Szegedi Kaáli-s lombikosokat keresek (beszélgetés)

Ezt is próbáltam már, a másodiknál bejött. Nyaraltunk barátokkal, és úgy döntöttem, hogy ezúttal én se maradok ki semmi jóból :D

Plusz még tartogatok egy termelői bort a hűtőben erre a célra, de nem merem használni, még ilyen kis mennyiségben se. Abszolút capuccino függő tudtam lenni, az utálom a kávét státuszból, a tévéista múltamat meg nem is említve. Plusz a feterom is alkoholista. Így csak kacsintgatunk a hűtőben egymással :D

Az OEP kormányon lévőkről ne is beszéljünk. Papolják, hogy mennyire fontos az egészségügyben a prevenció. Szerinte mi itt rengeteg dolgot fel tudnánk sorolni, amiben gyakorlatilag nem csak, hogy akadályozzák, de el lehetetlenítik. Itt a kivizsgálás részre, amit írtál, de mondjunk egy egyszerű példát:

Cukor terhelés és inzulin mérés -> ennek a folyamatos ellenőrzésével a társadalomban még bőven időben el lehetne kapni a cukorbetegséget (most nem tudom már, hogy az I-est, vagy a II-est). Ha valakinél beindul a folyamat, akkor ez a vizsgálat már mutatja, még előtte, mert először IR-res lesz. Azt pedig valamilyen met-es gyógyszerrel és mozgással lehetne kezelni...

Viszont milyen egyszerű erre a vizsgálatra eljutni?

Nekem annó 4 orvosnál kellett kunyerálnom, mire sikerült. A HÁZIORVOS nem írhat ki, itt nálunk a nőgyógyászok se, az endokrinlógus meg nem volt hajlandó, mert úgy is teherbesek semmi bajom (2013-as kijelentése), és egy szegedi nőgyógyásznál kellett kuncsorognom. Milyen ez már???

Sajnos ez a való világ. Pénz, futószalag, belefásultság. Pedig mire is esküdtek fel?

Ráadásul a Tb-t sem értem, kifizet több 100 ezer Ft-ot, esetenként már milliókat a lombikokra anélkül, hogy előtte inkább több kivizsgálás lenne. Ezzel sok pénzt spórolnának maguknak is, nekünk is, és az eredményesség is jobb lenne. És miért nem így van?

Sok fiatal lány pont az alkoholos bulizás után lesz várandós. A lazítás jót tesz, még a méhet is lazítja.

Talán ezzel is segíthetünk (na persze én sem leszek azért alkoholista, de mostanában 1-1 deci bort időnként elkortyolgatok).

Csoda? Annyi mindent kell nézetni, nem ritkán ismételgetni, és akkor jönnek az orvosok meg az asszisztensek, akik mint a francia kártyák lennének a lapok és kevergetik. Nekem az egyik eredményem le is nyelődött valahol itt. Aztán jön a Kaáli, ahol szintén átválogatják, összekutyulják, másolják, és már azt se tudja az ember, hogy mi micsoda...

Én most kimásoltam a vizsgálati listát, kicsit szerkesztettem rajta a saját ízlésem szerint, kinyomtattam, és pipákat meg plusz jeleket lehet tenni mellé. Így már jobban tudom. Meg ha kell újra nymtatom, mert most kicsit a háziorvos is belenyúlt a rendszerbe

Sajnos nem tudok tanácsot adni. Nekem most segít a kivizsgálások hajkurászás, ebben reménykedem, hogy ez végre megoldást tartogat. Meg, amiket leírtam.

Meg még egy valami: tavaly, mikor elvetéltem, valahogy tisztán éreztem, vagy lehet, hogy inkább sugallatot kaptam, mindegy minek nevezzük, a lényeg, hogy tisztán éreztem, hogy a harmadik terhességem már probléma mentes lesz, és egészséges kisbabám lesz.

A 3 inszemet végig reméltem, hogy az meghozza a harmadik várandóságomat, majd jött a lombik. Nem sikerült egyik se, de a lombik után is tisztán éreztem, hogy még mindig úton vagyok ugyan, de közeledek! Fele részt ezek óvtak meg a teljes összeomlástól.

Másrészt pedig nyáron szemléletet is váltottam. Átnéztem az élemet, a párom életét és rájöttem arra, hogy kár kikészülni mások örömén (pedig már ott tartottam), mert ha visszatekintek, akkor:

- 10 éve még reményem se volt, hogy valaha is rátalálok az igazira. Nagyon sokat kerestem, és csalódtam. -- DE MEGTALÁLTUK EGYMÁST!

