A világ változott vagy a szülők nevelnek "lazán" gyermeket?!! (beszélgetős fórum)

Vegeredmeny azaz tottal csöd lett a fontos , orvos bunko es inkopetent bele ertve a növert es a többit .

Es igenis van az hogy felig altatnak vagy a örömgaz metodat hasznaljak mashol. Az engyerekeim soha nem feltek a fogorvostol mert ilyen humanus es okos a hozzaalas .

Azert van ugy hogy sok felnöt es gyereknek dezolat alapotoban van a foga.

Es hogy jopofizott vagy humorozott volna a doki azt ketlem hisz annyira a hiercha arnyekaban muködik az egesz egyesszeg ugy hogy generaciok kellenek hozza a valtozashoz.

Nem tudom mi volt a konkrét szitu, nem voltam ott, egyikünk se. Lehet hogy az orvos bunkó volt, lehet hogy nem. De miképp tudta volna egy hisztiző gyereken elvégezni a munkáját, feladatát? Nem voltunk bent a rendelőben, lehet hogy eleinte jópofizott, humoroskodott vele,elmagyarázta neki mi fog történni de a végére már túl sok volt a visítás.

Csak elmélkedni tudunk. Talán el kellett volna altatnia?

De akkor is lekell alni es civilzaltan megmagyarni a gyereknek mindent .

Ez egy egyszeru megalazo es a gyerek semibe tekintese volt semi mas. Arrol tanuskodik hogy elfogadhatattlan metodusokat hasznalnak a egyszsegugyben semi mas. Nepileg kökorszak , sehol a vilagon nincs joga orvosnak vagy növernek hogy lefogja a gyereket , rengeteg lehöteseg al rendelkezesre de nem ez a inhuman eljaras.

Az irelevant hogy " csak " szemcsep vagy barmi meg meg ha könnyeb kezelsröl is lenne szo nincs jogaban senkinek ilyen megalazo modon bani a gyerekel .

Felelem erted !!! felelem !!! felnött vagy ?

Szegeny gyerek kivolt szolgaltattva egy empatia es humatis hianyu falkara . Orvos az bisztos nem az en szememben !

Tudod te miaz a patoliguks felelem ? tud mi az egy 8 eves gyerek vilagaban ami a leirtak szerint annyira de annyira bizonytalan a csontvelöjig , nem volt a közelebe meg az a sokszor emlitett atkozott " szalma szal " mibe kapaszkodjon !

Egyedul erted egyedul volt kiteve ennek mindenek a legborzalmasab kiszolgalattasi moment egy kis gyerek eleteben !!!

Egyetértek az előttem szólókkal... Szomorú, hogy egyes felnőtteknek mennyire nulla empátiájuk van, ha gyerekekről van szó.

Nekem egyből az jutott eszembe, hogy a fiú esetleg értelmi sérült lehetett vagy valami egyéb problémája volt (autizmus, stb...), mert valóban szokatlan ennyi idősen ez a reakció, de sosem tudni, nem valami ilyesmi van -e a háttérben.

A másik meg, amit említettek is, valami kellemetlen, fájdalmas emlék a szemével vagy az orvosokkal kapcsolatban, ami nyomott hagyott.

Az én gyerekemnek csecsemő korában rengetegszer vetek vért a fejéből, és még sokkal később sem lehetett a fejét megsimogatni vagy bármiképp hozzáérni, mert azonnal elkapta. Valami hasonlóra tippelek.

De ha sima hiszti volt (amit erősen kétlek), akkor sem egy nagy pofon a megoldás.

Orvosnál nem hiszem, hogy pusztán hisztizik a gyerek még akkor sem, ha csak egy szemcsepp és főleg a kora miatt sem gondolnám, hogy hisztivel próbálkozik.

A fiamat (tudom most az jön, hogy ő a bezzeg gyerek:)) többször érte baleset, az egyik kéztörésénél (6 éves volt) a gipsz levételnél a műtős a vágásnál mindig belenyomta az ollót a kezébe és felszisszent, elrántotta a kezét. A műtős pedig hőbőrgött vele, hogy ne hisztizzen. Tudni kell, hogy a fiamnak voltak ennél nagyobb balesetei is és sosem nyafogott. Persze én szóltam, hogy a gyerek nem hisztizik figyeljen oda, hogy mit csinál, de nem figyelt, ugyan úgy belenyomta minden vágásnál a kezébe az ollót, így én mondtam neki, hogy most fejezze be és hívjon valakit, aki normálisan leveszi a gipszet a gyerek kezéről. Persze nem akarta megtenni, de én mondtam, hogy akkor lehet heteket töltünk itt hármasban a műtőben... És érdekességként a másik műtős nem tolta bele a kezébe az ollót és végig vigyorogta a gyerek a gipsz levételt.

Nem tudhatjuk, hogy ezt a gyereket nem érte e valami trauma már orvosnál, amit ugye sokszor még felnőtt fejjel sem felejtünk el. Talán nem hisztizünk, de biztos, hogy nem megyünk el dokihoz időben, ha olyan bajunk van.

A szemcseppel pedig sok felnőttnek is problémája van. A barátnőmet pl. szerintem 10-en kellene lefogni, hogy belecsöpögtessünk a szemébe:)

Hűt pont nagyon hasznos az orvosnál megverni egy gyereket, ahol legkevésbé lenne szükség rá, hogy féljen... Honnét tudod hogy "hiszti"???? Honnét tudod hogy nem pl. félelem volt a hátterében? Nyolc évesek egyébként már nem szoktak ok nélkül, "csak kökemény hiszti"-ből kifolyólag üvölteni, ott valami más baj volt...

