Barátságok és csalódások (beszélgetős fórum)

Két nagyon jó BARÁTNŐM volt, és több barátnőm.

Idővel elszakadtunk egyástól. Csak egy okozott csalódást,mert az összeveszés volt. A töbiek, tudjátok a szokásos, munka, család kevés az idő, nem tudunk egyezteni,stb.

A negyvenéves érettségi találkozónkon találkoztam az egyik Barátnőmmel,azóta voltunk egy hetet együtt "nyaralni". Baromi jó volt, nem hatvan, hanem tizenhat évesnek éreztük magunkat és úgy is viselkedtünk (szobán belül). Kb. három órát legtünk a hévizi tóban és kibeszéltük, hogy mindkettőnnek hiányzik valaki, akivel mindent megbeszélhe, olyan dolgokat is, amit a férjével, anyukájával sem. Ne gondoljatok különösebb titkokra.Nem tudom megmagyarázni, de biztos értitek. Annak ellenére, hogy nagyon jól éreztük magunkat,ki tudja, mikor találkozunk legközelebb. De tudom, hogy számathatok rá,és viszont.

Nekem az egyik legeslegjobb barátom az nő. Lassan nagykorú lesz a barátságunk. (16 éves jelenleg.)Még soha nem veszekedtünk, és mikor azt hittem senki nem segíthet ő a legnagyobb bajban is mindig mellettem áll. Van még egy ilyen barátom ő férfi, akinek viszont soha nem fogom tudni meghálálni azt ami mindent értem tesz. Ma is beszéltem vele, és nagyszerű dolog, hogy van nekem.

Viszont van egy, akiről szintén azt hittem az élettől egy ajándék nekem, abban iszonyatosan nagyot csalódtam. Több nincs, nem is volt! Igazi barát csak 1-2 adatik meg az embernek.

"Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani: emlékszem, volt egyszer egy barátom."

Témába is vágó, és tapasztaltam is, és mivel szembejött velem az előbb a neten, gondoltam megosztom veletek.

Milyen igaz mondatok hangzanak el itt :D

Nővel barátkozni tényleg egyenlő a halállal, de olykor jó volna egy NŐ akivel csajos dolgokat ki lehet beszélni. Ha egy nőnek panaszkodom hogy megsértett a párom egyik nap, teljessen átérzi /márha ha érdekli/, a pasik nem igazán érzik át a te gondjaidat, csak sokkal segítőkészebbek. Nem is értem, hogy mi nők mért nem vagyunk összetartóak úgy mint a pasik?!

Gondolom örülne. :DD

Háát, ugye nekem nincs férjem, meg senkim, de megpróbálnám megértetni vele, hogy ők ténylegesen a barátaim, nem az ágymatracaim.

Haat, sokfelek vagyunk, az biztos!

A baratsagok is sokfelek... Valamelyikrol az hiszi az ember, hogy orokke tart, aztan megsem, a masikrol meg kiderul,hogy szinte "semmi" aztan megis mennyi a kozos pont es amikor nincs, hianyzik...

De bezarkozni nem szabad akarhany csalodas is ert, ssem lehet tudni:)

Szia!

Ezzel én is így vagyok...félek a csalódástól és már kezdek elzárkózni a külvilágtól, már azon szinten vagyok, hogy a páromon kívül nincs senkim :(

:)

Benne van a pakliban ez is, az is.

"Az árulót mindig a barátaid között keresd."

Mara Meimaridi

Sziasztok!

Sokfélék vagyunk. Sokaknak rengeteg barátjuk van. Másoknak egy sincs. Van a legjobb...akiért tűzbe tennéd a kezed...van az ismerős, akivel jó elcseverészni közös témákról...van az érdek...van akiről azt hiszed, hogy fontos, de csak neked az, fordítva nem...

Aztán rájössz, hogy lehet, hogy csak kevés embert engedtél magadhoz közel, de hiába bástyázod magad körbe a csalódások ellen...mégis megtörténik. Kihasználnak, átvernek, megaláznak...mindezt akkor amikor egyébként is padlón vagy.

Azt hiszem, hogy lassan kiteszem a táblát, amit folyamatosan tudok olvasgatni: "A hiba az Ön készülékében van!"