Szerelmes vagyok egy nős férfiba... (beszélgetés)
Ráadásul ugyanabban a percben :D
Nekem most azon jár, hogy indulni kellene hajat mosni :)
Ha mindenki egyetértene, akkor
1. mindenki csapongana, akivel csak bír, következmények nélkül
2. mindenki hűséges lenne, nem mászna bele mások életébe
:)
Nem is lenne rossz!
De most már megint csak arról szól az egész, hogy nem értünk egyett! Én ilyen vagyok te/ti olyanok!
Én nem tudnék nevetség tárgya lenni, mert nem viselném el! És ha még százan ide irjátok akkor sem változik a véleményem, ahogy ha én még száz hozzászólást ide írok a te/ti véleményetek sem változik! Mert mindenki más! Szerencsére! Hisz milyen világban élnénk ha mindenki egyet értene és egy normát követne! Érdekesben! Mert akkor minden nő csak tűrne!
Különbséget kell tenni az évek óta (esetleg több nővel) tartó megcsalás és az egyszeri félrelépés között!
Az utóbbi esetén az ember mérlegel és ha úgy dönt, lenyeli a békát.
A bizalom más kérdés. Persze, hogy meginog....
Nem csalt meg a férjem, én sem őt!
De olyan nagyon nem érdekelne, hogy a fél város rajtam röhögne.... nagyon magasról tennék rá.
Nehogy már annak alapján éljem a tyúkszaros életemet, hogy a szomszéd, meg a rosszindulatú emberek mit mondanak!! Lehet, hogy ha az Ő életükbe belelátnánk, mi is röhöghetnénk rajtuk..
Elsődlegesen a család érdekét kell nézni.
Régebbi hozzászólásomban írtam már: minden családban vannak nehéz időszakok, mindenkinek vannak sérülékenyebb korszakai. Ilyenkor nem nehéz "egy harmadiknak" belemászni egy házasságba.
Lehet, hogy addig eszébe sem jut a férfinak/nőnek megcsalni a párját, de PONT AKKOR jön valaki, aki megszédíti. Emberek vagyunk érzelmekkel, gondolatokkal..... nem gépek.
Ilyen alapon az ország 80%-a elvált volna már.
..tudott itt nem az a kérdés,-hogy szereti e a felesgét/férjét az aki megcsalja.Biztosan állítom,hogy engem szeret a férjem,talán néha még szerelmes is belém,mint tudjuk nem egyforma intezitással szeretünk- hanem az az értelem,ha képes rá az ember,hogy felfogja,hogy sajnos vannak olyan helyzetek,amikor belecsöppentsz.
Te szeretheted a férjed/feleséged,hatalmas szerelemmel,és szeretettel,tisztelheted is őt,de ha jön az életetekbe,ami azért 5-10-20-30 év alatt előfordul,hogy mélypont,és eseleg mind a két fél,valamilyen szinten elfordul amásiktól,vagy csak épp unja,vagy dühös rá,vagy gyanakodik rá,ilyesmi,akkor sajnos előfordul,hogy ha konkrét szexuális helyzetbe,vagy ismerkedési helyzetbe kerül,akkor,mivel épp letoj mindent,hogy megtörténhet a megcsalás......de ez azokra jellemző,akik nem állandó jelleggel,hosszú éveken keresztül csalják a párjukat.Azok akik hosszú évekig,és állandó jelleggel teszik ezt, beteg emberek,és valószinűleg bennük van a hiba,mert állandó jelleggel bizonyítani akarják hogy ők a "janik".
Szóval egyáltalán nem így van,hogy "hogyha szeretett volna nem csalt volna meg"!!!!!!
NEM!
nem az a lényeg.Itt azt kell mondani,igen voltak hibáim,neki is,nemértettünk egyet,mélyponton voltunk nem figyeltünk oda,és megtörtént.Amit vetsz,azt aratod,ha tetszik,ha nem!
Nem tartom persze jogosnak azt,hogy megcsaljanak,de sajnos olyan élethelyzetbe fogékonyabb az ember erre.
