A modern kori házasságnak tulajdonképp mi a funkciója? (beszélgetős fórum)

"Kap egy álmai házát, amit lehet majd fenntartani is nehezen tud, vagy kap egy olyan ingatlant amiben teljesen normál életet lehet élni, a célra megfelelő és még mellé 2 ingatlant befektetésnek."

Megint nem a normál, bérből élő emberekről beszélsz.

Ki tudja meg adni pl. a gyerekének az álmai házát? + mellé még 2 ingatlant befektetésnek?

A legtöbb ember már annak is örül, hogy van hol laknia és elég a fizetése a másik fizetésig.

Az emberek egy kisebb halmazának kicsit több pénze van, mert van hol laknia és elegendő a pénze is.

Azokról, akikről te beszélsz, nem az átlag család, hanem az új gazdagok. Ez sokkal kevesebb ember, mint az első 2 csoportban lévők.

Meg vannak azok, akiknél röpködnek a milliárdok. Ezek még a 3. csoportban lévőknél is kevesebben vannak.

És, mint néhány napja már írtam, nem hiszem el, hogy az itt lévő tagok a harmadik csoportban, azt meg mégkevésbé, hogy a negyedik csoportban lennének.

Persze, ha itt valaki azt gondolja, hogy mindenki beveszi a sok hazugságot, hát ringassa abba magát, de ettől csak az álmaiban van ezekben a csoportokban, a valóságban pedig úgy él, mint az átlag ember:DDDD

Még egyszer mondom, a mire a nem mindegy.

Kap egy autót ami kiszolgálja és észszerű fenntartási költségei vannak vagy megkapja álmai autóját, aminek a szervize is problémát okoz?

Kap egy álmai házát, amit lehet majd fenntartani is nehezen tud, vagy kap egy olyan ingatlant amiben teljesen normál életet lehet élni, a célra megfelelő és még mellé 2 ingatlant befektetésnek.

Én erről regélek.

De eddig mindenkinek csak az jött le, hogy majd a gyerekem a küszöböt fogja rágni engem meg majd aranykoporsóban temetnek.

Szerintem a pénzügyileg racionális gondolkodást nem tanulja meg sosem az, aki mindig mindent megkap kénye-kedve, vágyai szerint.

Pénzügyileg racionális gondolkodás alatt azt értem, hogy csak mert kertes ház kell nem forgatom bele minden erőforrásomat egy passzív vagyontárgyba, hanem inkább lejjebb adok az igényből, teremtek aktív vagyont és majd annak a hasznaiból, de inkább a hasznai egy részéből költök a vágyaim szerinti passzív vagyonra. Ha így gondolkodsz, aktív vagyontárgyak mellett már nem is olyan égetően fontos egy nyugdíjalap, főleg nem Mo-on, ahol láttunk már karón varjút. Igen ez idő, sok idő.

A példa én magam vagyok. Ha rajtam múlna ma is a huszonéves yarisommal közlekednék, ahogy egyébként városon belül használom is továbbra. Mindenki azzal rágta a fülemet, hogy ez már ultra ciki. De amikor ott volt, hogy villantós autót vegyek vagy egy befektetés célú ingatlant akkor én az ingatlant választottam inkább, mint egy olyan vagyontárgyat amiben csak pusztul a pénzem és még fenntartani is jóval többe kerül mint a yaris.

Tudod hányszor megkaptam, hogy "car" autóval járok. És? Lehet igénytelennek titulálni, de én addig szeretek nyújtózkodni, amíg a takaróm 3/4-e van.

Persze sosem tagadtam, hogy a férjem miatt a lakhatásomra nem kellett költenem, sőt azt is megtehettem volna hogy láblógatok mellette, de akkor lenne aggódnivalóm. Férjem is nagyon kényelmes és a vágyainak él, ő 39-40 évesen, abszolút irracionális "befektetések" mellett "nyugdíjba vonult" neki leginkább disznó nagy szerencséje szokott lenni. Azok akik régen neki dolgoztak mára sokkal nagyobb, abszolút racionális befektetésekkel rendelkeznek. csak icipicit tudtam formálni a megalomán és kényelemközpontú szemléletén, ha pl rajtam múlna akkor az egyik lakásomban laknánk és ezt a borzasztó mennyiségű pénzt, ami döglik ebben a házban inkább dolgoztatnánk, de a külön kassza okán nekem ehhez a vagyonelemhez az égvilágon semmi közöm.

