Zsarolással megtartani valakit? (beszélgetés)
Amikor ezek a sírógörcsök rájönnek, mindig azt mondogatja hogy érzi hogy ez csak egy "hamis szeretet nem igazi" amit én érzek. Én is úgy érzem ez nem ugyanaz amit ő érez, ez a "nem tudok élni nélküled" jellegű szeretet. Szerintetek megmondjam neki hogy ez van? Esetleg magától belátja hoyg jobb nem erőltetni a dolgokat? Vagy nem szóljak semmit mert végezne magával?
én azt nem értem, ha soha sem szeretted minek mentél hozzá?
Ez nagyon tapló dolog. Mi a frásznak mentél hozzá?
Mi is így álltunk hozzá hogy ez elején minden tökéletesnek tűnik, de ez mindkettőnknek különlegesen tökéletesnek tűnt az eddigi tapasztalatainkhoz képest és nagy volt az összhang..sajnálom hogy nem derítettük ki egymás negatív oldalát, hogy idáig nem juthattunk el :-(
De annyira kész van idegileg a férjem, éjjel 3-4 órákat alszik gyógyszerrel és napközben is többször elkapja a sírógörcs. Nem akarok mégegyet a szivébe döfni. :-(
Ha sosem szeretted, miért mentél hozzá? De ugye tudod, hogy az új szerelmeddel sem lesz minden rózsaszín és tökéletes? Ezt majd az idő eldönti, pár hónap múlva majd tisztábban látsz, de addig ez nem más, mint az újdonság varázsa. Persze lehet, hogy tényleg igazi szerelem, de ilyen korai szakaszban még semmit sem érdemes készpénznek venni.
Nem tudom miért akarod összemosni a kettőt.
Ha egy kapcsolat jó és szereted a férjed, akkor eleve nem jutsz el a szeretőig.
Ha meg nem jó, és már nem kívánod, nem szereted, akkor válj el.
Bármennyi okod is volt rá, a megcsalás ocsmány húzás, én a helyében nem is akarnám megjavítani.
Mérlegelj! Ha úgy érzed nem szereted és nem fog megjavulni a helyzet, akkor sajnálatból, a régi idők emlékére meg a gyerek miatt ne maradj.
Neki is, neked is jár a boldog, kiegyensúlyozott kapcsolat, csináld ezt tisztességes ember módjára, ne bolondítsd egyiket se!
Teljesen logikus és ésszerű döntés. De ez a racionális oldal...
Ha pedig akit szeretsz és most elküldtél - esetleg megvár - ha mégás a tovább állás mellett döntesz.
Hát, ezzel az öngyilkoskodással meg idegösszemlásokkal sikerült megfélemlítenie, még a szeretőmmel is megszakítottam a kapcsit! Ami lehet nem volt hülyeség, igy legalább nem befolyásol. Meg azt gondolom, a gyerekem apja, a férjem, nem dobom el magamtól csak úgy - most kiborult a bili, kiderültek dolgok, meglátjuk, észbekap-e és változni fognak-e dolgok...Ha nem lépek, max fél évet adtam magunknak és ezt ő is tudja! Azért egy esélyt adhatok neki szerintem ez normális - csak a fenébe is, az újjal annyira jó volt minden most őt elveszítem de ki kéne őt zárnom most a gondolataimből. Néha kétségeim vannak hogy helyesen döntöttem-e hogy a férjemme élesztgetem a dolgokat és valakit elveszítek akivel lehet jobb lett volna de hát ezt nem tudhatom. Inkább a férjemnek adok még egy esélyt.
Igen, most ez az elgondolkozós időszak van...szerető nélkül tiszta fejjel. Meglátjuk mi lesz.
Most tetteted az egyszerűséget, vagy kezdő lökésre vársz innen? Miért szerinted mikor kell abbahagyni, mikor már a gondolatától is undorodsz, hogy hozzádér???
Hát, ha nem is rögtön kiszállni, de érdemes elgondolkodni rajta, az tény!
Ettől függetlenül most hogy kikészítettem nagyon sajnálom és meg akarom vigasztalni de szerintem ez csak "sajnálat".
