Aki kétszer született (beszélgetés)

Szia Évi!

Én is azok között vagyok, akik végig izgultak értetek! Olvastam nap,mint nap a naplódat, vártam a híreket! Akkor biztattalak, most viszont gratulálok!!!!!

Gratulálok a kis "harcoshoz", aki megszenvedett azért, hogy ugyanúgy élhessen, mint a társai!

És gratulálok nektek, hogy ilyen erősek tudtatok lenni!

További csodaszép, egészséges életet kívánok nektek!!!!

Szia Évi,

Nagyon ritka szülő,aki a bajban így áll a betegséghez-élethez-gyógyuláshoz. Amikor bármilyen előérzeted is van/volt egy egészséges újszülött fogadásásra készülsz kilenc hónapon át. Az első sokk mindig a legnagyobb és közvetlenül abban a hormonháborúban kell ezzel az anyának szembesülni.Ha a probléma is megérkezik kis jövevénnyel együtt, ahhoz kell a nagy erő, türelem. Ha itt a probléma kezdődik a kivizsgálás, hosszú és rögös útja. Minkét oldal nehéz, talán nem is jó egyszerre mindent a szülőkre zúdítani, persze nem tudhatjuk ki milyen lelkületű, mi az elfogadható, azonnal elmondani minden bíztató és elkeserítő eredményt, vagy várni a teljes bizonyosságig és akkor tájékoztatni. Az a cél,hogy a baba akármilyen beteg,vagy pici is meggyógyuljon és teljes életet tudjon élni. Addig az út nehéz, sokat váltotat rajtunk, én mindkét oldalt megtapsztaltam. Feltettem a kérdést miért pont mi? Nincs válasz, voltak a bajok, a tünetek, a beavatkozások,amiről Te olyan szépen természetesen írtál,az elmúlt húsz évben kevés ilyen anyával hozott össze sors. Sajnos, mert csak tanulhatunk Tőletek.

Szeretném, ha tovább folytatnád a történeteteket.

Szia Évi!

Ismertem Barni történetét, de így egyben...hú, megkönnyeztem!

Soha nem voltál/voltatok sajnálatra méltók, sőt!

Hihetetlen milyen erővel és tartással csináltad ezt végig!

Imádlak Évi tudod!

Csodálatos az írásod,és még mindig tudsz meglepetést okozni:)))))

ölelés gyönyörűnek is természetesen!!!!

Nagyon örülök,hogy megismerhettelek Titeket és,hogy mindig próbálsz lelket verni belém ha szomorú vagyok.

Barniról a véleményem nem változott nagyon erős és gyönyörű kisfiú!

Sok-sok boldog évet kívánok még Nektek és Neked is erőt mert az esküvőjén illik ám hajnalig ropni majd :-)

Hú, nem is tudom, mit írjak neked, amit nem hallottál már ezerszer...

Gratula nektek ehhez az erőhöz és a győzelemhez!

A kisfiadnak pedig hosszú, egészséges és boldog életet kívánok!!!

Gratulálok a kitartásodhoz, erődhöz és minden jót, egészséget kívánok nektek!

Én teljességgel felnézek rád, egy erős , igazi anyuka vagy!

Nagyon erős vagy!

Kívánom, hogy soha többé ne legyen szükséged arra, hogy ezt újra bizonyítsd!!!

Mennyiben más a kisfiad élete, mint a többi gyereké? Kap valamilyen kilökődés gátlót? Meddig kell szednie? Milyen az immunrendszere? Mire kell vigyáznotok?

Nagyon édes kisbaba! Jó ránézni!

Drága Évi!

Annyira meghatódtam,a cikken....én kívánok nektek nyugodt,boldog hosszú életet!

Barninak meg legalább 100 évet!:)

Nagyon kemény dolgokon mentetek keresztül. Igazán meghatódtam. Én nem is tudom hogyan érezném magam, ha akár hasonló helyzetbe is kerülnénk.

Nagyon jó egészséget, rengeteg örömteli percet és még sokszor 10 évet kívánok a kisfiadnak!

Kedves Évi,

Bár olvastam/olvasom a naplódat, s nagyjából tudtam mindezt..de így összegezve az egész történet megint sírásra késztetett. De nem sajnálatból, csak meghatottságból és boldogságból. Örülök Nektek:)

Sok puszit küldünk!

Melinda

Szia!

Könnyfakasztó, szép történet! Gratulálok a kitartásodhoz, az erődhöz ami segített Téged ebben a nehéz időkben! Egy anya nagyon sokat kibír, ha a gyerekéről van szó! És gratulálok ehhez a gyönyörű, kék szemű herceghez, aki ennyire élni akart, és csodálatos módom meggyógyult!

Kívánom, hogy mindig ilyen egészséges maradjon, és tökéletessen széppé tegye szülei életét! :-))

Drága Évi!

Szeretnék Én lenni az első hozzászóló!Nagyon sok egészséget kívánok Barninak legalább 100 évig!!!!!!!

Puszillak Titeket!!!♥♥♥