- Miután együtt voltunk álmodni se mertem, hogy valaha összeköltzünk, mert tántoríthatatlan volt attól, hogy albérletbe menjünk, vagy hitelt nyögjük, miközben a szülőknél is el lehet lenni, és közben spórolni a saját életre és megúszti a hitelt a kamatokat, a teljes csődöt --- DE VÉGÜL ÖSSZEKÖLTÖZTÜNK!

- Álmom vágyam volt akkoriban a városban egy felújított önkormányzatos, fészekrakós lakás, de esélyt se láttam rá, mert bár a Párom végre be adta a derekát, hogy költözzünk össze, külön, de akkor épp nem volt munkája, és nem akart addig ilyesmit vállalni. Így lemaradtunk a pályázati időszakról, amikor a lakások javát kiadták. Későbbi pályázatokra pedig végképp semmi esélyt se láttam, hogy a 1-2 lakás, amit újra hirdetnek, majd pont az ezer jelentkező közül mi kapjuk, meg mikor! 3 hónap múlva két kinem adott lakást újra pályztattak, millióan jelentkeztek rájuk, és volt benfentes ismerősük, aki azt mondta, hogy nem mi kaptunk, esélyünk se volt. Fel is adtuk, kerestük az albit, mert ha így nem, akkor úgy, a páromnak is lett munkája. Már épp kiválasztottuk volna a lakást, amikor az Önkormányzattól megjött a szép színes értesítő levél, hogy elnyertük az egyik lakást. Amikor költöztünk, akkor derült ki, hogy mi egy plusz 3-kat kaptunk, hiába csak kettőt akartak eredetileg. Tehát EZ IS MEGVALÓSULT, és csodálatos, boldog 4 évet töltöttünk el ott.

- Eközben gyűjtögettünk, de persze lassan ment. Ráadásul a párom egyre jobban megőrült egy kocsiért, amit nem engedhetünk meg. Meggyőzött, hogy a megtakarításunkat a leendő lakás helyett inkább kocsira költsük, és legyünk mobilisak, albikba éljünk, hogy ha egy városban, vagy bárhol az országban nem alakulnak a munkahelyzetünk jól, akkor tudjuk költözni. Nehéz szívvel, de rábólintottam, hogy legyen kocsi, és feladtam azt az álmot, hogy nekünk valaha saját ingatlanuk legyen. Meg lett a kocsi is.

- Most hol vagyunk: saját lakásban, alig van már hitelünk rajta, 2 év és kifut.

Mindketten azok a típusok vagyunk, akiknek küzdeniük kell, de ami már mögöttünk van, abból látom, hogy bár az adott helyzetben kilátástalan volt, de mégis minden jól és baromi szerencsésen alakult!!! Nem hiszem, hogy ez pont a gyerekkel lesz másképp, csak most még előre kell tekintenem, ami nehéz, de úgy is itt lesz az idő, amikor erre már csak visszafele tekintek.

Arról nem is szólva, hogy az a gyerek agyon lesz imádva mindenki részéről a családban, a barátok között, hiszen mindenki nagyon várja.

Olyan apja lesz, aki megbecsüli, és rajongani fog érte, nem olyan, ahol sok helyen láthatunk, hogy jó-jó, szereti, imádja, de gyorsan jön, és jól el van a gyerekkel, de az Anyuka mégis panaszkodik azért lehetne ezeket jobban is!

Nem utolsó sorban egy ilyen helyzet vagy szétrobbant teljesen egy kapcsolatot, vagy baromira megerősíti, és nálunk ez utóbbi van!

Szóval nekem, az örök pesszimistának, ezek a dolgok járnak a fejembe, ezekkel erősítem magam, és tartok ki!

Sajnos nem tudok tuti tippet adni, bár szerintem ilyen nincs is... Csak megérteni tudlak, mert ugyanezeket éreztem már én is sok alkalommal...Nem is tudom hogy írjam le, de a lényeg, hogy én már többször irigykedtem is, amikor más gondolt egyet, aztán hipp-hopp, összejött (nem lombikosokról van szó, tudom, itt hasonlóakon megyünk át). Aztán rájön az ember, hogy másnak meg más nehézségei vannak.

