Anyatej mizéria (beszélgetés)

De azért nincs úgy túldramatizálva, mint azt manapság csinálják.

Mondjuk egy valamivel nem értek egyet. Mikor a baba cumiját a szülők lenyalják. Sajna elég sok baci van a felnőttek szájában, ami még a babának nem való.

Nem a higiéniával van gond. Az alap. De hogy mindent lecsírátlanítani, és állandóan fertőtleníteni, az már sok. Itt most nem a babadolgokra gondolok. Hanem mondjuk reggeltől estig takarítani pl. Pláne, hogy gyermekágyas időszakban ha nincs segítség, nem is bírná az ember lánya.

Azért a padlót nem sterilizáltam, amikor mászni kezdett :)

De az elején tényleg fontos, csak lsd előző hsz-em.

Igen, mi azt csináltuk.

De a fura az, amikor sterilizáló folyadékot, meg mikrót használsz, komolyan, belegondolt valaki? Vajon mi van a folyadékban, ami sterilizál, de a babára nincs negatív hatása...?!

És akkor már nem is lehet a témában véleményem? :)

Látom, hogy ki mennyit küzdött vagy sem a környezetemben. Én bízom benne, hogy nekem sikerülni fog, ezért is olvasom el az ilyen cikkeket, hátha tanulok belőle.

Beszéltem már előre szoptatási tanácsadóval, mert volt szerencsém vele személyesen találkozni.

Ma volt itt a védőnő, őt is meghallgattam.

És láttam, ahogy Anyum két testvéremet szoptatta.

Húgom mellei kegyetlenül tönkre mentek a szoptatás elején, de küzdött és másfél éves koráig szoptatta a kisfiát. Ha csak ilyen problémám lesz, akkor tuti én sem adom fel.

Azért bízom benne, hogy genetikailag alkalmas vagyok, nem esek bele abba a kis százalékba, hogy egyáltalán nem. Aztán pár héten belül már ki is fog derülni. :D Szeretnék én is a legjobban hozzáállni a témához. És nem depresszióba esni, ha esetleg nem úgy sikerül.

Nagyon szúrom itt a szemed? :D

Szerintem se gyötörjön lelkiismeret-furdalás, semmi értelme. Szerintem túl nagy a hajcihő az egész szoptatás-kérdés körül. Az én kislányom 2,5 hónapos. Én úgy álltam neki, hogy ha tudom szoptatni, akkor szoptatom, ha nem hát nem, akkor se dől össze a világ, hisz szuper tápszerek vannak.

A szoptatás csodás dolog...igen, sokszor az, de nem az elején, mikor a mellbimbóid sajognak már, illetve nálam a rengeteg tej okoz gondot. Állandóan csöpög, majd szétdurrannak a melleim esténként. A kislányom már simán átalussza az éjszakát, de nekem muszáj kelnem fejni, hisz megkétszereződik a mellem és majd szétreped a fájdalomtól....szóval néha a csudába kívánom.

Úgy gondolom, hogy rengeteg előnye van és jó érzés, hogy táplálhatom a picúrom, de én soha nem görcsöltem rajta, hogy jaj mi lesz, ha nem lesz tejem. Attól ő még ugyanolyan egészséges és BOLDOG baba lesz. És ez a lényeg...és ez az igazi boldogság az anyának is, a többi csak részletkérdés!!

Pedig régen se sterilizáló, se mikró nem volt.

Kifőzték a dolgokat.

Mármint?

Mi se vettünk ilyeneket, mikrónk van, de eszembe nem jutna abban sterilizálni bármit. 1 éves koráig egyáltalán semmit nem melegítettem neki abban pl. Mondjuk magunknak se nagyon használjuk.

Tudom, hogy segítségként írtad, azért is tettem hozzá, nehogy félreértsd. Ő azt írta, hogy megpróbált mindent, amit javasoltak.

Én tudom miről beszél és mit érez és inkább csak szólni akartam, hogy lehet, hogy ebben a lelkiállapotban ez nem sül el olyan jól a másik oldalon, hiába a segítő szándék.

Én nagyon egyetértek ezzel, hogy nem kell túlsterilizálni mindent. Mi pl. sterilizálót sem vettünk, sőt mikrónk sincs. Sem ételmelegítésre, sem sterilizálásra.