Szóval szerethet minket,csak egyedül,és pont azért érzi magát szarul,mert érzi valami megváltozott,valami hiányzik,valami ami eddig volt az nincs,és ez nem a szeretet hiánya,bárt nyilván vanolyan is,ahol azt érzi a megcsaló,hogy nem szeretik,de attól ő még szeret,szóval mielőtt teljesen belekavarodok :) az a lényeg,hogy "normális szimpla" megcsalás esetén,nema tisztelt hiánya,vagy a nemszeretlek hiánya miatt csalnak,hanem mert ők érzik azt hogy esetleg őket nem szeretik,vagy kapuzárási pánik,.és rájuk jön az 5 perc,vagy csak megbántottak,vagy csak dühösek.
Ha lelkileg nem vagy jól,akkor sajnos a szived nyitva van arra,hogy befogadjon egy ismerkedést,és szexet is akár.
Ahogy írta itt valaki,bocs nem emlékszem a névre,hogy ugyan férjes de otthon nem kapj ameg azt a figyelmet,vagy szeretetet,vagy VALAMIT,ami miatt képes volt arra,hogy engedjen a "kísértésnek".Benne csak annyi hibát találok,hogy nem is próbálja helyrehozni otthon a dolgot,és nem látja be nem helyes amit tesz.De meggyőződésem hogy az ő életében is el fog jönni a pillanat,mikor rájön nem helyes amit tesz,és megpróbálja otthon megoldani a dolgot,de sajnos vanak olyan férfiak,éás nők,akik meg sem hallják a párjuk segélykiáltását,és akkor nem tudsz mit tenni.
Pont ezt írtam le az előbb! Más más helyzetek vannak! Olyannal nem maradnék együtt amit a második esetben írtam!
De abban sem biiztos ,hogy megtudnék bízni aki csak egyszer tette meg!
Erre csak annyit, hogy minden helyzet más! Amit írtál, hogy pl. csak egyszeri eset a megcsalás, és a nő/feleség úgy dönt megtud bocsájtani, ám legyen!Nagy munka árán de rendbe lehet hozni a dolgokat! De a felségben már megrendül valami és sosem fog többét úgy nézni a férjére mint előtte! Mert az a dolog, hogy megcsalta ott marad, bármit is tesznek és a férj onnantól lehet tökéletes férj, hogy biizonyítson, attól még egy sérült lelkű nő akinek fáj amit tettek még 10 év múlva is rosszul érzi majd magát ha visszaemlékszik! És így nehéz élni főleg azzal aki ezt tette veled!
Az is más, mikor a nő tényleg nem is sejti mi van, és a háta mögött a pasi már évek óta egy vagy akár több szeretőt tart! És ilyenkor mi van? Érdemes az ilyennek megbocsájtani? Vagy teszem azt lejáratja a feleségét, hogy rossz vele, meg ilyen olyan, de nem hagyja el csak csalja és alázza a háta mögött! Akkor az ilyennek bocsássunk meg? Mert az helyes ha valaki megtud bocsájtani! Te ilyennek megbocsájtanál!? Aki a hátad mögött nevetség tárgyává tesz! És esetleg mindenhol előadja, hogy te milyen vagy, és valótlant állít rólad! Mert ilyen is van!
Nem lehet általánosítani, és lenézhetsz mert büszke vagyok, és nem hagynám magam, ilyen helyzetben! De én ilyen emberrel nem élnék együtt, mert van bennem annyi tartás, hogy ne alázzam meg magam még jobban!
Akkor mi is a különbség? Annak tartod - nem írod le?
Ha már annak tartod, akkor nyugodtan le is írhatod.... szerintem.
"..éljenek tovább emelt fővel..miután megcsalták hagyják el a párjukat,ahhoz bátorság kell..."
nos,erre azt mondom neked,de nyilván nőni kell pár évet,és ezt nem vedd sértésnek.
Tudod mi az a bátroság?Tudod melyik a könnyebb út?
Az,ha elválsz és nem veszel tudomást arról,hogy esetlegesen m,iért alakulhatott úgy hogy megcsaltak....és egyáltalán nem lenneék büszke rá,ha a böüszkeségem nagyobb erő lenne,mint a megfontoltságom,és a megbocsájtani való hajlandóságom.
