A lányom egy afgán fiúval jár! (beszélgetés)

Jó a stílusod, gratulálok!:)

Most nincs időm elolvasni a hozzászólásokat, de megteszem.

Ha itt maradnak, talán lesz jövőjük, de ha kimennek, abba a lányod belepusztul.

hova tűnt a fórumindító? jó lenne ő is reagálna...

amúgy meg ha magyar fiúval jár, azt sem garancia arra, hogy nem lesz pl válás egy házasság...ez lutri.

a hitre csak akkor térjen át a lányod, ha ő is úgy akarja, ne a fiú miatt, és soha ne engedd őket ki, mert nem biztos, hogy visszajönnek...ha meg gyerek lesz, főként...nem biztos, hogy látod még az unokád.

nekem is volt ilyen közeli ismerősöm, iszonyat milyen küzdelem árán(visszalpoták a gyerekeket) tudták csak visszahozni a lányt és a gyereket az adott országból.

de lehet ez lesz a világ legjobb házassága, minden benne van a pakliban...

Hat igen , a ciki meg a cuki az nem ugyanaz.

Azt hiszem, valamivel tobbet utaztam mint te, lattam amit lattam, és ez a téma errol szol.

A kulonbségrol.

Persze nem belekötni...de hidd el megmosolyogtató amikor valaki úgy kezdi "Én tisztelem a vallásod és a követőit DE!!!...aztán folytatja tiszteletlenül a legprivátabb dolgokat kérdőre vonni.

Egyébként pont erre a beszélgetésre gondoltam hazafelé az iskolából nevetve meséli a lányom , aki tegnap kapott egy új, gyönyörű szép lila kendőt és ma abban ment, hogy reggel az összes lány az osztályból sikítva rohanta le, hogy milyen szép ( és ahogy manapság kamasznyelvben olyan divatos :"cikiii") az új kendője.:)))

És Istennek hála van olyan jó kapcsolatunk, hogy a a negatív dolgokat is megosztja velem, ahogy a fiaim is.

Mindegyiknek sok a barátja, a ház folyton nyüzsög a vendéggyerekektől amikor nem éppen ők vannak valakinél, és senkit sem zavar ,hogy muszlimok vagyunk és ,hogy az enyémek pl játék közben megállnak imádkozni.:))

Egyszőval te megmagyarázhatod másnak, hogy a kétlyukú fekete az nem normális, de ő ne akarja...:))

Hát azt hiszem ha eleve így el van döntve, hogy más szemlélet, gondolkodás, világnézet, viselkedés...nem lehet normális akkor nincs miről beszélni, csak kérlek szépen akkor te se ítélkezz így mások felett.

És nem is szeretném itt tovább rombolni a topikot, mert egyáltalán nem rólam és a családomról van itt szó eredetileg.

Mondtam, hogy nem belekotni akarok a dolgaitokba, csak emlékezz ra serdolokorodban mennyit meséltél el otthon a valosagrol ami korulvett.

Tolem burkaban is jarhattok, attol én még felveszem a rovidnadragot tusarkuval. Tiszteletben tartom a 2 lyuku fekete lepedot is, csak ne akarja megmagyarazni nekem, hogy az normalis. Sokat utazom és pontosan tudom, mirol beszélek.

A kislányom saját elhatározásából hordja a kendőt ,ellentmondást nem tűrően:) Már akkor elkezdte hordani, amikor még az Iszlám szerint sem lett volna kötelező.Semmi sincs ráerőszakolva.

Így jár iskolába, van rengeteg barátja, senki sem csúfolja...

