Szeretem a párom, de! Szakítsak vagy ne? Kifejtve lent! (beszélgetős fórum)

Én is örülök,mert engem rohadt nehéz megszelíditeni.

Most meg ahová beteszem a csepp kis lábam ,hipp-hopp otthont teremtek neki /nekünk.

Felnőttet "csinált"belőlem,ezért IS hálás vagyok.

Ugyanez volt nálam is. De nehéz időszak volt ez nekem. 🙁

Örülök, hogy stabilizálódott a helyzet mindkettőnknél. Ma már én se tudnék nélküle. Hiába csesz fel olykor olykor…iszonyat szar lenne nélküle. 😢

Pont így.

Saját példa:

Először nagyon nehezen ,de megszerettem.

Majd úgy éreztem,hogy nem kell nekem .

(ez volt a hullámvölgy)

Később eszeveszetten beleszerettem.

Nem tudnám az életemet nélküle elképzelni.

Ha itthagy ,megyek utána (remélem egy helyre kerülünk 🤔)

hát nem tudom...

Bírom, aki azt mondja, hogy mindenki olyanra vágyik, mint amilyen az ő pasija.

Hát én biztos nem, és nem mondom azt, hogy mindenki olyat akarna, mint az én pasim.

Szerintem lépj. Valószínű, hogy unalmasak vagytok egymás számára és biztos, hogy ő is csak úgy gondol rád, hogy jó asszony vagy.

Ha nem tudtok együtt jókat nevetni, beszélgetni, közös programokat csinálni, ahol jól érzitek magatokat mind a ketten, akkor az egész nem ér semmit.

Mindenki azt mondja, hogy a szerelem átalakul szeretetté, de én ezzel sem értek egyet, pedig már jó régen férjnél vagyok;)

Aki ilyeneket mond, az nem azzal van, akivel kellene. Az érzelmeknek nem kellene átváltozniuk. Amikor egymás mellett dönt két ember, akkor nem arra utazik, hogy lesz egy jó barátsága egy áldott jó emberrel, hanem teljesen másra.

Majd beérik a kapcsolatotok, jön egy fordulás nálad és nem akarod elhagyni, mert rájössz, hogy imádod és nélküle szar lenne az egész. 🙂

Szerezzetek minél több közös emléket. Az csak megerősít.

Mert már nincs ott az ismeretlenség, az újdonság varázsa.

Hagyd ott, aztán fogj bele egy másik kapcsoltaba, aztán ha itt is elmúlik az újdonság egy-két év alatt, akkor egy újba és újra egy újba.

Te döntésed, hogy hajszolod az elmúlt pillanatot, vagy megéled az újat, a másmilyent, ami bár nem lobogva forr, de lehet mély, mint a friss vízű források.

Ha így érzed, akkor ez így is van.

Sajnálatos, de van ílyen.

Beszélhetnél egy szexuálpszichológussal, hátha segítene !

Nálam x év után átalakult a szerelem szeretetté, de a vonzalom soha nem múlt el az évtizedek alatt !

Kár lenne rögtön a szakításon gondolkodnod, ilyen szép, ideálisnak tűnő kapcsolatban !

Lehet, hogy később jönnének a hónapokig tartó vonzalmak, de soha nem lesz ilyen értékes társad, mint most !

Vége a szerelemnek, vége a hozzászólásomnak, mert mennem kell pancsizni, rövidesen jön az egyik megúnhatatlan szeretőm.

Sok szerencsét.

Az első gondolatom az volt,,Te nem vagy komplett.

Keresd meg magadban mi hiányzik,,,nem csak szakítani lehet.

Ülj be egy csendes sarokba, és várjál addig amíg ez az eszement gondolat el nem múlik! Mire számítasz ha elhagysz egy olyan embert aki teljes szívéből szeret téged? Szerinted csupa olyanok szaladgálnak az utcán akik így fognak majd szeretni később? nem! Lehet hogy az életben ilyet többet nem találsz? Sokan azért is hálásak lennének ha csak viszonoznák az ő szeretetüket. Érezd már át mennyire szerencsés vagy ezzel az emberrel!

Bár nekem mindegy mit csinálsz, csak reflex szerűen kibukott ez belőlem.