Szakítsak vagy ne szakítsak? (beszélgetős fórum)
Ebből sok jó nem sülhet ki! éÉn szakítanék a helyedben, bármilyen fájdalmas is! Megnéztem a lapod, még nagyon fiatal vagy! ( Bár , ha nem fiatal valaki, akkor sem kell megalkudn!)Mondd el Neki őszintén, mi a problémád, s , ha hajlandó különköltözni, akkor adj neki még egy esélyt! De: Milyen férfi az olyan, aki nem azt teszi , amit a szíve és az esze diktál, hanem hagyja magát a családja (vagy bárki) által befolyásolni, cikizni?! Mondjuk, lehet, hogy a romáknál ez így van, de akkor Neked a- saját érdekedben-nincs ott semmi keresnivalód a továbbiakban!
Nem bánt semmi, és nem vagyok negatív. Nem feltétlenül csupa aranyoskodó, "pozitív" hozzászólást ír az ember, ha nem tetszik neki valami. De különbözőek vagyunk...
Furcsa vagy és rendkívül negatív. Vajon mi bánt?
Dehogynem, de a felindulást nem az okozta, hogy egy netes fórumba leírta valaki a saját tapasztalatait.
Csak nem szeretem a támadó, kioktató hangnemet, ennyi, és mást láttam a szüleimtől.
Persze. De szerintem előfordulhat, hogy az ember első felindulásából olyasmit ír, vagy mond, ami azért nem feltétlenül őt jellemzi, hanem csak 1 pillanatnyi lelkiállapotot. Te még nem mondtál vagy írtál le hirtelen olyat, amit azért nem is úgy gondoltál, vagy sokkal szebben is meg lehetne fogalmazni?
Egyetértek veled, az egyén szocializációja rengeteget számít. Például a "!!!!!" típusú hozzászólásokból is jól látszik...
szerintem egy fórumba kapásból beírni, hogy "miért irkálsz hülyeségeket", ahhoz arc kell
dehát a stílus az ember
hány és hány rossz emléke van minden embernek? És hány és hány jó? :)
Nem vesztettem el még a bizalmam, csak van egy rossz emlékem, és ezért állok így a dolgokhoz. De abban szerintem egyetértünk, hogy mindenkinek jár egy esély...
Kinek így, kinek úgy. Nem tudom, párkapcsolatban élsz-e, de ha nem, és egyszer egy olyan fiút találsz, akinek a szülei olyanok, de a fiú nagyon rendes, mint az enyém, akkor magadtól veszed el az esélyt arra, hogy boldog legyél. Együttérzek veled, hogy már elvesztetted a bizalmadat, biztosan nagyon rossz lehet így.
Nem hülyéztem le senkit,és nem veszekedni jöttem ide!!!!Megosztottam a tapasztalatomat,tanácsot is adtam!!!!Ha mindenkit bírálnék,nem hiszem,hogy lennének itt barátaim!!!
További jó fórumozást Mindenkinek! :)
Részben egyet értek veled, részben nem. Én "hiszek abban", hogy sok mindent viszünk a párkapcsolatunkba, amit a szüleinktől láttunk, tanultunk. És szerintem vannak olyan dolgok, amiket mi is ugyanúgy fogunk csinálni a későbbiekben, mondjuk, mint ahogy a szüleink csinálták, hiába fogadjuk meg, hogy márpedig én ilyen és ilyen helyzetben nem így fogok tenni. És ezt most nem csak pont az italozásra értem, hanem másra is. Szokások, szabályok, hozzáállások. De! És ezt még egyszer hangsúlyozom, hogy vannak kivételek. Tényleg van olyan ismerősöm, aki pl. szöges ellentéte a szüleinek és ezt jó értelemben értem. Én csak azt akartam mondani, hogy abban is van igazság, amit *zsu*83* írt. És én még mindig azt az elvet vallom, hogy fenntartásokkal kezelném...
Szerintem inkább te bírálsz nagyon erősen. Mindenkinek meg lehet a saját véleménye, és nem szabad azon megsértődni, ha valakinek más, mint a tiéd. És nem téged hülyézett le, talán a hülyeség valóban erős szó volt a te véleményedre, de való igaz, hogy ilyen szituációkra rengeteg pozitív és negatív példát találsz egyaránt. Ő nem azt írta, hogy ilyen soha nincs, mert persze, hogy van, hanem azt, hogy az ellenkezőjére is van sok példa. Nem szabad egymásra haragudni.
Miért kell ilyen stílusban írogatni és lehülyézni mindenkit? Inkább oszd meg a tapasztalataidat!
Mindenkit bírálsz, és erős szavakat használsz, de nem támasztod alá az érveidet semmivel...
Mesélj, miért "csak a médiából" tudjuk, amit tudunk? Nekem egy jócimborám a rádió c-nél dolgozott és ő mesélte ezeket a dolgokat. Honnan veszed, hogy mindenki a médiából értesül? Ismersz mindenkit személyesen, aki ide ír?
Nem bírom az ilyen "te hülye vagy mert én jobban tudom" érvelést.. sem a stílust, sem azt, hogy nulla érvek vagy történet nincs mögötte...
