Külön-külön nevelkedett ikrek élete

Az ikreket 1940-ben fogadták örökbe Ohio államban. Két különböző családhoz kerültek és semmit nem tudtak egymásról. Amikor 39 évesen végre találkoztak, kiderült, hogy nemcsak a keresztnevük azonos (mindkettőt Jamesnek nevezték el az örökbefogadó szülők), hanem az életük szinte minden apró részlete is:

Család: Mindketten kétszer nősültek. Az első feleségüket mindkettőjüknek Lindának hívták, a másodikat pedig Bettinek.

Gyerekek: Mindkét férfinak született fia; az egyikük a James Alan, a másikuk a James Allan nevet adta a gyereknek.

Kedvencek: Mindkettőjüknek volt egy Toy nevű kutyája gyerekkorában.

Életmód: Ugyanazt a márkájú cigarettát szívták, ugyanazt a sört itták és mindketten ugyanolyan hobbiknak hódoltak a garázsukban.

Egészség: Mindketten ugyanabban az időpontban szenvedtek tenziós fejfájástól és ugyanazokat a szavakat használták a tüneteik leírására.

A tudományos jelentőség

Ez a találkozás adta a végső lökést Thomas J. Bouchard professzornak, hogy elindítsa a híres Minnesota Study of Twins Reared Apart (Külön nevelt ikrek minnesotai vizsgálata) nevű kutatást.

A tanulmány évtizedekig tartott, és alapjaiban rengette meg azt az elképzelést, hogy az embert kizárólag a neveltetése és a környezete formálja. A Jim-ikrek és a hozzájuk hasonló párok esete bebizonyította, hogy a személyiségjegyeink, az intelligenciánk, de még az olyan apró furcsaságaink is, mint a nevetésünk vagy a szóhasználatunk, körülbelül 50%-ban a génjeinkben vannak kódolva.

Bár a történetüket olvasva néha az az érzése támad az embernek, hogy nincs is szabad akarata, a tudomány ma már árnyaltabban látja a helyzetet. A Jim-ikrek esete inkább arra világított rá, hogy a genetika egyfajta "vázlatot" ad az életünkhöz, amire a környezet építi rá a részleteket.

Mindenesetre ez a sztori maradt az egyik legerősebb érv amellett, hogy a természet (gének) és a nevelés (környezet) harcában a gének sokkal erősebb lapokkal indulnak, mint azt korábban bárki gondolta volna.