Szorongok, de tűrök, amíg tudok (beszélgetés)

Ez hatalmas trauma. Légy megbocsátóbb magaddal...a negatív gondolatok miatt is.

Amúgy a szedett gyógyszerek is okozhatnak kényszeres gondolatokat.

Ezeket a traumákat feldolgozni már önmagában életfeladat.

Áhám.

Nem vagy reménytelen eset. Igazából le is írtad a boldogtalanságod okát, okait.

Gyermek hiánya, nem ideálig párkapcsolat, elhanyagolt környezet, emiatt szintén lelkiismeretfurdalás.

Tehát boldogtalan vagy, és kb tudod, hogy merre keresd az okát. Azt is tudod, hogy mit tenne mondjuk boldoggá? Nagyon nehéz lenne egy pár órát át elfogadni magad így, ahogy vagy és nem küzdeni ellene és nem lelkifurdalni a negatív gondolatok miatt? Szerintem azért is jut eszedbe mások halála, mert annyit szenvedtél már a mások által kiváltott, eléd tükröt tartó gondolatoktól, hogy nem akarod többet látni őket, nem akarod többet érezni azt, amit ez kivált belőled és folytatódik a spirál. Belefáradtál, kimerült vagy, semmitől sem lett jobb. Mert nem is változott semmi. Sem a körülményeid, sem a párkapcsolatod, se nem lett kevesebb terhes nő az utcán és a közértben és tudod mi nem változott még? Te magad sem. Mármint a felfogásod, hozzáállásod, adott reakcióid. Nem, nem vagy reménytelen eset. Csak Te is kellessz hozzá, ezen dolgozni kell, nap mint nap. De lehet rajta sem a pszcihológus vagy pszichiáter segít majd, hanem más.

A pap akkor hoz feloldozást, ha pl. a gyónás segít rajtad, mert van hited. Ha nincs hited, lehet csak tovább mélyíti az állapotodat, ha örödgről és egyebekről diskurál majd a negatív gondolatok kapcsán.

Ha hiszel, akkor kérj egy imában feloldozást. Ha nem, akkor ne menj paphoz sem.

Írj ide bátran a fórumba, ha egyedül vagy és szenvedsz. Vagy akár nekem is privátban.

A boldogtalan élethelyzetben nem lehetünk boldogak, de elkezdhetjük másképpen látni a helyzetünket, vagy tenni ellene, tenni a jobban létünkért és már ez is ad egy kis kapaszkodót.

Ne mondta senki, hogy könnyű lesz. De meg kell próbálni!

Apró, nagyon apró lépésekben.

Kedves forumnyito!

En is egy elegge szorongos vagyok.. ha van kedved szivesen meghallgatlak.

Írd le mit próbáltál eddig és ötletelünk.

Terápiára most nem jársz, vagy eddig sem volt lehetőséged, tehát eddig sem jártál? Hány éve küzdesz a szoronsággal? Hány éve kezelnek gyógyszerrel? Biztosan a megfelelő gyógyszerrel kezelnek? Milyen tipusú szorongásod van? Majd visszaolvasok, hátha ezek közül van már, amit leírtál.

A szorongás, az félelem valamitől, egyfajta kontrollvesztéstől. Ezt kell körüljárni. És agyalás, ezerrel. Túlgondolás. Tehát a gondolatokon is dolgozni kell. A gondolkodásmódon. A hozzáállásodon, a saját magunk elfogadásán, akár az állapotunk elfogadásán is. Az elfogadás kulcsfontosságú.

Egy dolog állandó, a változás. Így akár lehet jobb is.

Ne higgy azoknak, akik lemondtak a jobbanlétről. Lehet, hogy alapvetően egy életen át fogsz küzdeni vele, de lehetnek jobb periódusok is.

Önmagában a gyógyszer nem fogja elhozni a "gyógyulást", ez biztos. Az csak tünetileg kezel, segít (vagy nem), de nem oki terápia. Foglalkozni kell a lélekkel, az esetleges hiányállapotokkal (mikro- és makroelemek, mert igen, ezek hiánya is okozhat szorongást már önmagában, tehát egy funkcióbeli zavar) és foglalkoznod kell magaddal is, a gondolkodásoddal is napi szinten, hogy jobb legyen.

Én erre bíztatnálak. Ezer út létezik, de nem tudjuk számunkra melyik válik be, melyik segít érdemben. Egy biztos, ha meg sem próbálod, akkor...

Jársz valamilyen terápiára? Áter mit mond a kényszergondolataidra?

Mivel próbálod megszüntetni őket? Zenés mantrák hallgatását próbáltad már?

Bármi, ami örömet okoz. Konyhai siker, virágok gondozása, kis újítás a lakberendezésben, nem költséges vásárlás, csak átrendezés. Rejtvény, könyv, természet, séta, valami csak van, ami vonz? Ölelés, dicséret, jó szó ingyen van, ha javul a közérzeted, eltűnnek maguktól a sötét gondolatok. Én sem a papban bíznék, hiszen ezzel rögzíted magadban, hogy bűnös vagy, pedig nem.

Szoktatok férjeddel beszélgetni?

Úgy érzem, nem vagy elégedett, boldog, ezért amit ennek okául gondolsz, azt utálod másban, mert neki jó.

Erre megfelelőek a pótló, elterelő alternatívák. Ha valami nem sikerül, kiteljesedhetsz másban. Valami csak érdekel, ami a hobbid lehet és örömet okoz? Minek tudsz örülni? Kapsz elismerést?