Szerintem az immunrendszer szempontjából az is fontos, hogy a gyerek mivel találkozik.

Bocs, ez egy fórum. Nem ismerek minden előzményt. Nekem konkrétan a szomszédom azért hagyta abba a szoptatást, mert nem ment neki, és "szégyellt" segítséget kérni.

A másik oldal, mikor a szoptatási tanácsadó úgy is megkapja a pénzét, ha nem segít. És inkább javasolja a tápszert. Ezért érdemes több felől segítséget kérni.

És tényleg őszintén és jó indulatból írtam. Senkit nem kívántam lenyomni.

Szerintem is lehet jól csinálni az üvegből etetést. Nem kell a gyereket félrerakni, hanem jól össze kell vele bújni. Azért a testi kontaktust nem szabad tőle megvonni.

Engem is az borzaszt el, amikor a pótlást féloldalról, tévét nézve tolják a baba szájába. Miért nem lehet azt a csöppséget ölelgetni? :')

Nagyon jól összefoglaltad a lényeget. Tényleg nagy üzlet az egész. PLáne, hogy Anyáink, Nagyanyáink idejében nem volt semmi ilyen, max a saját kezük. Aztán még is elboldogultak.

Na meg mondjuk adták a gyereknek a tehéntejet (Pl. Öcsém 94-ben született, és ő is kapott pótlásként). Én is eddig erre hivatkoztam, de ez azért nem jó hivatkozási alap, mert ma már szegény teheneket is mindenféle antibiotikummal etetik, meg forgalmas utak mellé kötik ki, ahol a kipufogó gáz pont a füvön áll meg.

Amúgy meg a tápszer is tehéntej alapú.

Szóval ez van, ilyen a világ. Ebben kell élnünk, ebből kell kihozni a legjobbat.

Csak egy pár szót had tegyek hozzá...

Kisfiamat 4 hónapos koráig tudtam szoptatni, pótlással, aztán volt egy műtétem, gyógyszereket kaptam és mire megpróbálhattam volna újra (10 hónapos volt) akkor már nem fogadta el. Ez a gyerkőc lassan 6 éves és különösen okos ""fajta"" :-))

Kislányom 4 éves múlt. Másfél éves koráig szoptattam, 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel. Lucus elég beteges gyerek volt, fülszúrástól a "miegymásig" minden volt, nehezen gyógyul még a megfázásból is a mai napig is...

Máté 6 évesen még EGYSZER SEM!!!!! szedett antibiotikumot!

Természetesen a babának tényleg az anyatej lehet a legjobb, de egyáltalán nem dől össze a világ, hogy Neked ez nem ment... Ugyanazzal az "eséllyel" indul Ő is, hidd el! Lásd a mi példánkat!!!

Viki

Abban a pillanatban nyugodtam meg, amikor a védőnő barátnőm ugyanezt mondta: neked ezt a lapot osztották.

:)

Nekem egy barátnőm van, aki allergiás, ő anyateje volt sokáig. A "tápos" barátaimnak kutya baja :) Szóval ki tudja, mi az igazság. Mert a statisztika nem az, mint tudjuk. :)

Nem tudod, melyikkel teszel jobbat. Nekem mondhatják, hogy így anyatej meg úgy anyatej, az anyatejes babák nagy része a baráti körünkben tejallergiás, a tápszeresk között nincs ilyen (még, remélem, nem is lesz). A betegségek gyakorisága láthatóan nem függ ettől, az én lányom sem betegesebb, mint az, aki 1,5 éves koráig anyatejet kapott, sőt!

A mai felnőtt étrenddel a szervezetbe vitt anyagok nem olyan csodásak azért, gondoljunk a zöldség-gyümölcs tartósítására, anyuka meg tolja befelé télen a paradicsomot és azt gondolja, milyen egészségesen étkezik. Ezek a tartósító anyagok mind átjutnak a babához, nem beszélve a gyorkajáról meg a rengeteg adalékanyagról.

