Pofon egy két éves kisfiúnak... (beszélgetős fórum)

...és minden szülő, és minden család, és minden környezet...

Nagyon nehéz.

Sajnos olyan összevissza munkarendben dolgozunk párommal felváltva, hogy még nem volt alkalmam beszélni vele erről, és igazából nem is akarok addig, míg el nem olvassa ezt a fórumot. Remélem holnap összejön.

Mindenesetre én már sokat merítettem a véleményekből, és türelmesebb tudok lenni, mint eddig:)

Remélem csak te nem vagy vele tisztában, de azért leírom: még csak halvány pír sem maradt a pofon után, annyira azért észen van az ember, hogy nem veri zöldre a gyerekét... Legalábbis remélem más is észen van...

Arról meg, hogy Anyud olyan pofont adott neked, ami sérülést okozott, ne beszéljünk, mert az ilyenről meg nekem van kemény véleményem.

Azt írtam egyszer, neked tovább nem válaszolok, de nem bírom ki.

Ha úgy ítélném, hogy jól tettem, hogy adtam neki egy pofont, nem indítottam volna ezt a fórumot, és nem keresném a megoldást az alapvető bajra, nem gondolod?

Tehát tisztában vagyok vele, hogy ez nem neveli őt. Sőt, egyetlen másodperccel a pofon után tudtam, hogy őrültség volt. Persze ez nem változtat semmin.

A jótanácsot pedig köszönöm, de megint csak azt tudom rá válaszolni, hogy beszéljünk erről akkor, ha tartottad már a hisztiroham közepén tartó, arcodba csapkodó gyerekedet a karodban és képes voltál 10-ig számolni. Amíg nem csapkodott, képes voltam rá. És lehet, hogy van ilyen ember, de az előtt megemelem a kalapom, nekem ott volt a tűréshatárom.

Jó estét!

Nem tudom figyel-e most itt valaki, kicsit vagyok csak, késő van, és sajnos a tegnapi munkanapom olyan lett, hogy olvasni se volt időm-erőm, nemhogy válaszolgatni. Így hát most kb 100 hsz vár, tényleg lavina lett a témából, na nem panaszkodok, örülök, hogy így kitárgyaljuk és egyre többen írnak, mert abból lehet tanulni és ez a célom.

Válaszolok néhány dologra amíg még kilátok a fejemből, aztán holnap folyt.köv, ígérem.

Nem mondtam, hogy bárki is ideggyenge, vagy rossz anya. Csak különbözőek a nevelési elvek.. Anno én is kaptam 1-2 pofont :)

Valahogy talán a középutat kell megtalálni a verés és a fene nagy liberalizmus között. Mert azért azzal se értek egyet, hogy egy gyerek üti-vágja a családját, azok meg nem mernek rászólni, nehogy frusztrált legyen a gyerek :S Sajna ilyenek is vannak.

Ma nagyon szuperul telt a napom. Kettesben voltam a kicsikémmel. Először kimentünk, itt helyben volt baba-bőrze, de nem vettem semmit. Azután piacra mentünk, és olyan jól viselkedett, pedig féltem, hogy hisztizni fog valami játékért, de nem...

Délután pancsizott a kismedencéjében, tehát egy nagyon jó kis napot zártunk:)

Hát igen a verés az ami elitélendő sajnos magamat is elítélem mert volt mikor oda csaptam a fenekére vagy a kezére.De mostmár én is inkább szép szóval próbálom elérni azt amit szeretnék.Egy két éves már megérti mi az a pofon az én fiam is szokot arcon csapni és olyankor elmondom neki hogy az anyának fáj és nem szabad csinálni,de azért megpróbálja újra.

Ja és az hogy az anya gyesen van és otthon van a gyerekével az egy dolog.De mellette legyen háztartásvezető.elégítse ki a párja igényeit és dolgozzon is hogy elég legyen a pénz és néha jussan valami kis extrára is.Van olyan hogy már nincs ereje semmihez és oda csap.De itt nem hinném hogy bárki kékre zöldre verné a gyerekét.De egy biztos nem szabad egy gyerekkel szemben kihasználni a testi előnyt.Már én is bánom hogy megtettem mostmár inkább arrébb megyek egy métert mély levegőt veszek és elmondom neki 100szor is hogy nem szabad.

engem is el lehet itélni.

