Pofon egy két éves kisfiúnak... (beszélgetős fórum)
nem tudok erre mit regálni...a gyermek tűrelmet igényel...a nőkne megkel feleni..sok felé...sztem nagyon nehéz a szülői feladat!
ha 2 évesen ilyen, akkor mi lesz 2 évesen??nem is gondolok bele...
egy 2 évest még nem kell szakemberhez vinni!
a határait próbálgatja!milyen szakember tudna ezzel kezdeni valamit?az anyjára van szüksége,aki megtanítja neki,h mi a helyes és mi nem.
én láttam az oviban olyan kislányt,aki üvöltött az anyjával,h tegyél le te hülye kurva!pedig szegény csak jött érte,h haza vigye...ha a gyerek nem tanulja meg,h mik a határok,akkor ez lehet a vége...
Nagyon nagyon sokszor figyelmeztetjük, először persze szelíden, aztán határozottan stb stb...
Annál a hisztinél is percek óta próbáltam lenyugtatni, és ez volt rá a válasza...
Igen, sokszor megfogom a kezét, elmondom ugyanezt, stb, csak most időm se volt felfogni mire készül...
Igyekszek nagyon következetes lenni, de eddig még semmi sem vált be.
Nagyon "megörültem", amikro elolvastam a fórum címét. Pontosan ilyen problémánk van nekünk is, és épp két éves az én fiam is. ...és épp ma kapott ő is egy pofont - aztán amikor nem látott, jól kibőgtem magam.
Rettentően nehezen kezelhető gyerek a miénk (is), erőszakos, hisztis, szófogadatlan (ha ilyet lehet egy két éves - 21 hónapos - kisgyerekre mondani). Soha nem ütöm meg hirtelen felindulásból, százszor elmondom neki, hogy ki fog kapni, ha...
Rajta kívül még van egy lányom is, őt is hasonló következetességgel, szigorral próbáltuk nevelni, kapott ő is a fenekére, most 4 éves és hála Istennek, sehol nem vallok vele szégyent. ...pedig ő is ledobta magát egy-kétszer az utcán.
Pedagógusként, szülőként figyelgetem is, olvasom is, hogy az ún. első dackorszak 2 éves kor körül kezdődik már. Nálunk mindkét gyereknél ez megfigyelhető volt.
Ne haragudj, a hosszú hozzászólásért. :-P
Egy szó, mint száz, szerintem nem csináltál semmi rosszat. A lényeg, hogy ne hetente kapjon pofont - és legyen utána lelkiismeret-furdalásod, legalábbis, amíg kicsi (másfél, két év körül értik meg ugyanis, hogy mi a büntetés, vagy később) - és akkor minden ok. :-)
sajnos a dackorszakban a gyerek nem fog a szép szóból érteni...hiába mondod neki,h anyának fáj,Ha ki tudja mondani,ha NEM,onnantól kezdve mindenre ezt mondja,és be is tartja.
Az én anyukám szerint a jó időben elhelyezett pofon csodákra képes.És igaza van!
Pofon egy kétéves gyereknek??
Na ne!!!
De az üvöltözés sem ajánlatos!
Én is ellene vagyok...
Kérlek olvasd el a legelső hozzászólást.
2 éves gyereknek pofont?
ezzel nem lesz megnevelve...én ellenne vagyok a verésnek...
Egy kis gyerek a pofontól nem fog megjavulni...mondjuk nem tudom mit tett az ártatlan gyerkőcke:))
Szia,
Nekem még szerencsére nem tart itt a kisfiam, de már ő is kezd hajmeresztő dolgokat csinálni. Én úgy gondolom, hogy van egy bizonyos határ, amin ha átlép, akkor éreztetni kell vele, hogy eddig és ne tovább. Nem hiszem, hogy olyan nagy lehetett az a pofon, de biztosan észhez térítette, és rájött, hogy ez nálad kiverte a biztosítékot, és gondolom tanult belőle. Nem vagyok híve a testi fenyítésnek, de egy- két pofonra néha megérhet a szituáció, ettől nem kell rosszul érezned magad. Tudnia kell a gyereknek, hogy azt miért kapta. Engem egyszer fenekeltek el anno és egy életre megtanultam :) Nyilván jobb, ha az ember megőrzi mindig a hidegvérét, de ez sajnos nem mindig sikerül. Hisztivel van bőven dolgom, és volt, hogy én is arra a szintre jutottam, hogy össze bírtam volna valamit roppantani a feszkótól. Szégyen nem szégyen hívnom kellet a gyerek apját, hogy vegye át mert szűkségem van 10 percre. Szóval én teljesen átérzem a helyzeted, és nincs annál rosszabb, ha egy nyilvános helyen lepofoz a gyerek! Ettől és is tartok.