Szóval én nem gondolom, hogy akkora különbség van ma anyatej meg tápszer között, mint 30 éve volt, nekem mégsincs semmi bajom allergiám, erős az immunrendszerem. Mert engem nem óvtak agyatlanul mindentől, mint ahogy most teszik sokan a gyerekeikkel. Anyatej ide vagy oda. Biztos fontos, de rengeteg dolog van még, ami hozzájárul az ember fejlődéséhez.

Az én kisfiam az első pillanattól nem akart szopizni, teljesen tápszeres volt. Most 3 éves, ovis nagyfiú. Kiegyensúlyozott, boldog és nagyon értelmes manó - és nem csak az anyukája szerint...

:)

Ne emészd magad,nem kell.Eleinte nekem is lelkiismeret furdalásom volt mert nem ment a szoptatás,állandóan azt hallottam de kell meg muszáj nem vagyok akkor jó anya,de gyorsan rájöttem arra hogy nyugodt maradok,nem görcsölök és nem marad éhes a babám sokkal fontosabb!

Nehezen indult be a tejem,nem is maradt délutánra semmi a melleimben,a lányom ordított szopi után mert éhes maradt,én ezért stresszeltem,így végül maradt a tápszer,ő is és én is megnyugodtunk,és szép vékony típusú cserfes 2éves lány lett belőle,nem betegesebb mint az anyatejes gyermekek.

Oh, te szegény, annyira megértelek!! Ugyanezt éreztem én is első kislányom születése után. Nekem ráadásul volt tejem, de más gondok miatt nem szopizott sokáig a lányom, aztán csak fejtem, míg elapadt, de én is nagyon gyötrődtem, ugyanúgy min te! Az anyukák olyan butaságokat tudnak ráadásul mondani, amikkel még jobban bántanak.

Második csemetém sokáig cicizett, nekem ő helyre rakta a lelkemet, de azt mindig is sajnálni fogom, hogy első lányomnak nem adhattam meg.

Azt viszont nem hiszem el senkinek, de senkinek, hogy az anyatejes baba okosabb, ügyesebb vagy bármiben jobb volna, mert nekem a tápszeres kislányom annyira okos, 7 hósan tapsolt, 9 hósan kezdett beszélni és sorolhatnám....az anyatejes picikém viszont sokat volt még beteg is, úgyhogy ezekről ennyit.

Én szoptattam mindkét gyermkemet, a tápszert hírből sem ismerjük így azt amit érzel nem ismerem, de az eszemmel azt mondom, hogy próbálj örülni, hogy egészséges a gyermeked, semmivel sem vagy rosszabb Anya azáltal, hogy nem sikerült a szoptatás... és hogy az utolsó kérdésre talán válaszoljak... Mikor? talán most hogy fél éves és lassan mindenféle mást is eszik feledhetőbb lesz az anyatej kérdés...

Mindenesetre remélem a másodiknál menni fog vagy ha mégsem akkor érdemes az anyatejelosztóval próbálkozni. Én adtam le az első babánál fél évig a tejet és olyan körültekintően vizsgálják, hogy csakis tökéletest adnak ki...

Érthető, hogy az embert bántja, ha nem tud szoptatni. Én is átéltem sajnos, de mikor azt láttam, hogy a tápszerre váltva milyen kiegyensúlyozott és szépen fejlődő babám lett, én is kezdtem megnyugodni. Ma már teszek rá, ha valaki fikázóan szól a témához.

Viszont az se normális, hogy ennyire nem tudsz megbékélni a dologgal. Hidd el, Te is ember vagy, akár szoptatsz, akár tápszerezni kényszerülsz!

Hagyd abba az önmarcangolást és örülj a szépen fejlődő babádnak! ;)

Azért a védőnő ha kicsit is lelkiismeretesen végzi a munkáját és figyel az anyukákra, észreveszi, hogy kinek van cigiszaga, vagy nikotintól elszineződött ujja stb.... meg ki szoktak ám menni családlátogatásra is......

A másik meg aki annyira nagy dohányos meg piás, az a saját gyerekével sem törődik szerintem nem hogy még másnak adjon tejet, meg vállalja a sok macerás vizsgálatot.

Viszont néhány védőnő vállalkozik arra hogy tényleg megbízható kismamákat összehoz és ők tudnak adni egymásnak tejet.