Senkit nem véleményezhetünk a családja alapján. :)
Nem ítéllek el, az nem az én természetem. :) Szerintem a saját félelmünk vonza a be a negatív dolgokat. Ha pozitívan állsz a másikhoz, vagy bármihez, sokkal jobbra számíthatsz, mintha a saját félelmedet kivetíted. Nekem még soha nem volt ilyen rendes, kedves, párom, aki olyan türelmes, hogy még engem is kibír. :D Soha nem is gondoltam még rá, hogy inni fog, azért, mert az apja iszik. Az én apám nem iszik, de nagyon link, állandóan alkalmi munkákból él, de én szeretem úgy, ahogy van, mert nagyon jó szívű és kedves. Én meg 15 éves korom óta dolgozom, de lehet, hogy jót tett velem az akkori anyagi helyzetünk, mert nagyon talpraesett lettem, és sokat dolgozom. Ennyi erővel a párom is mondhatná, hogy na neked az apád link, akkor ne járjunk. Most őszintén, hány olyan család van a világon, ahol minden tökéletesen a legnagyobb rendben van? Valami kivetnivaló bárki családjában találhatsz, ha eleget keresgélsz. Persze lehet, hogy az a hiba nem olyan súlyos, mint ha valaki iszik, de tudod, van az a mondás, hogy az vesse rá az első követ...
Őszintén szólva: fenntartásokkal kezelném. Ami nem azt jelenti, hogy nem is akarnám megismerni, de bennem lenne egy félsz, és szerintem az első "ballépésénél" vége lenne a dolognak. Tudom, h most ezért elítélsz, de nem minden ember képes teljesen megváltozni.
Persze, hogy van ilyen is. De ez egyáltalán nem törvényszerű! És legalább annyi jó, mint a rossz példa! Lehet nálunk azért sem áll fent, mert a párom tényleg tiszta anyukája külsőre, belsőre egyaránt. De ti itt bélyegzitek meg azokat az embereket, akik nem tehetnek arról, hogy milyenek a szüleik! Jesszusom, ha te megtudnád, hogy a párod szülei ilyenek vagy olyanok, negatív értelemben, akkor ezt mondanád, hogy: ne haragudj, de szerintem szakítsunk mert "én ismertem olyan embert, akinek az apja ivott és terrorizálta a családot. A feleségének ő is megfogadta, hogy ő nem fog ilyen életet élni, és mégis ivott. az ember elég sok dolgot visz magával a későbbi párkapcsolatába,életébe, amit a szüleitől látott, hallott, tanult. Persze vannak kivételek." De én nem tudhatom, hogy kivétel vagy-e... Kész.
Kedves demoon24 és tindigo!
Nem értek veletek egyet. Mert én ismertem olyan embert, akinek az apja ivott és terrorizálta a családot. A feleségének ő is megfogadta, hogy ő nem fog ilyen életet élni, és mégis ivott. Úgyhogy én inkább értek azzal egyet, amit *zsu*83* mondott, mert az ember elég sok dolgot visz magával a későbbi párkapcsolatába,életébe, amit a szüleitől látott, hallott, tanult. Persze vannak kivételek.
Szerintem is. Nem tudom, sírjak vagy nevessek egy ekkora hülyeségen. Az én páromnak alkoholista az apja, és folyamatosan terrorizálta a páromat. A párom szerencsére az anyukájára hasonlít, de egyébként is megfogadta, hogy az ő feleségének és gyerekének sokkal jobb lesz, mint neki, és engem is szinte a tenyerén hord, és nagyon jó dolgom van mellette...
...hogy te mekkora hülyeséget írtál most! :DDDDDD
Tegyük fel,én egy veszekedős,verekedős,hangos családban nőttem fel!Mi van akkor,ha én ezt éveken át tűrtem,és megfogadtam,hogy ilyen életem nem lesz?!?!Bármit,és mindent megteszek azért,hogy nekem jobb legyen,és éppen az ellenkezője?!?!
te döntöd el, hogy neked mi fér bele a kapcsolatba...meg kell próbálni külön, mert így kívülállóként nem látunk bele a mindennapjaitokba...
amúgy független a származástól...
Holnap megírom mit beszéltünk végül meg:(
Ebben tényleg van valami. De mit csinálhatnék a szerelemmel? Ez az egészben a szörnyű.
Ilyen is van? Neked sem lehetett könnyű...Sajnálom. Én kijövök az anyukájával, meg minden, csak ezek a piszkák, mintha direkt ezért lenne...
szerintem ha külön is mentek, lehet változna valami,egy ideig, de ha náluk ez a szokás, ebben nőtt fel akkor valószínűleg nálatok is így lesz majd...a kultúráját, neveltetését nem tudja senki maga "mögött hagyni"...nagymamám mondta mindig: Meg kell nézni hogy milyen élete van a választott fiú anyjának, mert nagyon valószínű, hogy neked is hasonló lesz! Mert ahogy az apa bánt az anyával, amit az anya csinált, ahogy élt, azt a mintát követi a fiú...
Brigi!Ha hallagt rád ez a fiú,akkor én a helyedben,szép lassan meggyőzném arról,hogy költözzünk külön!Bátran ki merem jelenteni,hogy egy fedél alatt nem jó anyóspajtiékkal élni!Én is roma vagyok,az én pasim magyar volt,és az a szörnyeteg anyja,addig mocorgott,még szét nem választott,8 gyönyörű évet!Egyszer arra értem haza,hogy odaköltöztetett egy magyar lányt a fia mellé!Én meg mehettem a búsba!
A féltékenykedésre nem tudtok valami segítséget, tanácsot adni? Nem bírom elviselni!!! Jah, ő ezt szereti:)
a csaladja mentalitasat ugysem tudod megvaltoztatni, probaljatok inkabb elkoltozni, s akkor csak ketten vagytok, senki nem szolhat bele a dolgotokba
4fiútestvér, meg 1 anyuka, így lettek nevelve, de annyira nem hagyományosak, szerintem, csak ezen a téren maradiak. Mondjuk Én sem hagyom a magamét, s ebből van a vita:(
További ajánlott fórumok: