Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » "Találkozás az első szerelemmel...." fórum

"Találkozás az első szerelemmel...." (beszélgetős fórum)


2008. dec. 30. 18:02
Az én életemben a férjem elött 3 fontos ember volt ö köztük nem tudok különbséget tenni mind 3-om igazi elsö nagy szerelem érzés volt.Forró,szenvedélyes,és lángoló.Mindegyiket én hagytam ott.De a mai napig tovább élnek a sziívemben és mindegyiknek meg is van benne a maga helye.Ők is igy éreznek mint én.Amig nem voltak gyerekek bármikor elmentem volna velük a világ végére ha azt kérték volna.A 3közül kettövel újra találkoztam és félelmets dolog ugyan ugy elöjönnek az érzelmek mint jó pár évvel ezelött és ott abban a pillantban nem számit semmi.És utána még pár hétig él ez az érzés majd újra lenyugszik.Érdekes?!Ök is azt érzik amit én saját elmondásuk szerint:DLenne mit mesélnem.De talán majd máskor.Egyikük amikor megtudta,hogy férjhez mentem és gyerekem lett,sírt és azt mondta ő mindig tölem szeretet volna kisbabát és ő lett volna a világ legboldogabb emberre ha ez igy is lett volna.Azóta sincs még családja.Ezek után nem keresett egy jó darabig akkora fájdalom volt számára,de azóta újra akar látni néha ir ha kint van a nyaralóba egyedül ahová együtt jártunk.És kéri mennyek ki hozzá.Eddig nem mentem.De pl.amit a gyerekkel kapcsolatban mondott az megviselt lelkileg nagyon.A 3-dik akivel azóta sem találkoztam ö az igazi nagy szerelem ő vele azért nem is találkoztunk talán még véletlenül sem mert Isten tudja mi lenne ha újra egymás szemébe néznénk:DD De mindig informálodunk egymásról és nagyon messziröl másodpercekre pl.kocsiból látjuk is egymást 1évben egyszer.De elég ez is ahhoz,hogy 1napig nosztalgiázunk magunkban.Magamat és öket is azzal szoktam vigasztalni mivel nekem már van családom,hogy majd a nyugdijjas klubban újra találkozunk és akkor majd ott folytatjuk ahol abba hagytuk:D
12. nMucus (válaszként erre: 11. - Fruzsa003)
2008. dec. 30. 17:01

Szerintem mindenkinél olyan az első, sőt a második,meg a harmadik, és a sokadik is, hogy azt érezi, hogy örökkön örökké. Mert, ha ezt nem éreznénk, akkor az nem is lenne igazán szerelem... :)

És hogy a témához is hozzá szóljak: azóta, hogy szakítottam az első szerelmemmel, azóta nem is találkoztam vele... És hogy őszinte legyek, ezt egyáltalán nem is bánom. Hisz annak ellenére, hogy nem találkoztunk, ezt azt hallok róla, és ezek egyáltalán nem pozitívak...:( Már rég meg is bántam még azt is, hogy összejöttem vele... Hisz sokkal kevesebb a hozzákapcsolódó szép emlékem, mint a rossz...:(

De nem csak ezért nem szeretnék találkozni vele, hanem azért sem, mert nem értek egyet a "valamikor egy pár voltunk, véget ért a szerelmünk, hát akkor legyünk barátok" dologgal...

2008. okt. 30. 01:28
Nekem is még tart az első szerelem már másfél éve. Még belegondolni is szőrnyű most hogy lehet majd ez valamikor elmúlik... Nektek is olyan volt az első hogy úgy éreztétek hogy örökkön-örökké?
10. ~Éva~
2008. máj. 23. 19:10
Az én első szerelmem lassan 4 éve még mindig tart!:)
2008. márc. 25. 13:18
Az első igazi szerelem az plátói volt, de tudott az érzéseimről. 12 év után, egy szomorú esemény kapcsán találkoztunk, többedmagunkkal kávéztunk épp.... vele szemben ültem, néha ránéztem, ő rám nézett, de semmi....(semmit sem változott, csak férfiasabb lett) és a mellettem ülő csajszi megkérdezte, mért reszket a kezem? Meglepödtem! még mindig hatással lenne rám ?? Te jó ég....
2008. márc. 12. 08:55
Érdekes, amikor összefutok az első szerelmemmel, már nyoma sincs bennem semmiféle romantikus érzelemnek, de úgy érzem, benne sem. Mindazonáltal valami kölcsönös tisztelet - és megbecsülésféle érzés van bennünk, jó érzés olykor beszélni vele.
2008. márc. 10. 19:00

Én találkoztam 25 év után az első szerelmemmel.