Nem nagyon értem miért kell úgy gondolni ,hogy ami szerinted "rossz" és "ártó" az valóban úgy is van és miért kell beleszólni más életébe?:)

Én is kendőt hordok, boldog ember vagyok, nagyszerű családom van ,sok barátom, remek munkám ...az tudom, hogy ez nem egyezik a téves képpel ami az emberek képzeletében él "szerencsétlen muszlim nőkről"...de hát ez van ,nem vagyunk ám mi olyan szerencsétlenek :)

Most még suliban van ,de ha hazajön esetleg beszélgethetsz a kislányommal is, elmondhatja ő maga is a véleményét a kendőről:)

Te, ne haragudj, kivancsisagbol megnéztem a képeid, és igazan nem akarok belédkotni, minden tiszteletem a tiéd, vagy akarkié aki mas vallast valasztott maganak,de a kislanyod miért nem hagyod majd felnott fejjel eldonteni mit akar az életétol?

Nem gondolsz bele, hogy egy magyar iskolaban esetleg csufoljak a kendo meg a hosszuszoknya miatt, és tonkreteszed a gyerekkorat? Egy kikozositett gyermek sokat szenved. Lehet, hogy nem meséli el otthon, de attol még valoszinuleg bantjak az iskolatarsai, és ujjal mutogatnak a hata mogott az utcan.

A te gyereked, természetesen jogod van donteni az élete felett, de elgondolkodhatnal azon, mennyit artasz neki.

"Megmondta, hogy ő csak egy olyan lányt vehet el, aki áttér a muszlim hitre."

erre és hasonlóképpen vélekedő fiúkról, aki még a házasság előtt, vagy előre bejelentve, már alatta is meg akarja változtatni a lányt,az a véleményem, hogy húzzon máshova.

Ahhoz hozzámenni sem szabad, legalábbis én menekülnék, mert ha így nem vagyok neki jó, akkor nem is biztos, hogy szeret egyáltalán.

Ez persze vonatkozik az itthoni fiúkra, nem csak a más vallásúakra. Az egymás tisztelete fontos egy kapcsolatban. Ha már azzal kezdődik, hogy nem fogadom el a másságát, abban a kapcsolatban, házasságban nincs mit keresnem.

Szia.

Én muszlim vagyok, magyar muszlim , de nekem nem külföldi a férjem ,mindannyian magyarok vagyunk ...

Természetesen a környezetemben muszlimként rengeteg magyar nő van ,akinek a férje, vőlegénye, barátja stb arab , török vagy más nemzetiségű külföldi muszlim.

Bár van számos példa nagyszerű házasságokra, boldog családokra , azért ez a bimbozó kapcsolatokból ritkán alakul így...

A magyar lányok valahogy nagyon vonzónak találják a "keleti hercegeket"...akik szintúgy a magyar lányokat , főleg ,mert az ő hazájuk sokkal visszafogottabb, hagyományos női szerepeket követő, tetőtöl-talpig felöltözött lányai után ez itt a tejjel-mézzel folyó kánaán. Mint a kisgyerek aki beszabadul egy édességboltba....

A probléma persze a kezdeti idők múló varázsa után kezdődik , amikor vagy kiderül, hogy a fiú bizony az összes "cukorkát" szeretné abból az édességboltból , vagy kiderül ,hogy ugyan ő valóban szerelmes és komolyan gondolja de innentől kezdve kiütköznek a kulturális különbségek.

Egyrészt egy muszlim férfinak bizony elvárásai vannak a feleségével szemben. Nem az, hogy csak otthon üljön, nem az, hogy nem beszélhet,nem az ,hogy burkát hordjon , de még ezek nélkül is olyanok amik egy magyar lány számára legtöbb esetben nem tetszőek. Pl ne tartson kapcsolatot fiú barátokkal, ne járjon olyan társaságba ahol nők-férfiak keverednek, ne járjon szórakozóhelyekre, ne legyen kihívó, ne hordjon rövid szoknyákat, rövidujjú vagy ujjatlan felsőket...

Ezek után szoktak a lányok pánikszerű menekülésbe kezdeni, majd az elkövetkező években hatalmas lelkesedéssel kürtölni világgá ,hogy "milllyen szemetek ezek az arab, török stb férfiak...." pedig hát senki sem tartott pisztolyt a tarkójukhoz, hogy kapcsolatba kezdjenek velük..

Másrészt ami addig egzotikus és érdekes volt a fiúban ,az egy idő után "fanatikus vallásosságnak" lesz tekintve.

