Te mit tennél?Adj véleményt! (beszélgetős fórum)
tudod, amikor egy család szét eséséröl van szó, az nagyon nehéz dolog.nem csak a gyerekekkel kell törödni, nem csak a férjeddel/feleségeddel, hanem a körülötted élökkel is, életkörülményeidet is figyelembe kell venni.a párod nélkül hoov tudsz elmenni, hogyan tudsz megélni.nem biztos, hogy az vanaz emberekben:egy valaki eltart, és van egy aki szeret.ez attól sokkal komplikáltabb!persze ebben a témában sajnálandó a férj is, de ö is kiléphetne.egy házasság ha megromlik, nagyaon nagyon sok dolgot kell mérlegelni, nem úgy müködik, hogy összepakolok és megyek.föleg ahol gyerek van.én kívánom, hogy soha ne kerülj ilyen helyzetbe!soha ne tudd meg milyen a szar házasság!soha ne kelljen nehéz döntést hoznod!
szép volt, hogy bocsánatot kértél.próbálj meg egy kicsit a dologk mögé nézni és egy kicsit a mások helyzetébe beleképzelni magad, hogy megértsd öket!
itt egymást támogatjuk, és nem támadjuk.légy egy kicsit megértöbb de legyen véleményed is.
Mindig megdolgoztatod szegényt,mármint Hoxát:)))
De ez komolyan mondom,nagyon szép volt tőled!
Természetesen elnézést kérek így nyílvánosan hérától,amiért elragadtak az indulataim.Nem így kellett volna reagálnom.
Héra!Bocsánatot kérek!
És Hoxától is,amiért ismét kellemetlen helyzetbe hoztam.
Hoxa!Bocsánatot kérek!
Más az,ha az ember a megromlott kapcsolatból kiszáll,majd ha azt lezárta keres magának másik párt.
De amikor az ember kitekinget a házasságból....na ez az,amit nem tudok elfogadni.Ha itt elvárják tőlem,hopgy intelligensen nyilvánuljak meg(természetesen jogosan!!,ezt nem is vitatom)akkor az az ember,miért nem elég intelligens ahhoz,hopgy ha úgy érzi,nem megy a kapcsolat,akkor lezárom és élem az életem tovább???
Mi ez,ha nem tapintatlanság?Vagy ez így kényelmes?Van aki eltart,és van aki szeret????
Kedves Piztburg, vonatkoztassunk el a konkrét esettől egy röpke pillanatra... Te képes volnál mondjuk egy életen át sínylődni és boldogtalanul vergődni egy rossz kapcsolatban, csak azért, hogy a végén melldöngetve elmondhasd: én hűséges voltam?! Mondjuk akkor is, ha kiderül menet közben, hogy rosszul választottál, választottatok?
Hidd el, nem járnál jól. Az ember, mikor kb 20-25 évek korában kimondja a boldogító -vagy éppen boldogtalanító- igent, még korántsem kiforrott és pláne nem bölcs egyéniség. Bizony, nagyokat lehet "koppanni" később. És akkor már jobb egymást elengedni, és ismételten mondom, elvonatkoztatok a példától. Ha két ember végképp nem illik egymáshoz, mindkettőnek jobb, ha el tudják engedni egymást. S ha van bennük elég intelligencia -ami sajnos nem jellemző :( akkor a helyzet szépes is megoldható.A hűség szép tulajdonség, tagadhatalan, de nem az egyetlen, s annyi minden más szép tulajdonság is van, amire az ember büszke lehet a "végén". S az elszámolásnál úgyis lesz egy-két rossz tett vagy tulajdonság a mérlegben. Szerintem értelmesebb dolog emberi és korrekt megoldásokat találni az ilyen és ehhez hasonló esetekre, mint gúzsbakötni egymást. Jelen esetről pedig az a véleményem, hogy innen mi nem tudjuk teljes egészében megítélni, meg kellene hallgatni a férjet is, jobban kellene mindkét felet ismernünk. Ha összeillő pár lenne egyébként, talán meg kellene próbálniuk kimászni együtt a gödörből. Ha végképp nem az, nincs mit erőltetni.