Nekem mindig el kellett telni bizonyos időnek, hogy ezen túljussak. Én arra szoktam gondolni, hogy valamiért nekünk többet kell teni a boldogsághoz, valamit esetleg tanulnunk kell az úton. De aztán mi is megkapjuk ezt az óriási kincset, és a mi gyermekünket szeretet fogja körülvenni és mindig boldog lesz és örülni fog, hogy mi vagyunk a szülei! Nem tudom, ez segít-e Neked valamit.

De jó, hogy ezt írtad! Megvan (2-szer is!) Nagyon-nagyon köszi!!!!!! :)

Bocsi, még nem írtam/kaptam privit, én azt hittem, az a háttérben a regisztrációs e-mailre jön, és ott kerestem :)

Sziasztok!

Átjárhatósági kész,volt olyan pillanat,mikor majdnem kicsordult a könnyem,pedig jól birom a fájdalmat.A lényeg,hogy minden rendben.Köv héten lesz meg az andrológiai vizsgálat eredménye,és két hét múlva a 21. napi vérvétel.Utána kiderül,hogy mi a helyzet.

Hát nem tudom.Én a Doktor Úrnál vagyok és nagyon meg vagyok vele elégedve,annak ellenére,hogy nem sikerült még eddig a baba.Velem mindig rendes volt,ha nem is túl szószátyár,de hát ez végül is nem baj.

Ami a fizetést illeti,nem ő nyújtja be a számlát,de nem ver át senkit és mindent megbeszél előre a pácienssel.

Viszont orvost váltani? Na, ezt nem tudom,nekem ez még nem jutott eszembe.

A rubeola meg az ilyenekre is kaptál?

Én a Kaálitól csak az AIDS-re és a Hepatitiszre, Szifiliszre kaptam beutalót. Akkor nem mondta a Dokinő el nekünk, hogy ha ez alapján csináltatjuk Szegeden az ÁNTSZ-nél, akkor nem kell fizetnünk érte. Mi marhák, meg itt Vhelyen csináltattuk meg, és fizettünk is mint a katona tiszt.

Jó lenne, ha ezekre a pluszokra ki tudna iratni ingyenesre, már száguldanék is át Szegedre a beutalóért :)

Na, ez már azért... pedig pont téged jelezett ki az elküldöttek között. Most újra írtam üzit, megérkezett?

És ezek után TT84, megkaptad? Vagy nálad is elveszett az éterben?

Na erre a témára én is nagyon kíváncsi vagyok! :)

Én eredetileg hozzá szerettem volna menni, csak ugye előre figyelmeztettek, hogy nagyon kevés TB-st vállal, ő főleg fizetősöket csinál. Beszéltem is vele, és először tőle kaptam meg a listát, hogy miket kell megcsinálni, és úgy volt, hogy ha meg vannak az eredmények, akkor eldől, hogy mikor tud vállalni.

A Párom viszont beijedt ettől az egésztől, meg túl nagyképűnek találta ez alapján (soha nem beszélt vele), hogy főleg fizetősöket vállalt. Plusz félt tőle, hogy elvállal minket, mindent megcsinál, és a végén adja az 500e-es számlát.

Hiába magyaráztam, hogy ez biztos nem így működik! Persze benne van a pakliban, hogy azt mondja, hogy jó lenne, ha ennyit fizetnénk, így hamarabb vállal, vagy mit tudom én, de akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy ezt még nem vállaljuk be, és átcuccolunk valamelyik doktornőhöz. Viszont az én drága Párom valamiért nem bízott ebben, és inkább ahhoz akart menni, akit a nődokink emlegetett folyton (na később meg is bánta ő is). Én meg végül feladtam, ráhagytam, állandóan lehurrogom, és az van amit én akarok, néha neki is legyen igaza :D Ezt a döntést meg én bántam meg.

Most a FET-ünk fizetős lesz, így úgy gondoltam elsőre, hogy akkor hozzájelentkeznék be, ha nem lesz róla se pozitív vélemény, ugyanúgy futószalagra fog tenni minket, akkor irány tovább Pest. Viszont az intézet váltás nem biztos, hogy össze jönne, és az meg elég rázósan jönne ki, hogy mondjuk a FET-et megcsináljuk nála, aztán a TB-re meg inkább visszamenénk a Doktornőhöz, mert ott hamarabb sorra kerülnénk, mint nála. És persze az elmélethez megelőlegeztem azt, hogy átvenne minket a doktornőtől.

Viszont most komoly agyalásba vagyok emiatt.