Terhesség 45 év felett! - Próbálkozóknak és tapasztaltaknak (beszélgetés)
Jó lenne!😊
Igen, tegnap még én is ebben bíztam!( minimális, barna, hátha...)
Aztán újra meg újra padlót fogok.
Mindig megfogadom, hogy nem élem bele magam, de nem sikerül.😔
Azért remélem, hogy ez a sok dolog amit megteszünk az ügy érdekében, meghozza a gyümölcsét!😊
Teljesen megértem, amit írsz!
Én is reménykedtem, főleg hogy az orvos szerint már spontán terhesnek kellene lennem, mert minden ok nálunk.
Lombiknál is spontán megtermékenyülnek az embriók és gyönyörűek, mégsem tapad meg.
Ő sem érti.
Ráadásul most legalább 4 dologgal gyúrtam a következő hónapokra!
Már este sejtettem, de ma be is bizonyosodott, hogy nem sikerült.😔
Te is???
Én is! :DDD
Michelle? Te vagy az?
:DDDDD
Émi drága, nem vagy etalon a 28 éveddel. Te így gondolod, ő pedig másképpen.
Nem tudhatod, hogy mi az amit 40 felett csinálnál. Azt meg pláne nem, hogy nem vetemedél-e 45 fölött a szülésre. Persze az is lehet, hogy élni sem fogsz már akkor. Nem tudod, mit hoz a jövőd, ne akard mások életét megítélni.
Szerintem 2 hónap az még semmi!
Az nem csoda, hogy nem megy olyan gyorsan, mint sokkal fiatalabb korban.
Nekem is van már gyerekem, de most az új párommal meg 3 éve nem sikerül.
42 vagyok, túl 2 inszemen, 2 lombikon...😔
en nem igy latom, de ezen nem fogunk osszeveszni :D senkit nem ismerek, akit 45 eves koraig csak a buli vagy a karrier erdekel, es utana vagyik gyerekre, es bocsanat elore is, ne vegye senki magara, de aki addig egy normal kapcsolatot, amiben csaladot is tervezne, nem tudott felmutatni, az kesobb sem eppen ideal pasival tervezne
nekem ugyan vannak gyerekeim, de ha nem lennenek, es egyedul vagy rossz kapcsolatban lennek, de gyerekre vagynek, megtennek mindent, hogy legyen
de azt latom, hogy sok ismeros, akinek akar van mar gyereke, es 40 folott akar ujra (altalaban egy uj kapcsolat, hazassag miatt, ahol a ferfinak meg nincs), nagyon nehezen jon ossze neki, ha egyaltalan osszejon. ezert az a velemenyem, hogy jobb biologiailag idoben osszehozni :D
es ha mar ferfinak, nagyon nagy szerepuk van abban, akar koran, akar keson szul valaki, hogy mennyire birja egy no. nagyon sokat szamit a mindennapokban, lelkileg, testileg is, ha jo a partner, turelmes, ott all a no mellett. foleg ha valakinek nem megy termeszetes uton, es sok mindenen kell atmennie
Nekem szerencsém volt, sikerült fiatalon szülni majd 47 évesen lettem nagymama. Persze, hogy elöntöttek az érzések azt a csepp, gyönyörű gyereket a karomba véve. Még az is megfordult a fejembe, hogy nekem kell még egy gyerek. Aztán ez elmúlt. Az unokáim sokat vannak nálunk, akkor hozom el őket amikor akarom. Így már tudom és látom, hogy én már ezt ami a gyerek neveléssel, minden napi "gondokkal", ovi, bölcsi, különórák, foglalkozás, felelősség, hogy felnevelni, taníttatni, milyen ember lesz belőle, stb már nem bírnám.
Persze teljesen megértem ha valakinek 45 felett alakul úgy az élete, hogy akkor vállal babát. Nyilván meg volt/van az oka. Bárki bármilyen korban szül, tegye. Jó egészséget mindannyiunknak.
Szerintem lassan beszélhetnénk az eredeti témáról, mit szóltok?
Ugyanis erről a részéről már többet beszéltünk, mint amennyit érdemes.
Inkább mondjátok, hogy vagytok, hol tartotok, mivel próbáljátok segíteni a teherbeesést?
Esetleg vár valaki vizsgálatra, vagy drukkolhatunk valakinek, mert eredményre vár?😊
Közben még az jutott eszembe, hogy 27 évesen azon keseregtem, hogy egy öreg nő mellé kerültem a munkahelyemen. Ő akkor volt 40 éves... Amikor 40 lettem, rájöttem, milyen fiatal volt még a kolléganőm, és én ezt hogy nem vettem észre!:) Nem baj, ha most számodra ez visszataszító, szomorú és szánalmas. 12 év múlva, remélem, neked is eszedbe jut, milyen rosszul ítélted meg ezeket a nőket.
Szívből kívánom, hogy soha ne kerülj olyan helyzetbe, hogy igazán meg is érts minket!
Itt és a való életben is kb. 99 % nem azért nem szül (mindegy, hogy hány évesen), mert úgy érzi, ráér még.
Nincs párkapcsolata, vagy nem olyan.
Nincs megfelelő egzisztenciája.
Egészségügyi problémája van.
Kb. ennyi. Egészítsétek ki, ha van még valami!
Szó nincs arról, hogy önző módon a bulizás, vagy a karrierépítés miatt tolnáki ki a nők a gyerekvállalást! Akik abortuszra mennek (általában, és nem minden esetben) sem azért teszik, mert arra gondolnak, ó, ráérek még!
Itt, a hoxán, vagy akárhol, ahol beleszaladhatunk ilyenbe, többségében azok vannak, akik évek óta küzdenek azért, hogy gyerekük lehessen!
A végére egy kis jó hír :
Múlt kedden megszületett unokaöcsém kisfia. Az anyuka 43 éves. Köszönik, jól vannak.
Túl voltak több inszemen, és lombikon. De sikerült!
Kitartást minden babáért küzdőnek!
egy gyerek tervezese es a terhesseg az mindig pozitiv dolog. azt gondolom, egy terhesseget, gyereket megbanni nem lehet :D azt nem tudom, hogy aki mar meglevo babanal, terhessegnel negativoskodik, az miket erezhet, vagy atgondolja-e a szitut
en azert arra biztatnek mindenkit, aki gyerektervezesben van, hogy sokaig ne halogassa, mert kesobb nagyobb esellyel kell sok nehezseggel megkuzdenie, es a fizikai az egy dolog, azt latom, lelkileg visel meg jobban egy not
(reszemrol orulnek, ha mar pasik is kihordhatnanak gyereket :D)