Tudod pont az a nehezebb út,hogy azzal maradj,aki képes volt megcsalni,de ha több éve,vagy évtizede élsz valakivel,akinek gyermekeket szültél,akkor már többet kell mérlegelni mint hogy a büszkeségemre hallgassak és arra,hogy megaláztak.Igazából a megcsalás,sosem azért történik,mert a férj,direkt meg akarja alázni a feleségét,ilyen eszébe se jut,úgyhogy a feleség felesleges érzi azt hogy megalázták,bár megjegyzem én is azt éreztem,de akkor sem így volt.
Szóval az emelt fővel távozásról,az a véleményem,hogy az inkább megfutamodás a gondok elől,és saját magam vizsgálata elől,és a férjem vizsgálata elől.Sokkal nagyobb erény a megbocsájtás,mint az hogy apátlanná teszek gyerekeket,és kilépek a kapcsolatból.Nyilván nem arról beszélek,ahol üti veri a nőt a férfi,vagy remdszeresen csalja,.hanem az egyszeri vagy nem túl hosszú megcsalásra gondolok,és azokra a pasikra,akik megbánták,és átlátták,hogy hibázták,és nem akarnak elválni a feleségüktől.
Remélem érthető voltam.Csak azt akartam megértetni hogy nem az az erény,vagy jó magatartás,hogy a fejünket a homokba dugjuk,vagy kilépünk abból,amit esetleg helyre lehetne hozni,sokkal nehezebb megbocsájtani,túllépni,és megoldani a próblémákat,mint elmenekülni és kilépni belőle.Én speciel sokkal nagyobbra tartok olyan nőket vagy férfiakat,akik képesek arra,hogy szembnézzenek a hiábikkal,és képesek arra,hogy megbocsájtsanak annak akivel x évet együtt töltöttek.
Tisztelem az iylen embereket,és kalapot emelek előttük!!!
Az én férjem TUTI, hogy még nem csalt meg :DDDDD
Nincs rá ideje.....
Nem kívánom, hogy megéld azt, amit itt sokan.
Hidd el nekem, ha Te is ilyen helyzetbe kerülnél - hiába nem tudod ezt most elképzelni - a "ribanc" szó a finomabbak közé fog tartozni a szótáradban.
Ebben tökéletesen igazad van: "az már nem az a nagy szerelem"...!
Csak amikor már van 2-3-4 gyerek, valószínűleg teremtettek mellé valamilyen egzisztenciát is. Na akkor pedig már nem egyszerű az "osztozkodom".
Pláne ha hitel van a házon, pláne ha osztozkodás után nem tudnak külön-külön lakást venni, és még sorolhatnám.
Hidd el, ahol már vannak gyerekek nem lehet így ugrálni. Pedig szerintem SENKI nem maradna önszántából ilyen házasságban...
Szia!
Engem nem zavar, hogy itt fűt-fát káltanak egymásra. :DDDDDDDDD
Kinek-kinek vérmérséklete szerint.
Nagyon sajnálom, hogy Téged is átvert a barátod.
Fiatal egyedülálló vagy, döntöttél és továbbléptél.
Csak aki mögött már gyerekek vannak, esetleg több évtizedes házasság és akkor rondítanak bele az életükbe..... hát szíve-joga, hogy ki mit ír. Szerintem. Nem mindenki olyan lelkületű, hogy "megrázom magam és emelt fővel kilépek a kapcsolatból".
Írtad, hogy a pasid a Te pénzeden nőzött. Ettől már csak az fa..ább, amikor a gyerekek szájából húzza ki a falatot a nőre. Mert egy kilengés valamennyire pénzbe is kerül...gondolom. Akkor pedig már nem biztos, hogy az ember a keserűségtől kontrolláltan tud írni.
További ajánlott fórumok:
- Segítség! Szerelmes vagyok!
- 22 évesen szerelmes vagyok egy 40 éves férfibe
- Teljesen kétségbe vagyok esve. Mit tennétek a helyemben? A lányom szerelmes egy nála 15 évvel idősebb férfibe.
- Szerelmes vagyok...
- 22 éves (rabszolga sorsban tartott NŐ) aki szerelmes lesz egy idősebb férfiba...
- Mikor tudatosul egy férfiban, ha szerelmes?