szerintem nem gond,h "visszaadtad"-de fura...:-)
Hiszen ő nem tudja,h milyen fájdalmat okoz neked.Legközelebb mondd meg neki,h ez fáj neked,és ha nem hagyja abba,akkor vissza fogod adni.Így eldöntheti,h mit tesz.Viszont mindenképpen be kell tartanod,amit mondasz,mert így ismeri meg a határait.A következetesség a legfontosabb!Sok erőt és kitartást!Azt tényleg nem szabad hagyni,h egy 2 éves gyerek rettegésben tartsa a családját...a keresztlányom is ilyen volt.Csak velem nem.Én megmondtam neki,ha nekem fájdalmat okoz én visszaadom,soha nem bántott!Viszont a család többi tagját durván!!!És elmondhatom,h egy kicsit szörnyű 6 éves lett belőle...:-/
Mivel nincs gyerekem, így azt tudom mondani amit én megéltem a saját családomban. Az én anyám bizony hamar leszoktatott az ilyen fajta "szárnypróbálgatásokról". Én bizony visszakaptam anyámtól. 11 év tesóm és köztem, és bizony tesóm is hamar leszokott arról h bántson bárkit is. Egyszer- kétszer megkaptuk a büntinket, és többet nem próbálkoztunk. Amúgy nem szigorúak a szüleink, de ebben nem ismertek tréfát. Most a párom családjában, bizony egy 12 éves gyerek visszakézből lekever az anyjának egy pofont. Jó, mondjuk a gyereket soha nem nevelte az anyja (egyedül neveli), szóval ez egy kirívó eset. A mi családunkban is van egy kislány, aki másfél évesen megütötte az anyja, nem reagált rá, és most 4 éves és még mindig üti az anyját ha vmi nem úgy van ahogy ő akarja.
Én igazat adok anyámnak és úgy gondolom helyesen tette. Nem azt mondom, h agyba-főbe kell verni a gyereket, de vannak szabályok amiket egy gyerek soha nem léphet át. A gyereknek igenis éreznie kell, h rosszat tett. Nekem ez a véleményem!
Nemrég a 2,5 éves lányom engem is pofon vágott, de nem haragból, hogy bántson, inkább csak csapkodott. Annyira rosszul esett a lelkemnek, hogy elsírtam magam. Még egyszer volt egy pár nappal később, akkor már nyugodtan tudtam reagálni a dologra.
Közöltem vele, hogy ez a viselkedés nem megengedett, és büntetés kapott érte.
Én nem hiszek a verésben, főleg nem egy két évesnél. Meg kell tanulnia kordában tartania a gyerkőcnek az érzéseit, és nekünk felnőtteknek is
Szia, ne legyen lelkiismeret furdalásod. Ember vagy, nem csak anyuka. Persze tudod, hogy nem ez volt a jó megoldás, de nem mindig azt tesszük, amiről tudjuk, hogy helyes. Egy gyereknek sem árt meg ha egy két hirtelen felindulásból kapott nyakleves, kézreütés stb megtörténik vele. Ami árt, az a hideg fejjel, büntetésként kimért rendszeres bántás. Természetesen törekedj, hogy ne így oldd meg a konfliktusokat.
Több módszert is kipróbálhatsz. Egyrészt, ha ilyet tesz, azonnal, ellentmondást nem tűrően állítsd le. Fogd meg a kezét, mutasd ki, hogy mérges és szomorú is vagy. Mondd el neki határozottan, hogy ilyet nem tehet. Mindig, minden alkalommal. Ha otthon vagytok, még tetézd azzal, hogy ez után eljössz tőle, nem vagy partner neki tovább ha ilyet tesz. Ezt mondd is el neki. ( Nem csinálhatsz ilyet, ez nagyon rossz dolog..Anyának ez fájt, szomorú vagyok és haragszom. Most kimegyek a konyhába, itt hagylak, mert bántottál. ..ilyesmi)
nekem van egy 8hós kisfiam,ám ez a korszak kicsit odébb van,mégis úgy gondolom sokszor van helye egy anyai pofonnak! Én is kaptam és nem ok nélkül,megérdemeltem. De azt nem engedném én sem,hogy így viselkedjen...talán büntetést kéne kapjon. Ha nem használ a szép szó, ha mégegyszer ezt csinálja szépen fogd meg a kezét és figyelmeztesd,ha újból arcon csap akkor sarokba áll. Megteszi újból,akkor már tudod mondani látod fiam,én megmondtam mész a sarokba.
Lius -unokahúgom sosem volt sarokba állítva, odatettem és sírt,de nem mozdult el...kb.3percig aztán lehiggadt,odamentem és megkérdeztem: újból fogod csinálni? azt mondta nem és megengedtem,hogy visszamenjen játszani. Hatásos volt :)
Jó,nem minden gyereknél válik be...biztos van kivétel,de határozottnak kell lenni!
Sok sikert.
ne érezd magad bűnösnek, persze nagyon rossz érzés, elhiszem. Hidd el, a mai világban nem fog neki megártani egy két pofon. Nem vered a gyereket, próbálod nevelni. Van ki így, van ki úgy. Nekem is van egy két és fél éves fiam, én sem etettem meg azt, h rávágjak a popóra, vagy épp a kezére, ha indokolt, és többszöri kérés, figyelmeztetés ellenére is folytatja amit csinál.
Szigorú nevelést kaptam, én ezt adom tovább. Kisfiam szófogadó, nagyon ritkán hisztizik, ami inkább akaratból adódik, ( mert épp akarna valamit, meglát, menne vhová..), vagy ha hirtelen nem engedünk neki vmit, akkor már cska azért is úgy teszi, akkor jön h dobálja a játékot..stb. Ez nagyon ritkán fordul elő nálunk, de nem mindig a szép szó hat... tényleg néha nem árt az az atyai/anyai pofon. Szerintem ti, itt a hoxán a többség nem nőtt úgy fel, h ne kapott volna egy két fülest.. (kivételek persze vannak, meg hátrányos helyzetűek, akiket tényleg bántalmaztak...), de ha visszagondoltok ezekre, nem is fájtak, sőt inkább felnőtt fejjel nevetségesek.
ha úgy viselkedik a picid, nem hinném h annyira ártana neki egy pici szigor, ha a többi, szép szó, fenyítés nem használ.