Ti hogy tudtok túlleni egy szerelmi csalódáson?Kinek mi segit? (beszélgetős fórum)
Figyelj SZK!Ne törödj vele, menjen haverozni, Te meg csinálj úgy, mintha mise történt volna!De ne készítsd ki magad:egy annak semmi értelme, csak megint mindent összekavarsz a szervezetedben.Kettő:Nem érsz vele semmit, mert nem hatja meg.
Nyugodj meg, váll felvonás, mély sóhaj, és foglald le magad!
Ne borúlj ki azzal senkin sem segítesz!
... ilyen... vagy elfogadod, vagy nem...
Nem érez téged örökös kapcsolatnak azt gondolom... legalábbis innét messziről és hunyorítva nézve.
Vannak nők, akiknek az a természetes és ezt el tudják fogadni, és addig ők is mennek barátnőzni, welnesezni, teniszezni... stb. Őnekik a Te párod teljesen normális lenne.
Sziasztok lányok!
Valaki símogassa meg a fejem és engedje, hogy jól kisírjam magam a "vállán"...
végülis a szokásios dolgok,meló keresés,interjú ,köcsög tesztek stb...de voltam egy gyárba de eljöttem, nem fehér embernek valo..de nem akrok erröl beszélni ha nembaj..
amugy nem sok...
Háthogy 20fele?:)Mit csinálsz, dolgozol?
Nem is írsz:(
Szia eltűnt Lilla!
Velem semmi, megvagyok.Hébe-hóba irogatok, de amúgy semmi, bejelöltem azt a topicot, hogy Ti, hogy kerestek munkát, asszem ma indították.Nem érdekel Téged?
Mi van az angollal és Veled?
Igaz!
De egy nagy szerelem vége,főleg, ha váratlan, és főleg, ha nem TE szakítasz, nem olyan egyszerű...
Nem csodaszer,de nem kell mindent olyan tragikusan felfogni!
Azert vannak a jo baratok....:-))
Ja, bocs félreértettelek. Régen baráti viszonyban voltak a z exem szülei és az enyémek. Majd amikor elkezdett kavarni az anyós, sokat panaszkodtam anyáménka mert hát kinek öntsem ki a lelkem ha nem nekik... Szóval csendben haragudtak rá, nem szóltak semmit egészen a kislány másfél éves koráig. Akkor volt a keresztelője és akkor a volt anyós beszólt anyámnak, ő pedig megvédte magát és visszaszólt. Oltári nagy balhé volt belőle. Utána még másfél évig együtt voltunk de semmilyen családi ünnepet nem tarthattunk meg úgy, hogy az ő és az én szüleim együtt vannak. Borzasztó volt.
Mostani párom szüleit össze se lehet hasonlítani az ex anyósomékkal. Bár egyke gyerek a párom, de őt a szülei nem sajátítják ki, nem féltékenyek rám és nem szólnak bele a dolgainkba. A párom nem is engedné, ő sokkal határozottabb mint az exem, pedig ő is imádja a szüleit, de ha az anyja pl. túl kíváncsi (ami sűrűn előfordul) akkor két szóból leállítja és csend van:-) Ráadásul ők ritkán járnak hozzánk, inkább mi megyünk hozzájuk. A gyerek téma érthető a részükről mert a párom 34 éves és örülnének már ha lenne unokájuk. Én is szívesen szülnék már neki babát de ahhoz teljes idill kell, amíg zűrök vannak addig nem ugrok fejetlenül bele ebbe a dologba.
Nem úgy értettem a férjedhez mit szóltak, hanem a nászukhoz, azaz az anyóspajtidhoz!Néha a szülők a gyermekük védelmébe kelnek.
Azért Neked sem volt könnyű életed.A pici(már nem iy olyan pici) mit élhetett át!
Mostani barátod szülei sem jó fejek, úgy rémlik, mert ők is unokára gyúrnak benneteket, nem?
Lilla lehet most tesz Veled a legjobbat!Kösd le magad, olvas könyvet, és ismerkedj az ebugattát ennél jobb időtöltés nincs!
Mi van az iwiwes jelentkezéssel????Csinálj valamit, ne add fel, jelentkezz arra a pasis/*csajós keresőre az semmibe sem kerül.Nyiss a világra:)
Ne várj túl nagy hallgatóságra!
Pedig szerintem többen jártak hasonló cipőben:)
További ajánlott fórumok:
- A férjem egy társkereső oldalon regisztrált. De azért már nem ez lenne első csalódásom benne... Mit tegyek?
- Hogyan tegyem magam túl ezen a csalódáson? Lehet, jobb egyedül, álbarátok nélkül. Hogyan álljak ki jobban a magam dolgaiért?
- Időskori szerelemi csalódások
- Csak csalódások?(story leirva)
- Barátságok és csalódások
- Optikai csalódások, avagy ki mit lát a képeken!?