Komolyan néha úgy érzem, felnőtt emberek a gyerekekkel szemben még annyi empátiával sem rendelkezenek mint más felnőtt irányába... a gyerek legyen hibátlan, mindig a helyzeetnek megfelelően viselkedjen, legyen önzetlen, udvarias, ne sírjon, ne hisztizzen stb stb stb Miközben ugyanezek az anyukák közel sem ennyire tökéletesek... bunkók, irigyek, hisztisek, akaratosak...

Néha jó lenne az ilen anyukák mellé állítani valakit néhány napra aki minden alkalommal amikor ők nem az elvárásnak megfelelően viselkednek, lekever egy jó nagy pofont... ráférne az ilyen felnőttre.

remélem nem akarsz gyereket ilyen hozzáállással :S

valószínűleg nem nevelési hiba volt az adott eset, a gyerek lehetett khm, "speciális eset"

Mai tapasztalatom:

Kb. nyolc éves fiúcska a szemorvosnál. Üvöltött, kapálózott a szemcsepp ellen. Még három cseppentés vár rá tíz percenként. Végig üvöltött, értsétek a várakozás tíz percek alatt is.

Bevonszolta anyuka a váróba, a doktornő kilépett, a gyerek rúgott, harapott, kapálózott. Mondom egy kb. nyolc éves gyerek. És üvöltött, úgy, hogy minden várakozó kisgyereket megrémített. Mindezt egy szemcsepp miatt. Úgy visított, mint akit ölnek.

Hát lehet én vagyok szemét szülő, de ha az én gyerekem művelte volna ezt, én tuti pofonvágtam volna, mert ez kőkemény hiszti volt csak. (egyébként szívesen megtettem volna azzal a fiúval is, csak sajna nem én vagyok az anyja)

Hát a gyerekek hajlamosak arra hogy pont azzal akarjanak játszani amivel már más játszik hiába van esetleg a játszótéren több más játék is üresen...

Ilyenkor a szelídebb gyerek keres egy éppen üres játékot amelyik meg akaratosabb csak azért is marad :D A felnőttvilágba is vannak akiknek mindig a másé kell ( pl. más férje, más felesége stb... )

Ez is igaz... :) az én gyerekem az alapozó terápia első hónapja után volt olyan, hogy azt éreztem, csődöt mondtam... igaz, én tudtam az okát, előre szóltek, hogy ez lesz... sietnünk kellett volna, Ő meg fetrengett a duna pláza padlóján... ettől függetlenül egyik esetben sem gondolnám, hogy ha megütöm, az megoldás lett volna...

A játszóteres sztoriban az azért feltűnő, hogy anyuka nem nagyon kezelte sehogy a helyzetet, csak a túlélésre játszott - legalábbis a leírás szerint... aztán lehet, hogy a valóság más volt.

Azért így nem árnyalt a kép lehet hogy esetleg vmi betegsége volt a gyereknek ( ami nem biztos hogy látszott rajta ) vagy már volt más előzmény. Azért ez még nem a csőd csak egy rosszul sikerült délután :D Ahhoz ismerni kéne a gyereket hogy csődről lehessen beszélni...

Minden gyereknek vannak rossz napjai ahogy a felnőtteknek is . Minden gyerek ( kivéve a bezzegeket ) vert már ki nyilvános helyen olyan hisztit ami miatt éghetett a vele lévő szülő, nagyszülő más hozzátartozó...Ma egy kislányt láttam aki éppen a mosdóból próbálta kizárni az anyját+ testvérét a gyerekemmel mi meg próbáltunk kimenni de mivel torlaszolta az ajtót nem ment simán :D Mondtam neki : engedjen ki minket utána folytassa amit elkezdett...Szót fogadott.Anyukának meg odasúgtam a lábával támassza ki az ajtót közbe . Nem éreztem csődnek a jelenetet láttam már ( meg éltem át ennél gázosabbat :D

Az utan csak minden jobb es jobb lett , egy honapon belul volt mar lakasom , 17 evesen jogositvanyom es a balagon mar meg volt a kislanyom ki velem "balagott"

Amitt lehetett az adott körulmenyekben mindent elertem . Lett a egy szeretö baratom ha papiron is ugy szerepelt hogy ferjem de egy teljes mind szelemi ugy fyzikai szabadsagott elvesztem.

Maig jo baratok vagyunk , parja kivel el es mi a paromal össze jarunk .

Tiszteletben tartotta azt hogy en annyira fiatal voltam hozza ö neki meg a diakai is edösebb voltak ( elöado volt )

Meg ehhez kell egy mentalitás a gyerektől is. Húgom totálisan ilyen gyerek volt :S féltesók vagyunk, ami neveléssel engem anyu teljesen jól elkormányozott egyedülálló szülőként, azt húgommal már két szülő sem tudta megtenni. És a mai napig ilyen, "kihanemén" felnőtt lett, akinek minden jár a semmiért, mert csak :S

A gyerekek sem egyformák és igen van olyan amikor egy szülő az adott mentalitással nem tud mit kezdeni és lehet te sem tudnál.

Én is láttam ezt fel-felbukkani a saját gyerekemben, nála tudtam ezt tompítani, de nem azért, mert olyan szuperanya vagyok, hanem ő alapvetően más mentalitású, mint húgom. Én tudom, hogy nekem őrült nagy szerencsém van a gyerekemmel, mert nagyon könnyű dolgom van vele. De ott van barátnőm a 2 éves kisfiával az idegösszeomlás szélén, pedig aki nála nagyobb türelemmel, odaadással, szeretettel neveli a gyerekét az festi magát, de az ő fia kezelhetetlen :S

"Sok szülő többet foglalkozik a szomszéd gyerek viselkedésével, mint a sajátjáéval.

Graham Greene