SOHA TÖBBÉ - az internetes társkeresés és én (beszélgetés)

"AKKOR MOST NŐKÉNT VÁLASZOLOK!!!"

Olyant is tudsz? :D

Igazából az én gondolataimat fogalmaztad meg, csak bővebben. :) Azonos rugóra járunk ebben a kérdésben...

AKKOR MOST NŐKÉNT VÁLASZOLOK!!!

Minden embernek természetes igénye, hogy legalább annyira legyen igényes a másik, mint ő maga, mivel ez a természetes. Itt is azért gondok lehetnek, mivel ha a másik sokkal többet foglakozik a külsejével, amit mi elvárunk, az is visszatetsző lehet!

Fontos az IQ, mivel valahol azonos szinten kell, hogy álljanak, de nem ártalmas, ha nő fel tud nézni a másikra!

Legyen önálló egzisztenciája, és ne azért keress a másikat, mivel rá van szorulva. Ez előbb-utóbb egy zsarolási helyzetbe kényszeríti másikat, amivel az emberek 99% vissza is él!

Legyen független...és ne csak utólag derüljön ki hogy nem az, amikor az ember már, úgy érzi hogy megtalálta! Nagyon nagy lelki törést okozhat, ha mindez később derül ki!

Ne hitegessük a másikat! Ez egy örök csapda, elhitetünk valakivel valamit, aztán évek múlva derül ki, hogy becsaptak. Iszonyatosan nagy fájdalmat tud okozni, de túl lehet lépni ezen is!

Ne legyenek titkai, amiről nem akar beszélni, ez mindig bizalmatlanságot szül és előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy akit szerettünk csak csupa titokból áll, ami nem véletlen! Ez bizalmatlanságot szül, majd féltékenységet, aminél rosszabb nincs szerintem! Aztán ott vergődik a másik, hogy mit higgyen és mit nem! Másik hazudik, mivel nincs más választása...ebből a csapdából kikeveredni nagyon nehéz és csak nagyon kemény akarattal lehet! Mivel korábban bármit is szerettünk a másikban vagy bármit is véltünk gondolni, azokat az emlékeket el kell dobni! Nagyon nehéz a szép dolgoktól megszabadulni és nagyon kevés embernek sikerül!

Aztán következő probléma: ha egy ember ennyit csalódott lesz-e ereje újra hinni és bízni...na ez is kérdéses. Mivel ha nincs, akkor minden további kapcsolat halálra van ítélve, tehát képesnek kell lennie elfelejtenie a múltat! Ez sem rövid folyamat és nem úgy működik, hogy holnaptól nem gondolok erre...sajnos ehhez is idő kell.

Az, hogy egy ember önmagának megfelelő partnert találjon én azt mondom, hogy az nagyon nagy szerencse kell...ezért mondom azt, hogyha a legegyszerűbb kérdésekben megegyeztek, akkor próbálják meg feltétlenül...veszteni való nincsen! Legfeljebb megismerkedtünk egy kedves ismerőssel..és nem több, de az elveinkből ne adjunk fel!

Sokan félnek az első találkozáskor, hogy akkor mi lesz?? Semmi, főleg úgy hogy már a másikról legalább tudunk valamennyit! Így butaságnak tartom azt a gondolkodást, hogy tetszel nekem, akkor találkozunk holnap. Ez valahol leterhelő, mivel a másikról nem tudunk semmit, így beszélgetés is körülményes lesz!

..és aki végig olvasta hajnali elmefuttatásomat rá fog jönni, hogy baromi nagy szerencse kell, hogy egy értelmes és hozzánk illő társat találjon az ember, de biztos, hogy az nem magasságban súlyba és mellbőségben mérhető, ártani nem árt, de nem azt fogja meg végül az embert. Ezért buzdítok mindenkit arra, hogy rajta...és a ne a megélt csalódásiból kiindulva gondolkodjon újfent! Új ember új lehetőség..így kell gondolkodni, mindaddig, amíg úgy érezzük, hogy az igazit nem találtuk meg!

Tehát sok sikert mindenkinek...csak egy dolgot ne tegyetek! lemondani arról, amit igazán szeretnétek, mivel, akkor a saját jövőtöket öltétek meg! Beragadtok egy olyan kapcsolatba, ami igazából nem jó nektek...és évek múlva döbbentek rá arra, hogy nem úgy éltem, ahogy én szerettem volna! Erre az ember csak utólag döbben rá, de akkor már lehet, hogy késő lesz, mivel addigra már nem lesz ereje újból hozzákezdeni az egészhez!

Tehát sok sikert mindenkinek: egy optimista lélek!!!:-)))

Syria! :D

Te férfiként milyen bemutatkozást és az ideális partnerről milyen leírást találnál érdekesnek? Segíts, kérlek! :)

:D :D :D

Te követsz? :D

"Gondold el, fordított helyzetben te mutatnál érdeklődést szimpla adatok, és egy-két általános szó után?"

Igen, én mutatnék. :) Sőt a fénykép nélküliek közül kettő olyan emberke is rám kattintott, hogy tetszek Neki, akik nekem is tetszettek. A bemutatkozás is mutat valamit a személyiségről. Azt írod, hogy "sziasztok" :D :D :D, vagy szép kerek mondatban megfogalmazod, hogy ki vagy és kit keresel.