Például...a legjobb programot miért kell félbeszakítani az ima miatt, miért nem lehet azt néha kihagyni?

"Jó hogy tilos az alkohol de szilveszterkor illik koccintani egy kis pezsgővel!!"

" A sörben csak nagyon kis százalék alkohol van!!"

" oké ,hogy nem eszed meg a sertés-húslevesből a húst, na de akkor azt miért nem lehet meghagyni és megenni a többit?"

"Persze ,hogy Ramadan van ,de most muszáj megsérteni a rokonokat azzal, hogy egy falatot sem eszel..?"

....sorolhatnám estig , van rá elég példám muszlimaként :))))

Ezek azok amiket már csak egy másik ugyan úgy gondolkodó ember érthet meg.

Ugyanúgy ,ahogy a nem muszlim elvárásait sem fogja 100%-ig megérteni is tolerálni egy hívő muszlim.

Aztán kezdődik a családi nyomás a fiú családjának részéről is, akik ritkán nézik jó szemmel, hogyha gyermekük egy nyugati párt választ(ugyanúgy ahogy az itteni szülők sem rajonganak a keleti fiú ötletéért:)), és számukra a szülő szava sokkal fontosabb ,mint itt nálunk...

Én nem olvastam végig az összes hozzászólást ,csak az elsőt. Amit a fiúról írtál az nagyszerű! Muszlimként olvasva nagyszerű!! Egy muszlim lánynak pontosan ilyen párt kívánnék, megtartja az öt imáját, nem iszik, nem tesz a vallás tilalmai ellen...(bár természetesen testi kapcsolat sem lehetne közöttük a vallási előírások szerint)

DE! Ezt muszlimként mondom ...és úgy gondolom, hogy ha a fiú valóban ilyen jó hívő a lányod viszont nem az és nem is szándékozik az lenni, akkor előbb.utóbb komoly gondok lesznek...nagyon sok konfliktust fog okozni a kultúrák különbsége.

Nem azért ,mert az egyikük rosszabb ,mint a másik, csak ,mert mások.

Más dolog toleránsnak lenni valakivel/ valamivel amit csak távolabbról ismerünk, és más dolog megélni azt a mindennapokban.

A legszomorúbb viszont számomra azok példája ,akik a hatalmas szerelemben eszetlenül feleségül mennek a külföldi fiúhoz, aki tulajdonképpen csak pár éve van Magyarországon (vagy még kevesebb,sőt sokszor itt sincs a fiú csak interneten ismerkedtek és a lány révén jön ide) ( és tulajdonképp a legtöbb eleve csak a családi vízum miatt házasodna) , és aki nem is tud magyarul, és természetesen angolul sem tud és persze nincs egy darab szakmája sem , de ha lenne sem alkalmaznák sehol a nyelvismeret nélkül. Aztán gyorsan születik 1-2 szerelemgyerek és jön a szomorú valóság, hogy a családipótlékból és gyes-ből él az egész család...:(Ez az egy amitől én nagyon féltek minden külföldi kapcsolatos lányot...gondolkozni kéne a jövőképen is mielőtt beleugranának egy házasságba....

De ez amennyire jól értettem nálatok jelent veszélyt szerencsére! Amiket írtál a fiúról, az alapján nagyon normális ember.

A lányod egyébként mennyire ismeri a fiú vallását?

Ő hogyan viszonyul ehhez.

Én azt tanácsolom, hogy ő mindenképp tanuljon a vallásról, úgy ,hogy azt nem a fiútól teszi!!És ha lehet valóban hiteles muszlim kiadványokból vagy oldalakról, ne mindenféle "szerencsésenmegmenekültborzasztósorsúarabhercegnős" ponyvaregényből, iszlámfóbiás oldalról. Ezt azért javaslom, mert sajnos a muszlim születésű fiúknak ,előfordul egy olyan "jó" szokásuk, hogy ők nekiállnak a lányokat tanítani az Iszlámra...de persze a saját szájízük szerint,egy kicsit kevesebb nyomatékot adni azoknak a dolgoknak, amik a férfiak kötelességei illetve az őket érintő tilalmak, cserébe viszont jócskán felnagyítani a nőkét. Holott minden tilalom és kötelesség ugyanúgy vonatkozik mindkét nemre :)

Most jó hosszú lett a hozzászólás , és talán keszekusza is kicsit , meg az ebéd is mindjárt odaég , így abba is hagyom, de azért majd kíváncsi leszek ,hogy alakul a kapcsolat...

