valahogy én sem tudom az ilyen nőt sajnálni. szegényem,felemészti a tanácstalanság....
nyilván nem minden a pénz,de három gyereket gondolom csak meg kell etetni havonta.valahogy nem elég nekik a napfény.nem is értem miért....
és akkor az ilyen semmirekellő nő,ahelyett,hogy otthon a gyerekeivel foglalkozna és várná a férjét...nem...ő félrekacsingat...
tudod mit tennék én a férj helyébe!nem könyörögnék,hanem kivágnám az asszonyt és még a gyerekeket is elvenném tőle. aztán mehet henteregni az új szerelmével!!!!
Ha ez is a felállás,akkor is a házasságot igenis életben KELL tartani!Külömben a fene megette az egészet!Mindkét fél teszi a dolgát,önmagában él egymás mellett.Ez nem élet Antea,nem házasélet.
Az élet a kapcsolatokról szól,nem a melóról,meg a pénzről,meg a vagyon gyarapításról.Ha ez a cél akkor a házasságnak vége.
Ok, a felallas a kovetkezo: pasi allandoan dolgozott, gondolom a familiajaert, es nem jokedveben. Erre a feleseg osszeszuri a levet valakivel, akiert aztan ott fogja hagyni a a ferfit, aki ezzel elvesziti a feleseget es a gyerekeit, gyakorlatilag mindent.
Persze lehet az en ertekrendem a devians, hogy ilyenkor nem a not sajnalom.
Antea,a pénz nem minden esetben éri meg azt ,hogy közben a kapcsolat darabokra hullik.Nem egyedi eset.Olyanról beszélek akik vállalkozók és a fele is elég lenne,de legalább lenne ideje a családra is.
Egy nagyon fontos dologról nem esett szó: Hogy a kedves, ha együtt élnétek, hogyan viszonyulna a gyermekeidhez? Ez ugye nagyon nem mellékes. S azt is át kell gondolni, hogy ha a mézeshetek és a szerelem elmúlik, s jönnek a szürke hétköznapok, hajlandó-e akkor is felvállalni őket, s apjukként szeretni őket? Fontos, hogy ne érezze nyűgnek őket akkor sem. Hiszen nem az ő gyerekei... Nagyon gondold át...
Azt hiszem én is megpróbálnék dönteni méghozzá aszerint,hogy kit szeretek .Sajnálatból nem lehet leélni egy életet egy férfi mellett,vele szemben sem lenne tisztességes.
Mindenképpen döntened kell mert egyrészt ez így nem mehet tovább másrészt több embernek is fájdalom a jutalma.Nagyon gyorsan mihamarabb döneteni kell.Mert felemészt tége és a többi résztvevőjét is ennek a dolognak.
Van 3 gyermekem 11 éve vagyok férjnél.Egy évvel ezelőtt nagyon elhidegültem tőle ,jobban mondva inkább nem sokat volt velünk állandóan dolgozott és más elfoglaltsága volt.Ezközben megismerkedtem egy pasival nagyon nagy szerelem lett belőle ami máig is tart.Első perctől elmondtam a férjemnek azóta egyfolytában könyörög.De én már nem szeretem.De mégsem birom csakúgy hipp-hopp otthagyni.Miért?Nemtudom mit tegyek tudom,hogy nekem kell ezt megoldanom de olyan bizonytalan vagyok.Van egy férjem aki azóta egyfolytában tűr és hizeleg van egy szeretőm akit szeretek nagyon és már szinte könyörög,hogy éljünk együtt.Úgy érzem romokban az életem.Vagy mégsem?Ti mit tennétek?