Ez az a hiba,ami a házasságok végéhez vezet.
Ha időben nem kapcsol az ember,persze:)))
Ez a jövő titka lesz.Remélem majd elárúlja hogy döntött és ,hogy hogyan alakult.
Amúgy én is elkövettem ezt a hibát,hajaj.
Talán még most is ,folyamatosan.
Erre akartam én is rávilágítani...hogy az igényeit tette félre valószínűleg.
Az új kapcsolatban ki tudja majd harcolni az igényeit?Ott is lesznek ugyanúgy nehézségek és abba meg nagyon nem tudok vélemyént alkotni,hogy a 3 gyerek menyire fogja az új felállást elfogadni....meg az új pár őket.
Persze,mindenki maga vállalja,alakítja az életét,ez így is van.
De egy élet sem állhat meg avval,hogy férjhez mentem,gyerekeket szültem és ezzel pontot tettem az életem végére.Ez az élet rendje,viszont nem szabadna elfelejteni,hogy nem válik egy ember feleséggé és anyává ,elfelejtve önmagát,a nőt.
Persze ideig óráig mehet ez is,de nem sokáig6-7-10 évig maximum.....aztán a sok kicsi lemondás szül egy brutális lépést,mint pl itt.
Ha innen nézzük,bizony az ő hibája is ez az egész,mert nem harcolta ki az igényeit,vagy talán eszébe sem jutott,vagy folyamatosan lemondott róluk...ezért-meg azért.....de hosszútávon nem működik.
Egyetértek veled Myly!Azért is írtam hogy nem csodálom,hogy besokalt.
Viszont nem mindenki szül 3 gyereket,ezt egy ember vállalja...gondolom nem a szomszéd néni adta át nevelésbe...:)Senki mögött nem állnak géppisztollyal hogy márpedig főállású anya leszel és szülsz 3 gyereket.
Sokszor 1 gyerekkel is nehéz...és ahogy egy másik topikba is írtam én kalapot emelek aki ennyi gyereket nevel,mert baromi munka!!!
És itt már nincs késő bánat....csinálni kell akárhogy is alakul....avval hogy a házasság rámegy erre csak még nehezebb!
Mert ezt olyan gondolja csak,akinek nincs még gyereke!
Különben egyetértek.
Amikor olyan véleményeket hallok,hogy a férj látástól vakulásig dolgozik,keresi a pénzt a családjára,a feleség meg más felé kacsingat ,ahelyett ,hogy hálás lenne,akkor bedühödök.
Ugyanis 3 gyereket nevelni,gondozni,ellátni olyan meló,amihez semmilyen más kemény munka nem hasonlítható.Dolgoztam kemény fizikai munkát 16 órában,dolgoztam én is látástól mikulásig,tudom miről beszélek.
Amíg az a testi erőt veszi ki az emberből,addig a gyereknevelés a testit és a lelkierőt is képes leszívni.Nincs vége,nem jár le a munkaidő,nem dobhatjuk bele magunkat a fotelba ,hogy kész ,most pihenek.Szóval aki ilyen véleménnyel van,az higgye el,hogy a feleség is keményen dolgozott a három gyerekkel ,ugyanolyan keményen mint a férj.Ne becsüljétek le az ő munkáját,mert egyenértékű a férjével.Ő is tette a dolgát és a férj is.Nem csak az a munka amit pénzben lehet mérni.
Hát igen lányok!Azt,hogy én leírtam egy töredéket abból ami van abból nem szűrhető ki semmi!Ennek ellenére ótvaros ribanc vagyok!Akkor aki elvál és kilép egy házasságból mindenki az?Csak egy kérdést tettem de csakis azért mert kiváncsi voltam pár véleményre.De látom este nagyon elszabadultak az indulatok,oly annyira,hogy kiis léptem mert úgy gondoltam nem érdemes ezt olvasgatnom.Mert rár hölgyike nagyon sokat képzel magáról!!!Attól,hogy én még ezeket leírtam nem érzem magam RIBANCNAK!Hidd el épp elég nekem!De a lényeg senki ne itélkezzen más felett csak mondjon vélemény és azt lehet normálisan is!
Köszönöm!