Ne haragudj,épp néztem,hogy a fórum elején még egy "hullámhosszon" voltunk:)

Ma is néztük kisfiammal a szuperdadust, és ismét okosabb lettem:)

Szép napot nektek!!

Még jó, hogy nem vagyunk egyformák...

Van két tábor: az egyik még sosem vert a gyermek kezére/fenekére-ő dolga! Van a másik tábor, akinél ez előfordult már, és bár nem büszke rá sztem senki- ettől még nem tartja magát, sem ideggyengének, sem rossz anyának!!! Ámen!

:)

Még egyetlen egyszer sem ütöttem meg a gyerekeimet ( 8 és 2,5 évesek). Persze vannak helyzetek, amikor nem sok választ el, de inkább elkülönítem magunkat pár percre, mielőtt meggondolatlanságot csinálok. :)

Szia!

Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de azt el tudom mondani, hogy én mit teszek hasonló helyzetekben. A kisebbik lányom 2,5 éves, van hogy ütöget, a nővérét is. Határozottan meg szoktam fogni a kezét és a szemébe nézve elmagyarázom neki, hogy ezt nem szabad, mert fáj, és sírni fogok. Csak simogatni szabad, ütni nem. Látom rajta, hogy érti, olyan ártatlan képpel tud nézni, van hogy a szája is legörbül. Ha pedig elkezdi a hisztit, hogy márpedig ő ütögetni fog, akkor szépen berakom a szobájába és bezárom az ajtót. Megmondom, hogy ha lenyugodott és nem verekszik, akkor kijöhet. Kb. 30mp alatt rájön, hogy jobb neki velünk, befejezi a hisztit és nem verekszik. Szerencsére nem mindennaposak ezek a szituk, de igyekszem kordában tartani és megértetni vele, hogy ezt nem szabad.

engem is csapkodtak már meg, de szerintem ezt a fajta szárnypróbálgatást egyik gyerek sem hagyja ki.. én ilyen esetben egyszerűen közlöm vele, hogy ez nekem fáj és, hogy ez butaság, és leteszem/elmegyek mellőle.. párszor eljátszottuk, de megértette, ha csapkos, annak semmi jó vonzata nincs.. :)

na tényleg megyek.. :)

én azt gondolom,h elsőre-másodszorra és harmadszorra elmondanám neki,h nem szabad ilyet csinálni,mert fáj,stb.De addig,amíg nem tudja,h ez mit jelent,addig nem is értheti ez mit jelent.Igen,én el tudom képzelni azt a helyzetet,amikor az anyuka ezt látja megoldásnak.ebben nincsen ellentmondás.de amit írtam,az nem azt jelenti,h azonnal visszaütni.

de ha 3szor csinálja,lehet,h nagyon kicsit visszaadnám és megkérdezném tőle,h mit érzett.csak így tapasztal...szerintem...

én elhiszem,h létezik az a helyzet,amikor ezt találta hirtelen megoldásnak.

olvastuk,h megbánta és arra törexik,h legközelebb ilyen ne forduljon elő.de azzal,h sokan csak becsmérlik,nem segítenek...

olyan tanácsokat kellene adni,amikből tanulhatunk.Annak lenne értelme,nem a mocskolódásnak-amit sokan tesznek.

Én elhiszem,h neked sikerül szépen szavakkal nevelned a fiaidat(ha jól emléxem?).Jó lenne hallani,látni,h mikor mit mondtál.:-)

igen hirtelen.. de ő felnőtt és neki bizony tudni kellene kontrollálni a tetteit, főleg egy gyerekkel szemben.. és nem tudta.. de a picurtól elvárná, hogy kontrollálja magát..

a szülőnek mindig magában kell keresnie a problémák forrását és nem a gyereket csapkodni, akár alkalmilag is..

mert talán,ha végig gondolja,akkor meg sem teszi...ki tudja?

én nem várom el egy 2 évestől,h megfontolt legyen...mert nem lehet az...akinek van ekkora gyereke,szerintem tudja és az sem várja el...