Pl. ma reggel kérdezte hogy miért nem írtam neki soha szerelmes üzeneteket, miért nem ölelgetem csak ha megkér? Nem akartam odavágni hogy azért mert nem voltam sosem szerelmes, szegény igy is készvan...
Hm...hasonló érzéseim vannak, kivéve egy dolgot: bár nem szoktam kezdeményezni az együttléteket mert magamtól nem kívánom meg, azért ha ő kezdeményez az jól esik. Mondjuk nem azon a szinten mint az újjal, akivel szímből-lelkemből szeretkeztünk. Különben ha elutaztt nem nagyon epekedtem utána. Mint ember, érdekel hogy jól van, de sosem számoltam a napokat, órákat hogy mikor leszünk együtt. Most próbáljuk "felmelegíteni" a dolgokat és elmegyek vele moziba bár nekem olyan mintha egy haverral mennék. Ez az a pont amikor érdemes kiszállni?
Igen... nem szeretem őt, csak elviselem. Esetleg megjátszom mások előtt hogy boldogok vagyunk, de csak azért hogy az óvónők azt lássák hogy milyen szép család vagyunk...
De különben nem érdekel mit csinál egész nap a párom és merre jár, nem vágyom rá, nem kívánom, rühellem ha hozzám ér, zavarnak a rokonai meg a családja, akkor érzem jól magam ha nincs otthon... stb.
Ilyenkor ÉRDEMES kiszállni!
A nem szeretem alatt mit értetek? Hogy kihűlt?
Ők azt mondták, hogy "más lett volna" ha otthagyon a férjem és utána kezdek egy újabb kapcsolatba, de így hogy mellette találtam valakit más a helyzet és azt mondják az új van ilyen rossz hatással rám, felejtsem el és húzzak vissza férjemhez, biztosan helyre tudjuk hozni a dolgokat.
A nem szeretem alatt mit értsz? Nem vagy szerelmes vagy egyéb? Lehet bele kéne nyugodnom hogy nem érzek túl nagy vonzódást, szerelmet, lehet ebbe mindenki belenyugszik csak én nem vagyok képes? (na de mondjuk emellett vannak más dolgok is)
Mondd azt, hogy akkor éljenek vele ôk!!!!
Úgy érzem igy elveszítem az esélyt hogy újrakezdjem mással. Mondjuk biztos eléldegélnék én a férjemmel úgy mint eddig és tuti vannak sokan akik így vannak ezzel, de vannak akik bevállalják a változtatást és kiegyensúlyozottabbak lesznek. Unokatesóm 1 gyerekkel tavaly vált. Nem igazán értettem miért, kihűlt a kapcsolatuk. Most meg 100%-on ég annyira szerelmes most költöztek össze az új lovagjával!
Tudjátok ezért is irogatok itt a fórumon, mert a családom foggal körömmel azért "harcol" hogy maradjunk együtt és anno az ő hatásukra döntöttem a gyerek és a férjem mellett. Lehet ideje lenne saját magamra hallgatni, a szívemre.
Szerintem, egy gyerek nem ok. Lásd, én is egyedül nevelem. Inkább így, mint egy olyan emberrel akit nem szeretek.
Nem tudom, miért hiszik azt sokan, hogy a gyerek miatt mindenképpen együtt kell maradniuk. A gyerek nem hülye, érzi, ha valami nincs rendben a szülei között. Inkább legyenek elvált szülei, jó kapcsolatban egymással, mint két ember, aki hivatalosan együtt van ugyan, de szinte nem is szólnak egymáshoz.
Azzal láthatatlanul az ő életét is tönkretennétek...
Nem tudom hogy itt generációs különbségekről van e szó ki hogy látja a dolgokat, de egy gyerek miatt együttmaradni?
Engem is érzelmileg zsarolt egy évig a gyerkőccel. Tudtam, ha nem lépek én megyek rá a házasságunkra. Már válunk.
Mindenkinek csak egy élete van!!! Neked is!!!
Nem maradhatsz vele csak azért, mert különben összeomlik. Elsősorban arra gondolj, mi a legjobb neked. Túl rövid az élet, hogy bárki miatt feláldozd magad.
További ajánlott fórumok: