amit nem te tettél a kosárba.


- 2 gyerek a kosárban olyan, mint 2 polip. Amit a karjuk elér, azt

megragadják.


- eddig nem hitted volna, hogy egyszer valaki a szemedbe nézve fog, tág

orrcimpákkal, nagyokat nyögve szarni, fátyolos tekintettel. Mindezt

szégyenérzet nélkül.


- nem tudod megmondani, mikor volt utoljára leengedve a hajad.


-2 év után azon gondolkodsz, hol az emberi türelem határa...

1 2 3 4 5 6 7 8

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook