Teljesen egyedül elszigetelve egy másik országban. Depresszió. Nem tudom, hogy mi segítene (beszélgetős fórum)
Valószínüleg már túl sokat kapott a méregből amit ezek az emberek képesek fecskendezni a párjukba. Már elhiszi hogy ő a hibás és neki kell változnia. Ezt viszont csak szakemberrel lehet kezelni. Nem vok hive a pszichológusoknak de néha jól jönnek. Pl ilyen esetekben. Sajna ez tényleg csak az ő döntésén múlik. Képes e magát és a gyerekeit feláldozni egy olyan emberért aki csak tönkreteszi, megöli az egyéniségét és az önbizalmát minden téren. Egy biztos. Ha marad ebben a helyzetben úgy fogja leélni az életét mint egy madár a kalitkában. Azt fogja csinálni és úgy fog élni ahogy a párja akarja. Tipikusan azokat a dolgokat sorolta fel a fórumindító amik egy elnyomó kapcsolat tünetei. De most kellene lépni amíg látja és felismeri a helyzetet. Később késő lesz. Tudom h kevesek vagyunk. De ha meg sem próbálom leírni és segíteni akkor magamat hánynám le mert lehet h ad neki egy löketet h gyerünk lépj már ember mert beledöglesz! Csírájában kell elfojtani az ilyeneket mert rámehet az életük. Boldogtalanságban élni pedig a legrosszabb a világon. Repülj el rabmadár!!!!!
"Apukának ne szóljon csak pakolja össze a gyerekeket és go. Ne írjon levelet semmit. Az iskolában a gyereket magántanulói státuszba tenni, azután ha van már másik suli akkor átiratni."
Ezt írtad. Szerintem ez már ilyen szökdösés kategória, az apukát teljesen kizárni a döntésből, nem szólni neki, és ezt komolyan veszik a bíróságon. Jobb inkább maga mellé állítani őket, nem maga ellen ilyen húzásokkal.
Én ugy vettem ki, hogy neki Anglia tetszett legjobban és talán nem haza vágyik csak vissza Angliába. De még családi segítség sem kellene, ha egyszerűen elmenne egy hivatalba, ahol ezzel foglalkoznak. Vannak önkormányzati lakások is mindenhol. Azt gondolom, hogy ha eddig ezt nem tette meg önként, mi vajmi kevesek vagyunk ahhoz, hogy rábeszéljük, mert utána elkezdte ecsetelni azt is, hogy szereti a pasit, szóval nem is akar elmenni tőle csak ki akarta panaszkodni magát, ahogy elkezdtük mondani, hogy ott kellene hagynia, egyből elkezdte védeni. Ez van. Mindenki saját magáért felelős.
Én egy szóval nem mondtam h szökjön meg. Mivel apukának jogai vannak a gyerekeihez ezért szóba sem jöhet a szökés. De a kapcsolatból ki kell lépnie és ezt csak úgy tudja megoldani egy ilyen beteg ember mellett ha jó messzire költözik mert utána fog menni és beadja majd h nem tud nélkülük élni meg h megváltozik és minden rendbejön. Ezt általában be is veszik mert jobb nem könnyű egyedül a gyerekekkel. De ha vissza megy hozzá csak még rosszabb rosszabb lesz. Sajnos ez kemény dió épp ezért van szükség családi háttérre akikre számithat. Akik támogatják őt egyedül ez nagyon nehéz és ahogy olvastam ő már teljesen kétségbe van esve az önbizalma már egyenlő a nullával. Segítség kell. Rokon, családtag szülő aki mellette áll.
Egy biztos: az már jó jel, hogy felismerte a helyzetét. Ettôl kezdve a megoldás mikéntjén kell dolgoznia.
Hát persze, hogy francia állampolgárok! Apuka francia, a gyerekek francia állampolgárnak születnek, és a magyar, vagyis a kettős állampolgárságot bizony külön kérni kell. Az én gyerekeimmel így volt. Persze, megkapják automatikusan a kettőst, ha kérik a szülők de ezt külön kérni kell. A franciát viszont nem kellett kérniük, ha ott születtek mert az apa miatt automatikusan francia állampolgárok. De ez nem változtat azon, hogy nem viheti el szó nélkül a gyerekeket, akkor sem, ha kettős állampolgárok. Gondolom, ha az egész életében való bújkálás nem vonzza, akkor inkább ne! Meg lehet ezt oldani szökdösés nélkül is!
Így, ebben a formában, amit ő írt, a nagykövetség nem menne bele, hogy még segítse is "elrabolni" a saját gyerekeit. Mégpedig azért nem, mert ez tilos, hogy nem szól a másiknak, hanem csak úgy lelép a gyerekekkel, plusz elesne az összes juttatástól is.
Bár nem félő, hogy a fórumindító meg merné ezt tenni mert a leírása alapján olyan kis hezitáló, hogy nem menne el, pláne nem messzire.
Viszont ha ott marad a franciáknál, ő az anyuka, a gyerekek picik, az apa egész nap dolgozik, ezért nem tudna gondoskodni a gyerekről, nagy valószínűséggel ha nem is házasok, a fórumindító kaphatna gyerektartást vagy ha azt nem, akkor is egy családi pótlék, és amíg munkahelyet keres, asszisztencia, pl kirendelt bébiszitter és egyebek. És a gyerekek láthatnák az apjukat.
Szerintem minden előszó nélkül csak úgy megszökni, az súlyosbítaná a helyzetét és különben is, hova szökne? Haza? Az is eu, úgyhogy a szabályok ott is érvényesek. Ha marad a franciáknál, jobban érvényesíthetné a jogait.
Hát biztos h fordulhat csak nem tudjuk h a gyerekek magyar v francia állampolgárok. Mert ha magyar akkor egyszerűbb a helyzet viszont ha francia akkor az ottani tv-ek vonatkoznak rájuk amiket én nem ismerek. Az a gond h a gyerekek miatt nyilván meg van kötve a keze. Én a helyében fogadnék egy ügyvédet aki felvilágosít h mi tévő legyen vagy tényleg elmennék a követségre s mindent megkérdeznék arról hogy tudok hazajutni minél előbb a gyerekekkel. De ez marha nehéz mert nem engedi sehova. Gondolom h a faluban nincs követség. Hát nehéz helyzet. De pattannék mindenképp!!!! Mielőtt késő és rosszabbra fordul
A nagykövetséghez nem fordulhat az esetleges hazatérés miatt?
Mert a magyar hímnemûeknek nem jár el a kezük???
És jó lenne, ha volna olyan ismerôse, aki beszéli a francia nyelvet, így tudna neki segíteni a hivatalos helyeken fordítani. Meg elmenni néha ide-oda. borzalmas így élni. Lelki terror áthatatlan láncokban.
Néhány héttel ezelôtt olvastam hasonló történetet, csak gyermekek nélkül. Ott volt testi, szexuális erôszak-bántalmazás, személyi szabadság korlátozása.
Úgy szabadult meg a feleség, hogy a férj váratlanul elhunyt.
Sajnos rendőrség stb nem segít ha nincs testi bántalmazás. Bemehet hogy elmondja a párja becsmérli stb. Max azt fogják tanácsolni h beszéljék meg v járjanak párterápiára vagy lépjen ki a kapcsolatból. Sajna ezzel nem sokra megy. A családi szociális háló viszont segíthet. Akivel jóban van v számíthat rá azzal kéne beszélni hogy kell a segítség. Ha nincs pénze előlegezzenek meg a családtagok egy repjegyet. Apukának ne szóljon csak pakolja össze a gyerekeket és go. Ne írjon levelet semmit. Az iskolában a gyereket magántanulói státuszba tenni, azután ha van már másik suli akkor átiratni. Apukának vannak jogai sajnos. De egy fasza ügyvéd elintézi h ne használhassa.
Elôször próbálnék valamilyen hivatalos állami-egyházi támogató-segítô szervezethez fordulni.
Mivel nem házasok, így talán könnyebb lenne elköltözni akár máshova, akár ide haza - átmenetileg.
Kérdés, a gyermekek milyen állampolgárok, kaphatnak-e útlevelet, utazhatnak-e az apa hozzájárulása nélkül.
Lakást, munkahelyet keresni... akár a rendôrség, gyermekvédelem segítségét is kérni.
Amikor az elszenvedő látja hogy nem jó, érzi hogy nem a saját életét éli hanem egy kényszer hatására élt életet akkor az a legalkalmasabb pillanat arra hogy lépjen. Még nem késő. Még változtathat. ( párja már nem fog változni csak rosszabb lesz. Az ilyen személy olyan mint a kígyó. Játszik. De egyre jobban szorít. Amíg van benned élet.) Általában az elején minden tökéletes és fokozatosan építi le a másik önbizalmát h függjön tőle és birtokolhassa. Először pl a kinézetébe szól bele. (Fogyj le, fesd be hajad szőkére, járj másmilyen ruhákban) aztán a főztjébe, aztán arra ébred a másik h semmi nem jó pedig már szinte nem is önmaga mert annyira megváltozott h megfeleljen a bántalmazónak. A bántalmazás nem mindig testi. Nagyon sokszor lelki-pszihikai ami néha sokkal károsabb mint egy pofon. Főleg ha évekig húzódik. Egy idő után az áldozat azonosul azzal a személyiséggel amilyennek a bántalmazó beállítja. Semmi önbizalma nem lesz, nem lesz körülötte senki mert elszeparálták minden segítő kéztől. Én ezen gyorsan elgondolkoznék. Mert általában pontosan a magány elhagyatottság depresszív érzések jönnek amik a gyerekekre is rossz hatással lesznek nagyon rövid időn belül
Van ilyen "betegség", ahol a férfi próbálja teljesen elszigetelni, kiszolgáltatottá, önállótlanná, szinte életképtelenné tenni a társát testileg, lelkileg, anyagilag, szociálisan.
Sajnos köztük is lehet ekkora fafej.
Ok, de legalább saját magának ne hazudjon.Nos az ő élete, de változtatni is csak ő tud rajta.De kétlem hogy ilyen jellegű tanácsokat akart hallani.Inkább hogy vegyen bájitalt, vagy menjen bűvésztanfolyamra...Varázsolja el a férje majd megváltozik, becsülni fogja.......Mi picit öregebbek már tudjuk ez nem lesz így.
Aki tenni akar valamit,az megoldást keres,aki nem az kifogást.
Épp ez az, hogy a franciák a nyitottságukról híresek, nem pedig erről!
Atya ég atya ég!!!! Nehogy hozzá menj!!!! Bántani fog! Így még van esélyed lelépni de ha hozzámész mégnehezebb lesz lelépni. Te most pont jó stádiumban vagy ahhoz h kilépj ebből a beteg kapcsolatból. Rájöttél hogy nem jó. Figyu a párod nem szeret hanem teljes mértékben birtokol. Több nyelven beszélsz. Családoddal milyen a kapcsolatod? Tudsz rájuk számítani? Attól h más országban élnek még segíthetnének mert rá fogsz menni te is meg a gyerekek is. Ez egy nagyon tudatos dolog volt a párod részéről h mindenkitől elszakít és távol visz-tart. Láttam már ilyen kapcsolatot. Ott házasság is volt és mégnehezebb volt megszabadulni a fojtogató kapcsolatból. Ez az elnyomás teljesen felemészt majd. Addig menekülj míg lehet!!!!! Ha több nyelven beszélsz gyerekekkel is talpra tudsz állni. Csak higyj magadban. Gondolom teljesen megölte az önbizalmadat is. Az ilyen elnyomó emberek általában addig addig becsmérlik és alázzák az áldozatot míg az elhiszi magáról h haszontalan és nem képes egyedül boldogulni. Mig a végén olyan erős függés alakul ki a bántalmazóval kapcsolatban amiből nagyon nehéz kivergődni. Szociális munkás vagyok. Rengeteg ilyen családot láttam. És a nők gyerekek lelkileg és pszihikailag tönkrementek. Lépj le!!! Rohdék az ilyen. Ne higyj neki nem szeret. Birtokol.
Kialakul a Stockholm -szindróma. Az ilyen férfiak szépen, módszeresen függővé tesznek. Anyagilag, mindenhogyan. Egyre mélyebben belesüppedsz. Legtöbbjük, ha érzi, hogy lelépne a rabszolgája gyorsan visszavesz egy kicsit, jön a mézesmadzag, a nő marad, mert azt hiszi változni fig valamit. Elhiszem, hogy szereti a férfit. Ez erről szól. Az évek mennek és egyszer csak nem lesz hová, nem lesz miből menekülni. Amíg van szülői háttér, valaki, bárki, addig kell elsöpörni onnan.
Sajnálom, hogy vigaszt vártál és ez nem az.
:(
Nem kell franciának lenni hozzá, de még csak muszlimnak se. Ismertem magyar családot, ahol ugyanez volt. Az asszony majdnem a zárt osztályon kötött ki...
Nem mennék hozzá, de ha otthagynád a gyerekekkel együtt, akkor is szerintem elég jól boldogulnál, mert a franciáknál a szociális háló az egyik legjobb Európában. Pl utána kellene nézned, mert úgy tudom, hogy kisgyerek mellé tb alapon is jár bébiszitter, de számos más könnyítés van az anyukáknak. Szóval azért nem lennék a helyedben annyira kétségbeesve, csak próbálj elmenni egy munkaügyibe és kérdezd meg te magad, ne a férjedet küldd, ő úgysem mondaná meg.
Én pl nem érzem magam magányosnak, ahogy itt írjátok páran, sőt, úgy "beillek" ide, érdekes, hogy amikor először külföldön voltunk a családdal, akkor is már átmentünk ezen a részen (én az olaszoknál élek), és már akkor is mondtam, hogy itt szeretnék élni, és így is lett, igaz, kis városban élek én is, de nagy a forgalom, mert turistaövezet, az emberek pedig nagyon nyitottak. De megmondom őszintén, a franciákat is hasonlónak ismerem, ezért nekem fura, hogy a párod ilyen, ahogy leírod. Nem neked kellene pszichiáter, hanem neki.
Aki nem élt ilyenben, fogalma sincs róla sajnos, hogy a bántalmazott milyen nehezen hagyja el a bántalmazót. Megvan ennek a maga pszichológiája. De egy biztos, ez jobb nem lesz.
Gyerekei elméletileg francia szövegkörnyezetben vannak. Tőlük lehetne tanulni. Amúgy tényleg csak rosszabb lesz. Szerencse hogy nem a férje a pasi, igy talán ha menekülőre fogja maradhatnak a gyerekei nála.
Bár ha jól sejtem, most majd jön a rinya része, hogy miért nem....nem tudja elhagyni mert szeretni, és stb stb. Akkor egy választása van, úgy marad minden ahogy van, és egyre rosszabb lesz.
Ez komoly? A franciák között vannak ilyen hülyék is? De ha 3 nyelven tudsz, akkor nem értem, hogyhogy nem tudod megtanulni a franciát is? Van gyakorlatod a nyelvtanulásban, nem hiszem, hogy annyira nehéz lenne, nem?
ó, bocs, most látom, h nem is a férjed. akkor egyszerűbb, cuccolj haza.
ha van kihez hazajönni (szüleid vagy tesó, aki segít), akkor pakold össze a két gyereket és gyere haza. a válópert meg add be.
Ezt hívják családon belüli erőszaknak! Nem csak a verés az, hanem ez is!
És ha te még ehhez az emberhez hozzámennél, akkor ott veled nagyobb baj van, mint vele.
Szólok, sosem fog megváltozni. Ez az ember nem szeret, ez uralkodik fölötted, és ha majd elkezdesz kiállni magadért, akkor jön a neheze, mert azt elég nehezen viselik, ha valami nem úgy megy, ahogy ő gondolja.
Ha nem akarsz magadnak, és a gyerekeknek rosszat, akkor elmenekülsz.
Ja, megpróbálnék az internetről, tv-ből nyelvet tanulni, bár ez akkor is érvényes, ha ő nem lenne ilyen despota. Miért nem válsz?
További ajánlott fórumok: