Ti mennyi pénzből éltek havonta és hogyan viselitek az esetleges pénzügyi nehézségeket? (beszélgetős fórum)

Nekem nem kell bemutatni falun élek, mezőgazdaságból. A malacot már nem lehet csak minuszosan megnevelni, a csirkét még talán...annyi a hasznod, h tudod mit eszel. Ahhoz, h ennyi fajta gyümölcsöd legyen, nem kis kertednek kell, h legyen, és valóban az önellátáshoz is még legalább 2-3 hektár. Ahhoz valamilyen gép, vagy ló....stb.

De ez azt hiszem parttalan vita.

Azt nem tudom mennyiből élünk, mert nálunk ez nagyon változó, hogy adott hónpban menniy folyik be, de azt tudom, hogy a havi rezsink mindennel kajával, csekkekkel, minden egyéb költekezéssel olyan 250-300ft havonta.

De a férjem a kasszamester, én inkább csak kiüriteni tudom :P

Köszönöm!

Pedig van még honnan lecsizsolható pénz úgy,hogy az alapvető szükségleteinkre meg van pénz.

Ebben a hónapban könyörögtem ki a férjemtől egy feltöltő kártyás SIM-kártyát, mert eddig előfizus volt és bevallom, ha előttem a telefon, és tudom, korlátlanul beszélhetek, akkor a legnagyobb butaság miatt is képes vagyok telefonálni, ez meg egy marha rossz dolog.

Amíg feltöltős kártyám volt, bőven elég volt egy hónapban 3000 ft. Most kb: 10-12 ezer forint a havi számlám. Igaz, akkor egy városban laktam a tesómékkal, szüleimmel,barátokkal, most viszont már nem. Anyukámékkal nem is tudok családi csomagra váltani, hiszen más szolgáltatónál vagyunk és anya nem akar változtatni, én sem fogok, hisz így a férjemmel ingyen beszélünk. És anyuékon kívül szinte mindenki ugyanannál a szolgáltatónál van, mint én.

De így is 8-9000-ret spórolunk majd meg, ami igen szép összeg :)

Szia!

Nem hiszem, hogy rosszul csinálnád. Egy felújítás, építkezés mindig nagyon sok pénzt felemészt, és valamit valamiért elven működik.:) Az, meg, hogy még így is tesztek félre, képeztek vésztartalékot, különösen becsülendő szerintem.

A 60-40 elv egyébként szinte mindenhol kell, hogy működjön valamennyire. Merthogy elviekben akkor élsz megfelelő méretű házban, akkor van megfelelő méretű kocsid, stb, ha a kiadásaid nem többek, mint a bevételeitek 60%a. Sőt, még ebbe is bele lehet még jobban merülni. A 60%on belül pl 10 vagy 15 százaléknál több nem kellene, hogy közlekedésre menjen rá, ebbe ugye benne van a benzin, parkolójegy, biztosíás, szerelési költségek, vagy tömegközlekedésnél bérlet...ha többe kerül, akkor vagy nagyon messze laksz a munkahelytől, vagy akármitől, és akkor már itt sem árt változtatni...viszont a rezsire, és ez csak a csekkek, a bevétel 35%amehet el max...ha ennél több, akkor valami szintén nem okés...ha viszont kevesebb, és nagyon szeretitek azt a környéket, akkor a fennmaradt összeget át lehet csoportosítani a közlekedéshez..és így tovább. Ezért az ilyen ötleteket, tanácsokat senkinek sem egy az egybe kell követnie (már akik akarják persze), hanem átvariálni a saját életmódjához, igényeihez.

DE szerintem te jól csinálod. Felújítás mellett is képezel némi vésztartalékot..és ez teljesen mindegy kezdetekben, hogy 5 vagy 50 ezer, majd amikor már minden a helyére került, akkor átgondolod, hogy mire mennyi is jutna sacc per kb.

:)))

Ilyen:)

Van olyan spórolás, amit leírtál, de azért valljuk be, ez leginkább idősebb embereknél fordul elő, nem fiatal huszonéves vidéken élőknél.

Nem hoztam ki semmiből semmit, nem akarj félremagyarázni dolgokat, már az előző hsz-ban leírtam, mit gondolok a "meglátni és megszeretni" dologról.

Én jobban szeretem azokat a pénzügyi tanácsokat, amiket innen-onnan kapok:) Persze vannak olyanok is, amik szerintem nem igazán alkalmazhatóak, meg ugyebár mindenki a saját háztartását jobban látja.

Az biztos, hogy szívemből örülök, ha jobban megy másnak, mint nekünk, és az is biztos, hogy szívemből segítek annak, akinek nálam rosszabbul megy, ha éppen megtehetem és nem alkoholra van szüksége.

olvasd el a bejegyzésed legutolsó mondatát.

Nem feltétlenül "vegetálás"-nak nevezném, amit leírtál...

Meglátni és megszeretni... Hajajj, nekem is volt ebben részem, 7évig Bp-en laktam. De akármennyire beleszerettem ebbe-abba, tudtam, mi az amit megengedhetek, és mi az, amit nem. Így volt, hogy fájó szívvel, nyálcsurgatva tovább mentem.

Az már régen rossz, ha valaki nem tud megálljt parancsolni a "meglátni és megszeretni" elve miatt. Igenis reálisan kell gondolkodni. Ha megtehetem, megveszem, ha nem, akkor hiába szerettem bele, az bizony ott marad. Ilyen egyszerű :)

Soha ne kérj és ne fogadj el pénzügyi tanácsot olyantól, akinek nem te fizetsz tiszteletdíjat, hanem valamelyik bank vagy biztosító jutalékot!

Nem pénzügyi tanácsadók, hanem biztosítási ügynökök, csak így jobban hangzik :D

Sorry, hogy beledumálok. Én nem csak annak érzem magam, hanem az vagyok ;)

Ami az ingatlannal kapcsolatos véleményét illeti, totál igaza van. Csak számolj utána, mennyiért kell megvenni azt az ingatlant, mennyit költhetsz felújításra, mibe kerül a fenntartása, mennyit kell költeni a karbantartására, végül mennyiért tudod eladni - nyilván 5 év elteltével -. Ha hozott évi 10% tiszta nyereséget, jó befektetés, ha nem, akkor rossz.

Az ingatlan akkor volt jó befektetés, amikor pár százezerért, egy-két millióért lehetett megvenni és most a sokszorosát éri.

Hitelt felvenni rá viszont programozott öngyilkosság ;)

Kockamód élni, leírogatni mindent...

Mivel könyvelő a szakmám nekem lehetetlen nem levezetni az otthoni dolgokat, egyszerűen számok és számok igen, semmi spontaneitás nincs benne tudom, de hasznos:)

Amikor még nem volt egy gyerekünk sem, mi is nagyon facán spontánkodtunk és láss csodát, még így is maradt! Most van 3 poronty és örülök neki, hogy időközben egy kicsit változtattam a számlák kezelésén meg miegymáson és kockamód élek, igen. Én több előnyét látom mint hátrányát, és nem kötelező mindenkinek így csinálnia, komolyan, mégis mikor megemlítek pár dolgot itt-ott még baráti körben is, mindenki a homlokára csap, hogy jaj, ez nekem még soha eszembe nem jutott, milyen jó ötlet stb. stb.:) Szóval annyira rossz nem lehet:D

Hát látod, ezt hozta ki belőle. Nyilván a falun élő nem tud annyit császkálni kirakatok előtt, ez axióma. Falusi házban más dolgok is vannak, mint panelben, persze ha az ember meglátja, és akarja csinálni. Aki meg kétségbe vonja, hogy olyan spórolás nincs, amit leírtam, remélem vitatja a Minden gyerek lakjon jól feladatait, nem is tudja, mi az a felzárkóztatás. Bp-ről nézve pl. Érd is vidék, Érdről nézve Kerekegyháza, onnan pedig egy 200 fős kis falu.

Ahhoz, hogy eljutott a fórum a Hogyan viselitek az esetleges pénzügyi nehézségeket?-től 70 milliós házig, ehhez gratulálni tudok. Három nap alatt sokat spóroltatok :)

Aki jól áll anyagilag, az többnyire el sem tudja képzelni, milyen az, amikor a másiknak alapvető dolgokra sem futja. Tudom, álltam mindkét táborban. Volt, hogy hetekig krumplis, káposztás, tésztás ételeket ettünk, várnunk kellett a mosással, míg nem lesz fizetés, hogy tudjunk venni mosóport, a ruhatárunkat se cserélgettük túl sűrűn. A helyzetünket azok, akiknek volt, sosem érezték át igazán, értetlenkedtek, fellengzősködtek, "mindenki a saját szerencséjének a kovácsa" mottóztak, és játszották az eszüket, hogy hol nyaraltak, miket vettek, kocsit cseréltek.

Most a másik táborban vagyok, nem kell különösebben figyelnünk arra, hogy mire költünk, nem kérdés, hogy megengedhetünk-e magunknak ezt-azt, nyaralást, kocsit, nem kottyan meg egy nagyobb bútor, tárgy megvétele, vagy egy nagyobb összeg kiadása. Nem mondom, hogy szuperül élünk, de normálisan, anyagi gondok nélkül, nélkülözésmentesen. Igyekszek nem megsérteni másokat, szegényebbeket, nem kérkedni előttük azzal, hogy mennyi pénzből hol nyaraltunk, van-e plazmatévénk és hasonló. Az ilyen embereket senki sem szereti, mert tapintatlanok, és elfelejtik, hogy gyakran él a mondás: egyszer fenn, másszor lenn, vagy épp azt, hogy honnan is indultak. Ez persze nem vonatkozik azokra, akiknek A, B, C, D tervük van az életre. Valljuk be, a legtöbb embernek nincs. És a "vessél magadra" politika nem túl szimpatikus sok ember szemében. Akinek van, az örüljön neki, akinek meg nincs, az törekedjen arra, hogy jobb legyen az élete, de egymás mocskolása fölösleges, mert az élethez kell egy nagy-nagy adag szerencse is, nemcsak mi magunk, az, hogy mi mit teszünk bele.

Én írtam. De mit is kéne megbeszélni 'Kukacc'-nak velem?

Az a hozzászólás arról szólt volna, hogy néha teret kell engedni a spontán "örömöknek".

Ha most az lesz meglovagolva, hogy nekem a pénzköltés az örömöm, akkor elmegyek lottózni!

Végig olvastam a fórumot..bár már a felére nem emlékszem:)tetszik nagyon:)

Az én véleményem az hogy a spórolás/pénzbeosztás igen hasznos de nyilván nem mindegy MENNYI pénznek a bizonyos 60%-40%...és igen aki a teljes fizujából nem jön ki (sajnos),nemhogy félre tegyen annak a további pénzforrások megteremtése lenne megoldás.