Azt hiszem, értelek. Anyunak volt egy barátnője, akinek férje orvos volt. Nem most, a régi időkben. Mindkét lányukat elindították 1-1 lakással. Nekik is rengeteg pénzük, és hatalmas festménygyűjteményük volt. A férj meghalt, anyuka megmakacsolta magát, és semmit nem adott nekik. Sem pénzt, sem akár 1-1 festményt. "Mert elutazgatnák az árát." Az egyik lány 6, a másik 4 nyelvet beszél, és igen, imádtak utazni. "Majd ha meghalok, megkapják." És meg is halt tavaly, 98 évesen, az egyik lánya velem egyidős, a másik 1 évvel fiatalabb. Na most b. hatja az utazásokat. Tudom, ebben a korban is lehet utazgatni, de én nem értek ezzel egyet. Esetleg, ha "normális" időben hal meg, 75 körül, még lett volna értelme ennek a magatartásnak.

Arról én nem tehetek, hogy nekem mániám, hogy 75 évnél pont jó elmenni, nekem.

Fiamék most angoltípusúban laknak, egyelőre imádják. Ha mégis saját kertest akarnak, lesz a 3 örökölt lakásból annyi, hogy mehetnek,. ( menyem anyukájának van 2 lakása, nekünk egy ház). A készpénz, amit majd kapnak, nyugdíjalapba kellene rakniuk, de mivel sejtem, hogy ezt maguktól nem fogják, szerintem jövőre 1 millióval elindítjuk, legalább a miénknek. És hidd el, hogy nem ők követelőznek, ezeket mind én indítottam el, kezdve azzal, hogy mikor egy 50 éves társasház 3. emeleti lakásában laktak, én szóltam, hogy MOST szóljon a férjemnek, hogy mit szeretnének, mert most fél évig "nyitva a kassza", de ha utána bezárja, lemaradnak. Akkor jöttünk el mi is egy kertesbe, amiért 10 évig nyüstöltem.

Hogy mik vannak, agyam eldobom...-)

[link]

Pont ez a gond, hogy mindenki azt feltételezi, hogy így nem tudja beosztani a pénzét. Nem azért fizetek én valamit, mert nincs pénze, hanem azért, mert én intézem.

Ö sem azért fizet valamit, mert nekem nincs pénzem, hanem azért, mert ő intézi.

Nekünk is futotta mindig mindenre, ennek ellenére támogattak a szüleink és egyéb család tagok is, ahogy fordítva is megtesszük.

Szerintem teljesen mindegy, hogy mivel támogatják. A lényeg azon van, hogy azért a gyerekük, hogy ezt tegyék/tegyük.

Mi is így voltunk. Mindent a fenekünk alá toltak, és nem lettünk vérszívók sem, és önállótlanok sem, hanem tovább visszük azt, amit tanultunk.

De nálunk ez a családban is így van. Ha a tesóm azt gondolja, hogy ő most meglep engem bármivel, akkor megveszi nekem és kész. Már kaptam tőle 2 autót, az elmúlt években:D

Egyébként az autót, akkor kapta, amikor megszerezte a jogsiját. Már jó pár évvel ezelőtt.

Most akar új autót, abba is be fogunk szállni.

Miért ne?

Nem értem, hogy mi ebben a probléma.

A gyerekem, így nem a szomszédnak és vad idegeneknek fogom adni azt, amit adok.

de, hogy ne érezd kihasználásnak, van amit ő vesz meg nekünk. Kinek mi jut eszébe.

Ha ő viszi az én autómat szervízbe, akkor viszont ő fizet.

Nem számoltatjuk el egymást.

Nagyon nem mindegy, hogy mivel támogatják.

A napi élethez szükséges dolgokkal, vagy Rovert tesznek a feneke alá.

Mert gondolom mással nem tudja ellátni a komoly, felelősségteljes, jól fizető munkáját.

199. sz. hozzászólásodban azt írod, hogy a fiad több, mint 700 ezret keres (Fincsi fiának a dupláját) havonta.

Mégis ti vesztek neki autót, ti fizetitek a szervizt.

A

A kihasználás az egy más tészta!

A férjed fia, nyilván ezt teszi.

De amiről Fincsi ír, az más.

Nem egy sok milliós autóról van szó, illetve az, hogy kifizették a hitelüket, mert tehették, az sem ugyan ez a kategória.

Persze, összességében ez is több millió lesz, de közel sem annyi, mint amiről te beszélsz.

