A világ változott vagy a szülők nevelnek "lazán" gyermeket?!! (beszélgetős fórum)

Nem tudom, és nem is érdekel, hogy te mit csinálsz...

Itt folyt egy beszélgetés, amibe behoztad ezt a gonosz vendéggyerek szétszedi a játékainkat témát, és nem tudsz elszakadni tőle...

Vicces, még sosem jutott eszembe számolgatni mások hozzászólásait... ha ezzel próbálsz önigazolni, hogy engem ismeretlenül támadsz, nagyon sajnállak. Sajnos nem találsz célba, nincs okom lelkiismeretfurdalást érezni.

Ha az írásomból azt szűrted le, hogy csak testi fenyítést alkalmazok ,,gyereknevelés,, címszóval, akkor nagyon benéztél valamit.

Imádom a gyerekeimet, a feneküket is kinyalnám. Először szép szóval fegyelmezek, aztán hangosabban...De van olyan, hogy elszakad a cérna. Én bevallom. Nem gyakran, de előfordul.

Jó sokat írtam? Vicces ezt a te felhasználóneved alatt olvasni, aki csak tegnap (Vasárnap, amikor egy Tökéletes anya egész nap gyereket babusgat, kirándul + húslevest főz, piskótát süt) 33-szor ragadott billentyűzetet, hogy a fontos dolgokat és a gyereknevelés csínját-bínját megossza a többiekkel.

Én csak ilyenkor érek rá, amikor alszanak. (Napi kb. 1,5 óra) Egyébként velük foglalkozom + napi feladatok. És te?

Csak az idő dönti el, hogy melyik gyerekből mi lesz...

A kézrecsapás és a fenékre csapás neked bűncselekmény.

Szívesen összehoználak egy bíró barátnémmal, aki szerint ha egynémely gyereknek időben a fenekére csapnának néhányszor, akkor neki nem lenne annyi munkája.

A másik ismerősömnél pedig szinte az összes kézreütésnél ott áll egy rendőr, mert az apuka az.

Nem a szobakiadásból élünk hál'Istennek. Csak mellékesen élünk az ingatlan adta lehetőséggel. A játék-elrakásra reagáltam lentebb.

Nem tudom, te itt hol olvastál kínai bringáról?

Valóban csak 15eFt-os bringája van a gyerekemnek, de ha egy 14'-os kisbiciklit két 8-9 éves ,,használ,, akkor hidd el, az 50eFt-os is tönkremenne.

Soha nem avatkoztál a gyerekeid dolgába? Lehet, hogy ez a fórum épp rólad szól?

A játékok valóban a gyerekeké, csak nem mindegy, hogy ki fizette ki őket...

De ez nem keverendő össze azzal, - a ma ritkán értett módszerrel - hogy sokszor sokféleképpen elmondom, mutatom. Majd, ha csak azért sem, akkor figyelve, de hagyon, had csinálja. Aztán, ha majd a másik gyerek, vagy más felnőtt rászól, vagy egyéb módon hátrány éri, akkor másként fog a történteken elgondolkodni, és sokkal többet ér bármiféle századszorra való elmondásnál..

Mert azért szerintem a legtöbbünk találkozott olyan szituval a gyereknevelésnél, hogy évek óta mondod, szépen türelmesen, és még mindig nem... Persze ilyenkor az ember elgondolkozik az okokon, mit rontott el..

De néha szerintem olyan is van, pláne nagyobb gyereknél, hogy egyszerűen emberi hibából, gyengeségből nem. Nem csak azért nem, mert valamit jaj de rosszul csinál a szülő. Most hogy ezért csapjunk, vagy ne csapjunk, az helyzet és lélekfüggő, de ez nem úgy működik, hogy ha mindent jól csinálunk, akkor tökéletes gyerekünk lesz..

Isten mentsen tőle.. De unatkoznék.

Azért azt nem gondolom, hogy az embert, mint olyat kizárólag a gyerekeihez intézett - közvetlen és látható - türelme határozza meg. Én se vagyok egy türelmes ember, talán a gyerekeimmel is hamarabb robbanok. Viszont ugyanilyen hirtelen vagyok a jóban, a jó elhatározásokban, segítségben is. És kitartó is. Van ezer más jó tulajdonságom, ami ellensúlyozza a rosszat. Mint mindenki másnál is. És megtanultam bocsánatot kérni, ami ennél a jellemnél nagyon fontos.

Nem hiszem, hogy önmagában ezért valaki alkalmasabb a gyereknevelésre, mint más. A lányom kiegyensúlyozott tanuló, osztálya legjobbja..

Sokkal ártalmasabbak a nem látszó, a lélek, vagy a család mélyén fúró dolgok.. Amiket tuti nem fog senki kiteregetni..

Ettől még persze lehet, hogy az adott hölgy tényleg nem alkalmas még egy gyerek nevelésére, de ennyiből nem hiszem, hogy ezt meg lehet itélni.. Azért ennél bonyolultabb az élet egy kicsit...

Ez így van. Én is ezt tenném, és szoktam is tenni szülőként.

De mint idegenforgalmis - mert ez a szakmám, és dolgoztam is benne - meg az a véleményem, hogy aki saját döntése nyomán beenged "idegeneket" a házába, és ők ott fizetnek neki, az vegye tudomásul, hogy ott sokféle ember lesz. Ki ilyen, ki olyan. Ott nem lehet válogatni. Ott, ha kell, akkor költségként el kell számolni három kismotort évente, és kész. Mert még ha meg is kérdezi a szülő, mint vendéglátó akkor se mondom azt, hogy fizesd ki, mert ő a vendégem... Nálunk a suliban kint volt 5 évig a falon: 'Der Gast ist der König'. Szóval ez a szakma erről szól.

Nem vitatom, hogy nehéz lehet ezt saját családdal összehangolni. Meg kell próbálni saját szférát lekeríteni, és az elejétől világossá tenni, hogy oda nem lehet belépni. De ha lehet, ne is lássa a vendég.

Ha mondjuk elmegyek egy ilyen helyre, megyek be a gyerekkel, és le van a ház falához támasztva a kismotor, akkor kizárt, hogy a gyerek ne akarjon ráülni... Ha eleve ez egy olyan szituációt szül, hogy jaj, arra nem lehet, mert az a fiamé, bocs... És bevágja a garázsba, akkor lehet, hogy én többet oda nem megyek vendégként... Inkább fizetek egy ezressel többet fejenként, gazdálkodják ki belőle a kismotort, de ha elmegyek valahova, akkor a pénzemért vendék akarok lenni. Az meg azt is jelenti - pláne, ha vidékre, magánházhoz megyek - hogy egy kicsit az ottani élet, a család szerves része is.. Aki ezt lelkileg nem tudja csinálni - nem könnyű - az ne csinálja.. Én se tudnék ápolónő lenni, nem is csinálom..

Nyaraláskor meg még talán a szigorúbb szülő is kicsit lazább..

Szóval ez a vendéglátós példa pont nem igazán jó erre..

A mindennapokban kellene a helyes arányokat követni.

Merre laksz?Mert oda biztosan nem megyunk a csaladommal nyaralni.Az ikreim 3 es fel evesek.Fiu-lany..A kisfiu egy egetnivalo rosszcsont.Legujabb szorakozas hogy vizet ker,es rank zuditja a pohar vizet:)Akkor most nalunk anarchia van mert naponta 10-szer oltozunk at es O ugyanennyiszer van megbuntetve (nem veressel)?

MIERT kell egy gyereket megutni?En ertem hogy egy pofontol vagy fenekre csapastol senkinek nem lesz eletre szolo lelki problemaja de valoban szukseg van ra?En nem hiszem..

Irtal a baranyhimlorol.Nekunk most volt nem regen,mindkettonek 2 het kulonbseggel.A kislanyomat nagyon megviselte a kisfiam inkabb csak vakarozott.De mivel nekem nincsen nagyszulo sem barki,akire rabizhatnam a gyerekeket,igy egyedul voltam veluk mikor a ferjem dolgozott.Tuleltuk.

Mi a nap 24 orajaban egyutt vagyunk,szeptembertol mennek oviba.Ami 3 ora hossza naponta.Szoval sok valtozas nem jelent:)

Nem szoktam lepasszolni a gyerkoceimet senkinek,(nem is tudnam) a ferjemmel miota megszulettek talan egyszer voltunk kettesben moziban..Megsem erzem magamat annyira frusztraltnak,hogy megussem a gyerekemimet.

A masik:mivel ok ketten vannak naponta megy az 'enyem-tied' huzavona.DE ha vendeg gyerekek jonnek soha nincs problema az osztozkodassal..Pedig nem vagyok sem szuperanya,sem elvarazsolt gondolkodasmodu..Csak egyszeru ANYA vagyok aki azt szeretne hogy a gyerekei boldogok es kiegyensulyozott felnotte valjanak.

Ismerek egy 40 éves nőt látásból. Most terhes a hetedik gyerekével. Az hogy a már meglévőkhöz sincs türelme az még az utcán is kiderül :D Na ő nála nem értem minek egy újabb gyerek... Pl nem egyszer láttam hogy a nő vágtázik elöl ( 180 cm fölötti jó hosszúkat tud lépni ) és utána próbálnak loholni a gyerekek de ovodáskorúak.Ő hátra se nézett a gyerekek meg úgy rohantak utána ahogy akartak.Jó dolog az önállóságra nevelés de én ezt inkább felelőtlenségnek mondanám . Pár éve a legkisebb gyereke az utcán lófrált teljesen egyedül kb 3 éves lehetett csak néztem hogy senki se figyel rá az egyik utcába lakó kiabálgatott neki gondolom az jobban izgult miatta mint az anyja. Máskor meg azt láttam hogy teljes odaadással kisérgette a gyerekeket biciklin tolva.

Hát nekem mereredek a téma viszont a gyerekek jól neveltek szóval nem csak a nevelés csodái hatásosak. Van amikor bejön ez a parlagi módszer is :D