Próbált -e már valaki leszokni a dohányzásról Allen Carr módszerrel? (beszélgetős fórum)

Ezt bizony el sem tudom képzelni. Sajnos. Nagy tiszteletem az Anyukádnak.

Két rákot túléltem,a Páromat átsegítettem egy halálos betegségen, mindenre képes vagyok, csak ezt a büdös cigit lettenni nem!:-( Pedig nagyon utálom, és magamat is ,hogy ilyen gyenge vagyok.:-(

Légy szabad! Erős! Akaratos! Szeresd magad végre!

Annyi mindent el tudunk érni, éppen ezt ne tudnánk?

És ez is olyan mint a jogosítvány megszerzése. :)

Ha egyszer sikerül, utána már csak vigyázni kell rá, és minden hülyének sikerül megszerezni. Nekem miért ne sikerülne???

Leteszed, és soha többé nem engedsz a kísértésnek. Ennyi

Anyukám ezzel szokott le. Nagyon sokat dohányzott, és nagyon meglepett. Befizettem rá mert olvastam hogy hatékony... de kicsit szkeptikus voltam. Nagon meglepődtem mikor bejelentette hogy lerakta!

Azóta is bármi történik eszébe sem jut.

Jaj, akkor Neked még bőven van min "dolgozni"!

De így is már "feleztél", ugye? Eredmény ez is!

(...S mi lenne, ha ma kitartanál tízzel??)

Mellesleg: örülhetnék én is, hogy tegnap délután 3 órától ma reggel 6-ig kitartottam... Csak hát...! ...Nem örülök. ...Mert már annyiszor volt így...!

Kedves Gyula!

Köszönöm szépen a jó tanácsot.

Sajnos jól látod egyenlőre még nem jutottam el fejben oda, hogy letegyem,mert tudom,illetve nem tudom mit kezdjek a hiányérzettel.

Tudom nem lesz könnyű. Ma kipróbáltam meddig nem hiányzik a cigi. 6 órát bírtam:-(

Olyan ideges voltam,akkora sressz volt benne,hogy ölni tudtam volna.

Próbáltam fegyelmezni magam,de inkább elszívtam egy cigit,mint,hogy megbántsam a párom.

Ki fog alakulni úgy érzem.

Az elhatározásunk megszületett ez már jó.Érni kell a dolognak.

Adj magadnak ídőt és próbálj addig kevesebbet szívni. Ne veszítsük el egymást:-)

Neked a rák nem volt elég nagy fejberúgás?!!???

Le vagyok döbbenve. Gondolj a családodra, a gyerekeidre.

Kedves Minerva!

Ráéreztél a lényegre, az az érzésem!

Elhatározás - ez a legfontosabb, könyvvel vagy könyv nélkül, segítséggel vagy segítség nélkül... És még akkor is, ha megvan az elhatározás, hosszú és göröngyös út áll előtted.

Azaz: előttünk. Mert EGY cipőben járunk...

(Sajnos én is ott tartok, hogy van egy elhatározásom...) ...Csak nagyon nehezen közelítek a célhoz... :-/

Köszönöm és gratulálok!

A könyvet éppen most olvasom:-)

Még elég gyenge lábakon áll de már érik az elhatározás bennem.

Mi saját töltésűt szívunk,de próbáltam már ezt a módszert.Sajnos egyre többet szívtunk és a végén ugyanoda jutottunk:-(

Szerintem Nekünk csak akkor fog sikerülni,ha este elnyomjuk az utolsót és többet nem gyújtunk rá.

en attertem a sodros cigire, szoval neha szivok, de kozelrol sem annyit, mint azelott. Heti egy ezresbol kijon, de megsem vonom meg magamtol, ha esetleg cigizni akarok.

Szep lassan le lehet ezzel allni a cigirol, es nem eroszakkal, mert akkor ott marad egy nagy ur es csomo frusztracio.

ez egy otlet! :)

Nem. Nem okoz semmi gondot. A hiányától való félelem az amire ráparáztam.. Mintha valami féle kábítószerről akarnék lemondani.

Talán,ha érezném,hogy mennyire ártalmas,akkor könnyebb lenne,bár én,még a lányaimnak is azt mondtam,tegyenek majd mellém egy doboz cigit ha eltemetnek.:-(

Na igen, milyen jó is lenne,ha lenne akkora akarat bennem,hogy egy pillanat alatt,le tudnám tenni a cigit.

Köszönöm szépen hogy leírtad,ez azért bíztatóan hangzik.