Én hasonlóan teszek, mint fincsi. Ha olyat talál ki, amiben tudok segíteni, akkor megteszem. Autót is tettem a feneke alá. Nem, nem túl drágát, de miért ne? Ha gond van a kocsival, akkor az apja elviszi szerelőhöz és kifizeti. Belefér a büdzsénkbe, miért ne tegyük?

Egy gyerekünk van, minden az övé/övé lesz. Semmit nem fognak mellénk temetni, miért ne élvezhetné?

A mire a nem mindegy. Ha a gyerek éhezik, nincs hol lakni, tanítatni kell akkor természetes.

De ha a gyereknek semmi sem elég, olyan hobbit, szórakozást, álmot választ amihez pénz kell azt termetse meg ő, vagy az extra igények. Ne mond már nekem férjem fia példáján, hogy a rendelkezésükre álló cca. 130 millióból úgy hogy havi 2 felett keresnek nettó nem tudnak ingatlant venni, még mindig tőlünk várják a mannát. Nyilván kötelesek lennének nyomni őket, mert olyan hobbit is folytatnak aminek 40ezer az óradíja/fő.

Na álljon meg a menet!

Arról nem beszélve hogy az apjának van még egy gyereke.

De persze tuti én vagyok az anyagias.

Más idők, más felfogás.

Attól nem lesz senki életképtelen, ha a szülők támogatják.

Minket is támogattak, amíg éltek, és nem borult semmi össze, amikor már nem tették.

szerintem is ez a helyes hozzáállás..

Az én szüleimnek volt pénzük, mikor tizenévesen "kölcsön" akartam kérni tőlük, nem adtak.

Azt mondták, gyűjtsem össze mindig a rávalót.

Akkor nagyon rosszul esett,de ma már áldom őket ezért.

megöregedtem úgy, hogy hitelt soha semmire nem vettem még fel egész életemben.

erre tanítottak meg.

Pedig volt olyan is az életemben amikor a nürnbergi lágerben egy szál szatyorral vártam a csodára...-)

hetvenes évek vége...

baj van a mai lakatokkal. olajozom,de aztán hívni kell az embert,aki levágja.

Mert szarok a mai erényövek...)

Bocs, hogy megkérdezem, de az állandó lakat nem zavar pisilés közben?..-)

Ez azért veszélyes, mert tényleg megszokják és ha ti nem lesztek vagy már nem tudtok segíteni akkor hatalmas lesz a pofára esés, nem tanulja meg hogy vannak prioritások, ha van vágyam, hobbim akkor teremtsem is mwg a rávalót.

Férjem fia az ékes példa erre, mindig ki volt nyalva a segge, kapott vadiúj, modern lakást mikor Pestre költözött, full berendezve, de úgy hogy még porszívózsákot is vett az emberem neki tartalékba, a kukába zsákot tett nehogy a kisfiú elfáradjon benne, kapott villantós autót, kocsi beállót, pénzt, szegény anyósom is mindig tolta nekik a lóvét. A kisfiú és a már felesége sok-sok éve millió felett keresnek együtt, idénre bőven megvan a 2 is. Az autócseréjüket férjem állta, évek óta költöznének kertesbe, de alig van megtakarításuk. A fiú el akarja adni a lakást beállóval amit kapott az apjától, ez mai árfolyamon nagyságrendileg 100 millió de az igényeik akkorák, hogy ebből nem találnak másik lakóhelyet, hozzáteszem azért házasodtak hogy kimaxolják az állami támogatást is. Ez is kevés nekik. Férjem ígért nekik a lagzira 60-at még, egy feltétele volt, kössenek vagyonjogi szerződést. Azóta se kötötték meg, a lány csóró mint a templom egere. Amit keresnek eltapsolják. Fél éve megy a hiszti, férjem megmakacsolta magát, elzárta a pénz csapot, várják ki míg feldobja a talpát.

Ebbe a hibába nem akarok a lányommal beleesni. Férjemnek és nekem van a nevükön pár ingatlan itt helyben, nagyobb városban, Pesten, bármelyikbe beköltözhet, bármire kitaníttatom ami a szíve vágya, akár külföldre is beiskolázom, de állandóan pénzt nem fogok neki nyomni. Tanulja meg az életet. Majd ha feldobom a talpam eltapsolhat mindent amiért megdolgoztam, de addig nem.

A modern kori házasságot nem ismerem, de milyen szép lehetett a régi...-)

Mellpáncélt felvettem, sisak fel, kard az oldalamon, asszony cumcijára ráillesztettem a Tuto lakatot és nyeregbe szállva elporoszkáltam a lovam hátán a 30 éves háborúba...

azért ez szép élet lenne mais, nem?