Szerelmi bánat:) (beszélgetős fórum)
Nem, nem, nem...
Ő a kezdeti egy-két hét fellángolás után már csak kínlódott a kapcsolatunkban. Csak azért nem szakított, mert nem akart fájdalmat okozni.
Semmit nem érez már irántam úgy, és ezer százalék, hogy nem akar semmit újra...
Azóta ezen gonolkodom, szerintem max a lelkifurdalás hajtja...
Mert én azért azt elmondtam neki, akkor utoljára, hogy mennyire szeretem...
Szerintem mert valahol még bizonytalan. Jó érzés neki tudni, hogy még vagy.
Volt nekem is ilyen, nyúlt mint a rétestészta. :/
De miért akarja felkavarni?
Miért jó ez neki?
MIÉRT JÓ EZ NEKIK????
Tegnap volt a mélypont...Még a szar is szar volt.
Ma ez a csodálatos idő szinte újjáélesztett, barátnőmmel kószáltunk a Dunaparton...
Mire hazaértem, egy üzenet várt tőle. Csak annyi, hogy hogy vagyok...
De én megmondtam, h le kell ezt zárnom, adjon időt, és utána "barátkozhatunk".
Most újra felkavarodott minden.
És persze ökörmódon reménykedem, hogy azért keres, mert megbánta. Amire esély sincs...
MIÉRT?????
én is túl gyorsan elfelejtem a rosszat és nem tudok sokáig haragudni arra, aki igazán fontos nekem (vagy az volt valamikor - ami persze úgysem múlik el teljesen soha)..
Nem is tudom, mit kellene ahhoz tennie az illetőnek, hogy soha többé ne legyek képes szóbaállni vele.. eddig még senkitől nem váltam el "örök harag!"-felkiáltással... pedig párszor lehet, hogy könnyebb lett volna az "utóéletem"..:)))
A mi esetünkben ő is csak egy szerencsétlen...Még ő sincs túl az előzőn...Az ilyenek engem mindig megtalálnak...
Most itthon van, találkoztunk, tök jót dumáltunk, én nagyon kedvelem most is, ami persze drága vandancsi barátnőm szerint az én hozzáállásomon múlik.
Nem tudok haragudni valakire, akit annyira szerettem valamikor. Hiszen akkor a hibáival együtt is szeretem, akkor most mit reklamáljak?:)
szerintem ez is érthető (mármint, h. a londoni sráccal álmodtál)! szerelmi válság idején az ember agya zakatol és nem csak az éppen aktuális személyen, hanem akár a korábbiakon is.. "mindig így járok, nekem sosem sikerül, XY-nal is ez volt... stb.."
Jelenleg ez a(z egyik) központi téma az életedben (az enyémben folyamatosan ilyesmi..:))) - így még egy ilyen álom is belefér..
És jót álmodtál vele legalább?:)))
Tökéletesen értelek...
Hogy keresni fog-e? Én kértem őt, hogy ne, mert nekem így nem menne...Ezt is bánom, miközben tudom, hogy csak így fog menni a felejtés.
Egy hajszállal máris jobb...
És micsoda hülyeség: a londoni ex-ex-szel álmodtam az éjjel! Hogy ezt hogy hoztam össze?:)
Szia Letty!
Abszolút megértem a "mi lett volna ha..." gondolatmeneted..:(
Én is hasonlókkal szoktam magam "marcangolni" - és úgy gondolom, feleslegesen.. Nagyon sokszor úgy érzem, hogy ha nem tettem volna meg ezt és azt a lépést, akkor ő sem úgy viselkedett volna és akkor most minden szép és jó lenne... De az eszemmel ugyanakkor próbálom felfogni, hogy már az én lépéseim is válaszreakciók voltak az ő korábbi viselkedéseire és nem minden ok nélkül történtek.. (ez így lehet, kicsit zavaros, remélem, érted mire gondolok..:))) szóval valószínűleg Te sem minden ok nélkül, pikk-pakk szakítottál vele.. gyanítom átrágtad párszor a témát, mire így döntöttél..
A megjavulásra/újrajezdésre pedig bármikor van/lehet esély, ha mindketten akarjátok.. ha hiányzol neki, akkor feltehetően keresni fog.. Látva, hogy mennyire szereted őt, remélem, így lesz majd!:)
Korábban én sem, pedig voltam már ilyen helyzetben,amikor ugyanezt kellett volna tennem. De nem, megvártam, míg a másik dob...
Ebben a mostaniban az a szar, hogy -tudom, hiú ábránd- arra gondolok, ha én nem szakítok, lehet, hogy ő sem, és még együtt lennénk, és minden mejavulhatott volna...
Nagyon-nagyon sajnálom!Pedig annyíra reménykedtem,hogy minden rendbe jön köztettek!
Tudom,hogy nem vigasz,de együtt érzek veled!
Sziasztok Lányok!
Nem lehetett nagy öröm mindezt így rögtön év elején megélni, de talán az új év ad egy kis lökést, hiszen új év, új élet :) Biztos vagyok benne, hogy az idő múlásával szépen túléptek a régi kapcsolatokon, és nyitottá váltok valami újra és szépre :) (még akkor is, ha mindez elég közhelyesen hangzik, az élet már sokszor beigazolta, hogy tényleg így működnek a dolgok :))
Kitartás!!!
Ugye mondtam!
Kérlek fordisd le,akkor most ugye nem szakitottatok?
Elolvasta az üzenetem...
Azt mondja, hogy kevés ilyen ember van, mit én...és sajnálja hogy így alakult...és reméli hogy boldog leszek...és nem szakad meg köztünk a kapcsolat...mert hiányozni fog a humorom és a többi...
Végre tudok sírni...
De úgy érzem, tényleg belehalok...
BUÉK!
Ahhoz képest, hogy tavaly születtél elég szépen megnőttél....
En mar gondolkoztam ezen :)
BUEK
Nem mondom, hogy örülök, de azért tényleg jó tudni, hogy más is...
Nekem ez az új év nem jelent semmit, nem tulajdonítok neki jelentőséget, most mégis olyan optimista vagyok, fene tudja, miért, mintha tényleg új életet kezdtem volna!
Miért gondolod így? Mert még kevés időt töltöttünk együtt?
Ez igaz, de az elején sokkal inkább rajongott értem, akkor teljesen odavolt, hogy kellek neki...Most pedig már azt mondja, hogy a holnapot se látja, keresi a helyét, semmiben nem biztos...Elveszítette a lába alól a talajt, ahogy annak a kapcsolatnak vége lett.
Nem illek én most a képbe.