"Megmondta, hogy ő csak egy olyan lányt vehet el, aki áttér a muszlim hitre.

szeretném, ha a lányom tönkretenné az életét.

Annyit tanultam, nem szabad beleszólnom az életükbe, mert jelen pillanatban nagyon boldogok."

Imádkozz, hogy a fiú afgán lányt találjon magának. Mert bár milyen kedves aranyos, a statisztika nem azt mutatja, hogy boldogan éltek míg meg nem haltak.

Nem azt mondom, hogy hetente, de nagyon sokszor olvassuk:

Szépen éltek, míg egyszer csak a fiú, kapott egy telefont ,levelet, hogy beteg az apja, vagy a szülei szeretnék látni a családot. És bármennyire is fogadkozik a családfő, hogy visszajönnek, bizony nem ez a vége, mert az otthon tartózkodása egyenlő az agymosással.....

Útlevél elvétel, gyereket elveszik az anyától, őt magát bezárva tartják, és esetleg a nagyszülő leleményének köszönhetően, sikerül megszöknie. És ez még a szebbik történet......

Egy igaz történet: [link]

Persze, az is más ha a lányod ,azt mondja, hogy önként és dalolva utazik, és szereti a férjét, bármire képes érte....

Más világ, más emberek, más szokások....

Afganisztánban pl. ha rajtakapnak, hogy elemelsz valamit, és nem csak ott, Iránban is, levágják a kezedet. De nem a balt, a jobbat, mert akkor éhen is halsz, ott a bal kézzel nem ehetsz....

Sziasztok,

jelen pillanatban nem tudom átolvasni az összes hsz-t, ígérem pótolom, de volt és jelenleg is van pár, mondjuk inkább úgy, hogy más kultúrájú, kollégám, feleség, menyasszony, stb.

Maradjunk inkább a más vallásnál, más neveltetésnél és más szokásoknál.

Nagyon kedves emberek, hiszen sokkal dolgoztam együtt, végtelen tisztelettudóak, viszont amelyik hazamegy és viszi a családját, menyasszonyát is, az nagyon ragaszkodik az ottani hagyományos dolgokhoz. Itt előfordul, hogy nem bírja az európai neveltetés a zártságot, az ottani elvárásokat. Máshol is elválnak, haza kell jönni szülni, és akkor nincs probléma.

Viszont, aki itt marad, vagy elköltözik más eu-s országba, annál várhatóan jobban tetszenek az itteni dolgok, nem ragaszkodik a családjához annyira, mint itt is sokan, mert kiköltöznek nyugat Európába, marad itthon mindenki.

Ami számomra csak egyet jelent, jobban szereti a társát, feleségét, minthogy kitegye a saját világuk által előírt dolgoknak. Mi több, lehet önmaga is soknak tartja az elvárásokat, bár lehet igen vallásos még ettől.

Hogy milyen lehet egy felemás házasság? Mondjuk így, mert nem csak afgán, vagy más nemzetbelihez mennek a lányok, esetleg járnak velük, hanem sokkal többel.

Hát egy házasság mindenhol felemás, nem?

Az egyik ember ilyen nevelést kapott, olyan gyökerekkel, a másik amolyan indíttatással került a világba, különféle elvárásokkal.

Nagyon ritka, hogy pontosan olyan emberek kerülnek össze, hogy minden passzol, minden összeillik, de lehet ők azért mennek szét, mert nagyon unalmassá válik a kapcsolat így.

Hogy mit szólnék, ha a gyerekem más vallású, gondolkodású társat hozna? Nem tudom. Inkább az érdekelne, hogy milyen ember.

Van a barátai között - gőzöm nincs hogy illik most mondani, néger fiú, de olyan kedves, itt nőtt fel, anyja fehér lány volt. Nem éltek jól, egyáltalán nem volt a dolognak köze a színükhöz.

Van közeli,majdnem baráti házaspár, ahol a fiú szülei mikor meglátták a kislányt és beszélgettek Vele, azt mondták, hogy ha mást mer hazahozni, inkább ne is jöjjön :D Pedig igazán messziről, Iránból érkeztek, a régi Perzsia területén fekszik, magyarán, nem arabok a legtöbben. Perzsák.

Hazaköltöztek, míg a fiú a diplomáját nem honosíttatta, és visszajöttek ide, mert szeretett itt lakni és tudta a felesége a családja nélkül elveszett.

Aztán van olyan is, hogy hiába imádott egy magyar lányt, de mindig is mondta, neki be kell tartani a családi szokásokat, soha nem veheti el, mert már meg van a család által kinézett (unokatestvér) feleségnek való. A lány is mást szeretett, de mégis hozzáment. Valahogy boldogok lettek, édesek voltak és kedvesek. Talán mert ilyen nevelést kaptak.

Volt olyan is, aki mikor hazavitte a feleségét Egyiptomba, de nem oda való volt, csak ott éltek, mert menekült az egész család, szóval annyira visszatért a saját szokásaihoz, hogy a lány hazaszökött. Idejött utána, elváltak, a fiú mégis itteni lányt vett el másodjára is, csak nem ment többé vissza, látogatóba esetleg.

Rengeteg kapcsolat van, arra gondoljatok, az itthoni házasságok, együttélések is komoly konfliktusokat szülnek, mert össze kell szokni.

Ha szeretik egymást, próbálják ki milyen együtt élni és ha elég a kapcsolatukhoz az egymás felé érzett szeretet, kibírják, akárhol.

Ha nem, mindegy lenne, ha magyar fiút választott volna a lány.

megjegyzem az itteni kapcsolatoknak is vannak családi ellenzői, nem?

Néha csak azért jönnek létre ezek a házasságok, mert annyira ellenzik.

Szerintem hagyni kell a fiatalokat, tudják ők jól, hogy mit szeretnének. Aki menni akar, úgy sem lehet visszatartani, aki meg maga is tudja, hogy nem erre a házasságra vágyik, de úgy ellenzik, az bizony csakazértis belemegy.

Jujjjj, túl hosszú lett, de én mrá csak ilyen vagyok :D

Szerelmesnek lenni csodálatos érzés,képesek vagyunk az egész világgal szembemenni érte.

Az észérvek kívülállóktól semmit sem érnek-ezt lássuk be.

Amit tehetsz: tudatosítsd,hogy bármiképp alakul a sorsa-mindig a Te/Ti kicsi lányotok marad és bármi baja van számíthat a segítségetekre.Persze azt is szükséges volna megértetni vele,hogy ne szüljön amíg a kapcsolatában nem teljesen biztos.

Az effajta kapcsolatok időtállóságát mindenkinek magának kell megtapasztalnia.

Fontos részetekről a tolerancia és ha "barátként" kezeled a fiút-nem kapsz szemrehányást sem.

Hazánk fiai,lányai ha tehetik azért próbálnak külföldön "szerencsét" mert ott gondolják jobbnak az életüket vagy tudást akarnak szerezni,ez a többi nációra is érvényes.

Ami a továbbiakban kérdéses,az a hogyan tovább:vagy a fiúnak kell asszimilálódnia Európához,vagy a lányodnak a kinti körülményekhez.

Azt en nem tudom megmondani neked, hogyan nevelkedett de azt latom, hogy semmi vita nincsen közöttuk es nem olyan a ferfi, hogy parancsolgatos vagy ilyesmi.

De ott van az alban lany 27 eves de ö is muszlim de ö meg egy kicsit olyan maradi.