Nem fogok kirakni fényképet. Túl sokan ismernek a munkámból adódóan. Az azonban látszik, hogy van feltöltve. Ha pedig olyan a másik, szívesen meg is mutatom.

Van egy olyan érzésem, hogy nem egy társkeresőn találom meg a Párom (vagy talál meg Ő). De azt hiszem/tudom, hogy megtalálom. :)

Jesszus!

Ha férfi lennék és komoly társat keresnék, egy ilyen adatlap tulajdonosára zsigerből nem lennék kíváncsi. :(

Én már csak mosolygok magamban. Nincs csalódás. Azt hiszem, az lenne csalódás, ha egy normális levelet kapnék egy normális férfitól. Kellemes csalódás. :)

Már csak hetente egyszer járok fel, elolvasom a leveleket és megjegyzem magamban... Már megint eltelt a hét és nem történt semmi...

Biztos vagyok benne, hogy a férfiak egy nő adatlapján csak a képet nézik meg és hogy hány kiló. :)))))))))) Ha egy 45 kilós bombázó képe van kint, azt is írhatná az adatlapjára, hogy gyere öcsém, sakkozzunk. :)

Ha valaki pontosan tudja, milyen férfit keres és milyen kapcsolatot, akkor valószínűleg a netes társkeresést is jobban tudja kezelni, és megóvja magát pár csalódástól, nem fecsérel időt olyanokra, akikre nem érdemes. Engem kicsit ijesztene, hogy idegenekkel kell ismerkednem. :) Pedig megvan az az előnyös oldala, hogy olyan embereket, párokat hozhat össze, akik egyébként sosem találkoznának és találnának egymásra. :)

Ez áll az adatlapomon:

"A humoros, kulturált, őszinte, vagány férfiakat szeretem. (És igen, a humor nálam az első helyen szerepel!) Azt a férfit keresem, aki határozott, ugyanakkor érzékeny, romantikus és ragaszkodó. Tudom, hogy létezel! :)"

:) Látod, akkor Te is jobban adsz a belső értékekre. :) Nekem is fontosabb, de azért be kell vallanom, hogy még soha nem volt csúnya Párom. :) Nekem mindegyik bejött kívül-belül, de egyik sem a külsejével fogott meg.

Na jó, lehet, hogy 16 évesen igen... De 18 éves koromra benőtt a fejem lágya. :D

Azért nem olyan fontos... Közel sem olyan fontos.

Tudod, ezt nem értettem soha, hogy miért csupán a külsőt nézik a férfiak. Nem érzik, hogy ebből van probléma?

Én most ilyen vagyok. És? 20 év múlva lehet, hogy öreg és ráncos leszek...

Van egy Barinőm. Sajnos, nem szép. De a legjobb fej a társaságban. Ha valaki csupán ránéz, elmegy mellette és még az is elképzelhető, hogy azt mondja, atya világ! De ha leül hozzánk, állítom, hogy a 3. bulinkon -persze, ha nincs valakije és persze, ha nem szeret belém :D :D :D (ez utóbbi csak VICC!!!!)- akkor randizni hívja. :)

Én egyébként csak EGY alapvető dolgot várok el a másiktól. Legyen igényes magára!

Akkor már nem jön foghíjasan, bűzlő szájjal...

Nem jön büdösen...

A körme tiszta lesz (ez valahogy egy sarkalatos pont számomra)...

És igen, lehet, hogy valaki nem helyes, nem egy Adonisz, de ha van kisugárzása... :)

Hoppá! Egy valami azért nem ártana, ha okosabb lenne, mint én vagyok. :D De legalábbis azon a szinten legyen... Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy hűűűűű, milyen okos vagyok! De értitek, ugye?

(EZ A HOZZÁSZÓLÁSOM MOST CSAK NŐKNEK SZÓLT! :DDD)

Gondolod? Azért legyen meg mind a két keze, lába, szeme, füle! :D Ja, és legyen foga is! :D

Na jó, ezt elvicceltem... :D

Ne legyünk már álszentek, én sem válaszolnék egy Quasimodonak :)))

Értem, mi a gondod, de az olyan pasi, aki egy fotó alapján ítélkezik, súlyosan fogyatékos értelmileg:D

Főleg, hogy el sem olvassák, amit írtál.

Ilyennel nem is kell foglalkozni. :) Még ha nem is tudhatta, hogy nézel ki, akkor is elvárható a normális, kedves hangnem, hiszen ismerkedni van ott. :)

Biztos vagyok benne, hogy van az a férfi-külső kategória, amikor nem bonyolódnál bele se beszélgetésbe, se ismerkedésbe. :))) Nekem is van, mindenkinek, ízlés dolga. :)

Miért ne bonyolódnék? Véleményem szerint sokkal fontosabb a belső és már osztottam meg Veletek korábban egy érdekes igaz történetet ezzel kapcsolatban.

Mondjuk ahhoz ragaszkodom, hogy egy idő után beszélgessünk is, halljam a hangját, hogy beszél... Egyszer volt egy olyan eset, hogy éppen nem volt barátom és a Barinőim összehoztak valakivel. Csak hülyéskedtek, mert az illetőnek olyan hangja volt... Szegény! :( A Csajok meg kint röhögtek az étterem előtt.

Egyébként nem, valóban nem vagyok kíváncsi rá. Nagyon bunkón beszélt velem. Állítom azt hitte, hogy ronda vagyok. Mindegy... :)