Az érem másik oldala (beszélgetés)

Kedves Toprengo!

Köszönöm szépen a bíztatást nagyon jól esett!

Biztos lesznek kérdéseim amivel keresni foglak.

Előre is köszönöm!

Szép napot kívánok!

Szia!

Nyugodj meg, természetes, amit érzel.

Igen, lehetnek hangulatváltozásaid, hiszen a szervezeted most átalakulóban van, felkészül egy óriási nagy eseményre. :-))

Szerintem a tornát nyugodtan folytathatod, ameddig jólesik, az a lényeg, hogy ne erőltesd meg magad.

Ha teheted, szedj Folsavat, az segít megelőzni a fejlődési rendellenességeket.

Ha bármi kérdésed van, nyugodtan írj! :-) Akár priviben is írhatsz, tudom, mennyi kétség lehet most benned.

Le fognak majd csitulni a dolgok, meglátod.

Jó egészséget kívánok nektek és szép babavárást!

Üdv!

29 éves vagyok és 1 hete tudtam meg hogy 5hetes terhes vagyok!Boldog voltam!A párommal csak jövöre terveztük, de ha már igy alakult megtartjuk.

Pár napja picit kétségbe estem, megijedtem. Olyan mintha depresszióba estem volna. Ez normális hogy félek?Vagy a terhesség hangulat változással jár már így az elején?Bocsi hogy ilyen dolgokat kérdezek de nem voltam még ilyen helyzetben. Illetv a tornával kapcsolatban, mennyire lehet az elején mozogni, pl, futópadon sétálni, bringázni, otthon tornázni?

Tudod, lehet, hogy mindketten jól döntöttünk. Lehet, hogy egyikünk sem. Mert néha még én sem vagyok benne biztos, hogy jól döntöttem...

Az a lényeg, hogy döntöttünk, cselekedtünk, és az életünk innen folytatódik tovább. De azt nem írhatom neked, hogy nem érdemes rágódni, mert én is azt teszem. Még sokszor. Ma megint mondta nekem valaki, hogy boldognak kellene lennem a kisfiammal. Igaza van, de... nekem ez nehéz.

Mert én is állandóan "kilábalok".

Már olvastam, csak a címről nem ismertem meg :)

Azt is el tudnám képzelni, hogy ezek a sorok az én tollamból származzanak.

Néha úgy érzem az egész életem csak lábalás kifele...

Maximalista vagyok, és ha valamibe belekezdek, nagyon törekszek rá, és rettentően szenvedek sokszor, ha nem tökéletesen csinálom. De legtöbbször úgy nem lehet.

Ambivalens érzésekkel belevágni ilyen horderejű dologba... Én véletlen után máshogy döntöttem. A szituáció más, de a felkorbácsolt érzések egy szélre zendülnek.

És bármilyen megértő is az ember, nehéz azt nézni, hogy miközben töri magát ő is és a párja is, kikapcsolni csak egy embernek lehet, és az nem ő.

Teljesen értelek.

Jártam már pszichológushoz, gyógyszert viszont nem vagyok hajlandó szedni, így magam próbálok meg jobban lenni.

Eddig sikerült. :-)

Mikor elindulnak az maga a csoda! Főleg mikor visszagondol az ember arra, hogy egy éve még tehetetlenül feküdt.

Az én kisfiamnak is beindult rendesen a mozgásfejlődése. 1 hónapja még épphogy üldögélt. Mára mászik, és felhúzza magát ha bele tud kapaszkodni valamibe. Olyan édes!!! :))

Én teljesen megértelek, nem ítél el senki az érzéseidért! Sztem mindenki keresztül megy nehézségeken, főleg az első lurkónál. Sajnos a környezet is sokszor csak árt...

Szülés után a hormonváltozás nagyban hozzájárul egyfajta rossz hangulat kialakulásához eleinte.

A depresszió nem szégyen, orvoshoz kell fordulni, ha kell, gyógyszert szedni! Ebből ki lehet gyógyulni, és ki is kell, nem szabad hagyni, hogy mélyebbre húzzon. De szülés után mint írtam a hormonok miatt ezek természetes érzések is lehetnek, nem feltétlen betegség, ezért ahogy könnyebb lesz a babával az élet, el is múlhat magától, de akkor is érdemes szakemberhez fordulni, mert csak ő tudja helyesen megítélni melyikről van szó.

Eddig nálunk is volt itthon mindig csoki, szinte minden nap ettem. Irtózatos mennyiséget meg tudok enni édességből. :-) Én is olyankor ettem, amikor Dani nem látja.

Kisfiam 14 hónapos. Jó, hogy már itt tartunk. :-)

Képzeld, most indult el!

Igen, pár nap és 10 hónapos, el sem hiszem!!!Csoki táblaszám, csokis keksz zacskószámra fogy nálunk. Nem egy boltaban veszem, hogy ne tűnjön fel senkinek. Most még jó, elbújok, s így a kisfiam nem látja. De ha nagyobb lesz, le kell róla szoknom, nem akarom, hogy ő is függő legyen! Azt hiszem még van időm...

Most írt a sógornőm, 3 éves neki a nagyobb és a pocakban a második. Olyan szépen írt az anyaságról, hogy el is bőgtem magamat. Rengeteg erőt adott Ő is mikor teljesen végem volt. Naponta hívogatott, mert sajnos messze laknak.

A te babád mennyi idős?

Hát akkor már egyre közeledtek az első évhez! :-)

Te is erős vagy, hiszen bírod gyógyszer nélkül. Nekem a csoki a függőségem, és én most azt nélkülözöm...

Szerintem az idő múltával egyre kevésbé fogsz félni.

Igen, talán azért is buktam ki, mert egyedül voltam. De ezt így utólag már nem lehet tudni.

2009.02.02 született az én édesem.

Nem szedek gyógyszert, mert még szoptatok, s addig birom valahogy. Erőt ad a tudat, hogy így nem mérgezem Őt. Még nem volt beteg, pont a tejcsivel adjak át neki "mérget". Remélem jól teszem, mert most is van olyan, hogy az udvarra nem tudok kimenni. Persze amióta betöltötte a fél évet ritkábban. Azt hiszem már leköti a figyelmemet és nem tudok a magam hülyeségén rágódni.

Azért nekem könnyebb volt, mert anyukám 1 utcával odébb lakik, s ő jött amikor tudott. Neked nagyon nehéz lehetett egyedül..nem irigyellek. Azt hiszem nekem nem ment volna úgy! Gratulálok az erődhöz!!!

Köszönöm, hogy leírtad. :-)

Hasonló korúak a gyerkőceink.

Örülök, hogy jobban vagy!!! Gyógyszert szedsz-e?

Talán hasonló dolgon mentünk keresztül...

Köszönöm :-)

Én még ne is mondjak semmit, hiszen neked 3 csemetéd van! Mikor születtek a picúrok? Majdnem egyidősek lehetnek az én fiammal. :-)

Van segítséged? Az jó, ha találsz magadnak néha egy kis kikapcsolódást.

Igen, ebben igazad van.:-)

Csak én sajnos olyan vagyok, hogy házilag pepecseltem Daninak 6 hós korától kezdve a gyümölcsöket és a főzelékeket. Néha adtam neki bébiételt, de legtöbbször a magam készítette ételeket adom neki, hogy egészséges legyen. Mondjuk szerencsém van ilyen szempontból, mert nagyon jó étvágya van, és eddig nem sok ételt utasított el. Mindent megeszik, amit elé teszek. :-)

Szerintem a terhesség,és a baba megszületése utáni időszak nagyon érzékeny, periodus egy nő életében, ki könnyebben, ki nehezebben éli meg!

De egy biztos, az anya testi, lelki igényeire nagyon oda kell figyelni ebben az időszakban, segiteni, bátoritani... Ha anya kiegyensúlyozott, akkor a babához való viszonya is az!!!

Az anya érzelmei, fáradsága, boldogsága kihat a babára. Kedves Toprengo, nagyon szoritok neked, csak igy tovább!