Nagy baj is lett belőle

2008. febr. 14. 00:10

Nem tudom mi lenne ha találkoznánk?


Érdekes felvetés,és lehet,hogy felkavarna....főleg őt,mert én szakítottam anno vele és nagyon-nagyon sokaig könyörgött utánna és mindent elkövetett,hogy újrakezdjük.

2008. jan. 24. 07:18

Sziasztok!

Én 13 év után találkoztam az első szerelmemmel. Immár házasságban éltünk mindketten. ... Ő azonnal ott akart hagyni mindent, mert CSAK ÉN... sírt, könyörgött... otthon borítani akart mindent... mindezt úgy, hogy néhányszor találkoztunk, beszélgettünk, semmi intím dolog nem volt köztünk. Persze nem lett belőle semmi, a neje öngyilkossággal fenyegetőzött... áh, rumlis volt. Ma már (azóta ismét eltelt 9 év) talán bánom, hogy akkor találkoztunk... és látom, hogy igaziból egy éretlen személyiség lett. Azóta mindketten elváltunk... nem találkoztunk ismét. Mindketten tudjuk, hogy hol a másik, de NEM. Ő valószínű szégyelli magát, nekem pedig nem kellene. De az első szerelmes szép, rózsaszínű álmom összetört.

2008. jan. 24. 05:47
én nem találkoztam vele, messze lakik. de unokahugom egyre többet talizik vele közös barátaik miatt.. hát amiket mesél róla.. lehet nem is akarok vele talizni :D még börtönben is ült... szörnyű "ember" lett belőle
3. 7052a75a11 (válaszként erre: 2. - Meggy)
2008. jan. 22. 13:14

Szia!

Sajnos nem mindig vagyok gépközelben, csak most tudok válaszolni.

Pont azaz érdekes, hogy jó negyedórát beszélgettünk, kedves volt, nevettünk a régi emlékeken, és úgy búcsúztunk el, hogy ünnepek után hív. Olyan helyen dolgozik, hogy munkaidőben telefonon Őt nem lehet elérni, névnapjára küldtem neki egy sms-t. Azóta nem jelentkezett. A közösségi portálon nem tiltott le, a most írt üzenetemet el is olvasta, de ezt is rögtön törölte és nem is reagált rá. Azt tudom, hogy a felesége borzasztóan féltékeny, kicsit elkeseredetten meg is jegyezte, hogy megértené, ha bármikor is okot adott volna rá. Pont ezért egyeztünk meg abban, hogy nem jelöljük be egymást. A szakításunk után jöttek össze, az asszony tudott rólam, arról is, hogy nagy szerelem volt.

Két lehetőség van.

a.) Csak egy kellemes kis emlék vagyok már Neki, és csak kíváncsi volt rám, de akkor korrektebb lenne, ha ezt elmondaná.

b.) Őt is ugyan úgy felkavarta a találkozás mint engem, és kell egy kis idő amíg helyre tudja magában tenni a dolgokat, de ezt szintén elmondhatta volna.

Ő is elég családcentrikus, és ők sem élnek valami jól, de amikor már nagyobb volt a két első gyerek és szóbakerült a válás, "véletlenül" besikeredett a harmadik. Náluk is jött a "ha már három gyerek van, építkezni kéne mert kicsi a ház, ráadásul a szocpol se vesszen el".

Fogalmam sincs, hogy mi lesz, de nagyon rossz ez a bizonytalanság.

2008. jan. 18. 19:56

Szia!

Hát nem tudom, hogy ezért érdemes volt nyitni másik topikot.

Ott is elfért volna a téma.

Amúgy szerinted a nők nem hajlamosabbak jobban a nosztalgiára???

Mert pl. nekem ez a srác az évek alatt sokszor eszembe jutott. És, amikor kérdeztem őt, hogy rám gondolt-e az évek alatt. Azt mondta, hogy eszébe jutottam, de nem nosztalgiázott, hisz neki ott volt a családja.

Amúgy a másik topikban feltett kérdéseimre nem válaszoltál. Pl. arra, hogy mit mondott a telefonba, amikor felhívott a találkozásotok után?? Nem búcsúzott el tőled, hogy lezárja a dologot kettőtök közt??

2008. jan. 18. 16:12

A "Kivolt az első szerelmed" topikban többen összefutottunk, akik az elmúlt időszakban találkoztak is első szerelmükkel. A téma kitárgyalása azt hiszem nem oda való, de jó dolog megosztani az élményeket, érzéseket. Ha Neked is van ilyen élményed, itt elmesélheted!

Megpróbálom a Modikat elérni, hátha át tudják ide rakni az ott OFF topik hozzászólásokat.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook