A jó anyukának zsíros a haja (beszélgetés)

Ha szükség esetén nem a sürgősségi ellátásra ment, hanem várta amíg a rendelő nyit, az hiba, akár ki van sminkelve, akár nem.

Ettől függetelnül, ha lázas a gyerek, és nosmál rendelésre kell vinni, nem értem, miért baj, ha sminkel, attól a pár perctől nem lesz se jobban, se rosszabbul a gyereknek, hiába fogja a kezét az anyuka.

lehet, hogy az anyuka sminktől eltekintve sem méri fel jól a dolgokat.

meg van aki túlparáza (mint én) van aki alul

Hú, ez tényleg szörnyű, pedig én sminkelem magam!!

A család rám is rámszólt, amikor autóbalesetem és agyrázkódás után nekiálltam epillálni a lábamat a kórházba menetel előtt! Mit hallgattam azért, főleg, hogy az ismerősi körünkben történt ugyanilyen baleset,csak ott a lány azóta sem jött helyre.

de egy gyerekkel...

Ez így igaz!

Majd ha a gyerek 25 évesen megáll a lábán, felelősségteljesen tud gondolkodni és rendezett életet képes élni - majd akkor elmondhatjuk magunkról h jó munkát végeztünk...

Csak óvatosan!:))

Én a terhesség alatt végig olyan rosszul voltam, hogy a végére 4 kiló jött csak fel, 7 hónapig csak fogytam, na azt se kívánom senkinek!:) Szülés után 11 kilóval voltam könnyebb, mint a terhesség végén.

Szerintem a cikked jó is, meg nem is. Azért nem jó, mert sok benne a gúny és a lenézés. Ez az anya-dolog, hogy ki a jó, meg ki a nem, amúgy is egy nagyon-nagyon érzékeny terület...

A cikkedben a jó, hogy igen, abban igazad van, hogy törődnünk kell magunkkal - az utóbbi időben nagyon felkapott lett, mondhatni divatos ez a téma, pedig szerintem a legtöbb ember - lehetőségeihez mérten - törődik magával.

A cikkedben túl sokszor térsz ki a túlsúlyos, kövér anyukákra, pedig ez még nem egyenlő az ápolatlansággal.

Igen, én is kövér vagyok, de nem ápolatlan. És igen, én is anyuka vagyok, remélem, hogy jó.

Egyébként az ápolatlanság is mindenkinek mást jelent. Nekem pl. az az ápolatlan, aki nem mosakszik, büdös, igen, feltűnően zsíros a haja, rosszak a fogai (úgy értem feketék, nem pedig hiányosak), stb. A testalkattól még nem lesz valaki ápolatlan. Sőt, attól sem, ha pl. meleg nyárban utazik a buszon és megizzad, hiszen alig várja, hogy hazamenjen és letusoljon - ez átmeneti állapot, szóval nem kell rögtön mindenkit elítélni.

Ja, és még valami: az, hogy ki milyen anya volt, abból fog lejönni, hogy a gyermeke hogyan emlékszik majd vissza a gyermekéveire. Mert ütögetheti valaki a vállát, hogy márpedig én jó anya voltam (és még magammal is maximálisan törődtem), ha a gyermeke csak arra fog visszaemlékezni, hogy anya, azért a szolárium helyett elmehettünk volna a játszótérre is, vagy hogy emlékszem, amikor nem voltál otthon... vagy ahogy néztél rám egy bizonyos pillanatban, vagy, hogy lehet, hogy Pistike anyukája kövér, de olyan jó volt odabújni hozzá akkor, amikor én belázasodtam, de téged nem lehetett elérni a fodrásznál, mert éppen magaddal törődtél, stb.-stb. (erről csak annyit, hogy egy mackónadrágos anyuka rövid, de tiszta körmökkel, vagy lerágott, de tiszta körmökkel "simábban" el tudja látni a gyermekét (mint egy hosszú, szúrós körmös, akinek ki tudja, mi bújik meg az "ápolt" körme alatt ... és sőt, a kövérség sem akadálya, hogy az ember jó anyukakén gondoskodhasson gyermekéről!) Szóval az idő fogja majd eldönteni, hogy ki milyen anya volt!

Szerintem jó, hogy írtál. Bárkinek lehet véleménye a témában.

Nekem is volt korábban problémám a hormonrendszeremmel, és én hónapokig hiába sportoltam, edzőterembe jártam, szaunáztam, méregtelenítettem, diétáztam, egyszerűen nem mozdult a súlyom. Aztán megtaláltam az aviva tornát. Na ezzel tudtam helyrerakni a hormonrendszeremet. Most elkezdtem egyébként, mert szoptatás alatt is lehet tornázni. Remélem azért apránként majd megindul a súlyom lefelé.

Amúgy nagyon érdekes, mert pl. a Húgom 50 kilósan kezdte a várandósságot, és 20 kilót szedett fel. Szoptatás alatt pikk-pakk lefogyott, pedig rengeteget evett.

Én 73 kilóval kezdtem a babavárást, közben fogytam is (szagérzékenység miatt nem bírtam enni), elvileg terhességi diabéteszes is lettem (bár egy eredményemet kivéve mind jó lett, mert folyamatosan nézték a vércukrot!), emiatt diétáznom kellett, kb. 73 kilóval zártam a babavárást, és ugye 65 kiló lettem a fiam születése után. Komolyan, nagyon jól éreztem magamat a bőrömben.

Aztán 11 hónap alatt feljött 10 kiló. Pedig nem zabálok, nem eszem ki a hűtőt, ahogy azt előttem írták, naponta eszek 5-ször kisebb adagokat. De én nem bosszankodok miatta, mert valamit valamiért. Az én szervezetem ilyen, a hormonrendszerem. Aki meg ítélkezik rólam, az az ő baja. Attól én is próbálok csinosan öltözködni. Amióta anyuka vagyok, nem hordtam magassarkú cipőt, de attól még felveszem a lapos talpú, divatos cipőmet. És a gyerkőc után is könnyebb benne menni. :)

Hű!! Na ma duplán edzek, mert úgy elszégyeltem magam.:)

(csak meg ne szüljek)

:)) ügyi!!!

Szerintem járna, ha nem lenne jó neki. :)

Amúgy mi családilag járunk kikapcsolódni, tehát más párokkal/családdal. Tehát ő sem ül itthon, és mi sem. Én meg ugye a szoptatás miatt ittam az elején az alkoholmentes sört, aztán egy-egy ünnepkor velem, vagy a "nagyobb" családdal/barátokkal is megiszik egy doboz sört.

Nem minden férfinak van igénye eljárni otthonról. Ez már megint általánosítás és kategorizálás. Mellesleg előttem sem szerette az alkoholt, úgyhogy nem én változtattam meg. :)

Hogy érted, hogy nem híztál??? Már akartam kérdezni.

Ugyanannyit nyom a mérleg, mint 8és fél hónapja? Mert akkor fogytál.

Muszáj lesz otthagynom. Jaj, ahelyett, h itt írkálok, húznom kéne a fitnessterembe most is!! (9.hónapban túl lusti az ember)

nem soká indulok.

De jó Neked, irigyellek! :)

És híztál a terhességed alatt?